Egy Polgár belép az Igazságügyi Minisztériumba. Az épület kong az ürességtől. A polgár végigmegy a folyosókon, benyit egy-egy ajtón. Sehol egy lélek. Aztán egy nagy terembe ér. Az ügyintézésre szolgáló ablakok mögött senki.  Valahol a távolban ajtó csapódik. Léptek közelednek. Megjelenik egy Tisztviselő, beül a 2-es ablak mögé, pasziánszozni kezd. A Polgár az ablakhoz lép.

Polgár: Jó napot.

Szünet.

Polgár: Jó napot!

Tisztviselő (játék közben): Jó napot.

A Polgár megkocogtatja az ablaküveget.

Tisztviselő: Mit akar?

Polgár: Az miniszterrel szeretnék beszélni.

Tisztviselő: Börtönben ül.

Polgár: Ó. Sajnálom. Akkor a helyettesével.

Tisztviselő: Ő is.

Polgár: Értem. Akkor önnel.

Tisztviselő: Nem érek rá.

Polgár: De munkaidő van.

Tisztviselő: Ezért nem érek rá.

Szünet.

Tisztviselő: Még mindig itt van?

Polgár: Igen.

A Tisztviselő dühösen hátradől.

Tisztviselő: Na mondja, de gyorsan. Sok a dolgom.

Polgár: Igen, kérem. Egy egyesületet szeretnék bejegyeztetni.

Tisztviselő: Neve?

Polgár: Ábrahám János.

Tisztviselő: Külföldiek a nyolcas ablakhoz.

Polgár: Elnézést, nem vagyok külföldi.

Tisztviselő: De. 

Polgár: Román állampolgár vagyok. Itt a személyim.

Tisztviselő: Akkor fordítsa le.

Polgár: Hát… Avram Iancu.

Tisztviselő: Naaa… hát miért nem így kezdte? Figyelek.

Polgár: Szóval, egy egyesületet szeretnék bejegyeztetni.

Tisztviselő: Neve?

Polgár: Áb… Avram Iancu.

Tisztviselő (sóhajt): Az egyesület neve.

Polgár: Ja, elnézést. Torockó-Torockószentgyörgy-Gyulafehérvár Egyesület.

Tisztviselő: Külföldiek a nyolcas ablakhoz.

Polgár: De ezek romániai települések.

Tisztviselő: Ne mondja.

Polgár: De mondom. Erdélyiek.

Tisztviselő: Aha. És akkor miért külföldi a nevük?

Polgár: Így hívják őket magyarul.

Tisztviselő: Az engem nem érdekel. Románul mondja.

Polgár: De ez egy magyar nevű egyesület.

Tisztviselő: Külföldiek a…

Polgár: Jó, jó. Hát… ööö… Torockó az… Rimetea.

Tisztviselő: Az nem lehet.

Polgár: De ez áll a térképen. És a falu határában. És a településjegyzékben.

Tisztviselő: Akkor rosszul áll. Torockó az nem Rimetea.

Polgár: De…

Tisztviselő: Nézze. Itt a Google Translate. Rimetea az Remete. És az nem ott van.

Polgár: Értem. Hát akkor… nem tudom.

Tisztviselő: Írja… Coi de bou.

Polgár: Mi?

Tisztviselő: Ezt adja ki a fordító. Mondja a következőt.

Polgár: Torockószentgyörgy… az Colțești.

Tisztviselő: Ez se jó.

Polgár: Értem. Hát akkor… Sfântu Gheorghe cu coi de bou.

Tisztviselő: Na látja, tud maga kollaborálni. És a harmadik?

Polgár: Gyulafehérvár. Vagyis Alba Iulia.

Tisztviselő: Nem.

Polgár: Hogy-hogy nem?

Tisztviselő: Iulia az nő.

Polgár: Ja. Akkor… Albu Iuliu.

Tisztviselő: Ez az! Látja, megy ez, mint a karikacsapás.

Írni kezd. Kivágódik az ajtó, beront húsz maszkos, fegyveres férfi, megragadják az alkalmazottat, viszik.

Tisztviselő: Jöjjön vissza úgy 5 év múlva. Viszontlátásra.

A maszkosok kiráncigálják a tisztviselőt a teremből. A Polgár áll, néz. Aztán bemegy az ablak mögé, leül, folytatja a félbehagyott pasziánszt.

Illusztráció: Erdély László

(A szöveg alapjául szolgáló előzményekről itt olvashat.)