„Le is szögezte a tárgyilagosságáról híres elemző, hogy addig van fegyelem a Fideszben, amíg az alvezérek tudják, hogy Orbán egy másik, akár a semmiből életre hívott párt vezetőjeként is megverheti őket. A mostani adok-kapok inkább az emberi természetből, az igazság kimondásának belső indíttatásából fakad (legalábbis az egyik oldalon), semmint célracionális elemzésből. Sem Bencsik Gábor, a Krónika prominense nem remélhet semmi jót annak kimondásától, hogy nem azért mentek az emberek az utcára a Békemenet alkalmával, hogy egyes fideszes vezetők meggazdagodjanak, s Pokorni Zoltán sem attól, hogy pártvezetők urizálásáról szólt. Lázár visszalövése, miszerint az ilyen nyilatkozatokat tevők magukat gyengítik, vagy végzik ki, már sokkal kiszámítottabbnak látszik, legalábbis erre enged következtetni a nyilatkozat késleltetettsége, s Lázár cél- és karrierorientált politikai mozgása.

Visszatérve Török Gábor gondolatához: a fideszes alvezérek esetleg elszámíthatják magukat, s ez okozhat további belső harcokat a pártban, de amennyiben a realitásokból indulnak ki, akkor bizony meghúzzák magukat, mert Orbán nem sokat gyengült saját táborán belül. A Fidesz szavazók elsöprő többsége, ha választani kellene egy Orbán vezette politikai erő és egy Orbán nélküli Fidesz között, habozás nélkül az előbbit választaná, s az sem bizonyos, hogy a másik erő kibírna két politikai ciklust. Első próbálkozásra bevinné a logó, a politikai élet tehetetlenségi ereje, de második bejutására nem mernék fogadni. Úgyhogy a legvalószínűbb az, hogy a belső viták elcsitulnak, Orbán pedig megszilárdítja a pártot.”