„Az erdélyi magyarok annak ellenére szavaztak csaknem 90 százalékban a jobboldali liberális Klaus Johannisra, hogy az teljesen elzárkózott a kisebbségi jogkövetelések elől, és közben gyakran hallhatták azt is, hogy egy német politikus államfővé választása illuzórikussá tehet mindenfajta próbálkozást a nemzetközi nyomásgyakorlásra. Nem kell elfelejteni továbbá, hogy a kisebbségi jogok szempontjából 2000–2004 volt a »legtermékenyebb« időszak, amikor az RMDSZ időszakosan megújított együttműködési megállapodások alapján a parlamentből támogatta a szociáldemokrata kormányt. Jövőre ismét napirendre kerül az alkotmány módosítása és a régiók átszervezése, és mindkét tekintetben a szociáldemokraták mutatkoztak megértőbbnek a magyarság szempontjai iránt.

Mindezek fényében az erdélyi magyarok »üzenete« úgy is értelmezhető, hogy semmiképpen nem szeretnék, ha az RMDSZ a baloldallal kormányozna. Ez új jelenség, bár régebb óta »érik«. Az erdélyi magyarság egyre nagyobb hányada él csupán fizikailag Romániában: a magyarországi közélet iránt érdeklődik, anyaországi pártokat szeret (a jobboldalt), vagy utál (a balt), és pártpreferenciáit kivetíti a román politikára is. Az azonnali politikai következményeken túl, a mostani ellenzékbe vonulás felér egy ideológiai határvonal meghúzásával, ez pedig erőteljesen korlátozhatja az RMDSZ mozgásterét, és ebből eredően az érdekérvényesítési lehetőségeit.”