Kalodába lépve

A mostani ellenzékbe vonulás felér egy ideológiai határvonal meghúzásával, ez pedig erőteljesen korlátozhatja az RMDSZ mozgásterét, és ebből eredően az érdekérvényesítési lehetőségeit.
Hirdetés

„Az erdélyi magyarok annak ellenére szavaztak csaknem 90 százalékban a jobboldali liberális Klaus Johannisra, hogy az teljesen elzárkózott a kisebbségi jogkövetelések elől, és közben gyakran hallhatták azt is, hogy egy német politikus államfővé választása illuzórikussá tehet mindenfajta próbálkozást a nemzetközi nyomásgyakorlásra. Nem kell elfelejteni továbbá, hogy a kisebbségi jogok szempontjából 2000–2004 volt a »legtermékenyebb« időszak, amikor az RMDSZ időszakosan megújított együttműködési megállapodások alapján a parlamentből támogatta a szociáldemokrata kormányt. Jövőre ismét napirendre kerül az alkotmány módosítása és a régiók átszervezése, és mindkét tekintetben a szociáldemokraták mutatkoztak megértőbbnek a magyarság szempontjai iránt.

Mindezek fényében az erdélyi magyarok »üzenete« úgy is értelmezhető, hogy semmiképpen nem szeretnék, ha az RMDSZ a baloldallal kormányozna. Ez új jelenség, bár régebb óta »érik«. Az erdélyi magyarság egyre nagyobb hányada él csupán fizikailag Romániában: a magyarországi közélet iránt érdeklődik, anyaországi pártokat szeret (a jobboldalt), vagy utál (a balt), és pártpreferenciáit kivetíti a román politikára is. Az azonnali politikai következményeken túl, a mostani ellenzékbe vonulás felér egy ideológiai határvonal meghúzásával, ez pedig erőteljesen korlátozhatja az RMDSZ mozgásterét, és ebből eredően az érdekérvényesítési lehetőségeit.”

Hirdetés