„Sőt az általa kialkudni próbált 2 százalék körüli hiánycélt is képtelen lesz tartani.

Ráadásul alaposan beszűkíti a regnáló hatalom mozgásterét, hogy Romániát még jövő év tavaszáig megállapodás köti a Nemzetközi Valutaalaphoz, amelynek döntő szava van makrogazdasági téren, és amely pillanatig sem habozik népszerűtlen intézkedésekre sarkallni Bukarestet.

Egyszóval nem ígérkezik rózsásnak az előttünk álló esztendő. Minden bizonnyal ennek felismerése is közrejátszott az RMDSZ ellenzékbe vonulásáról hozott döntés meghozatalakor. Az erdélyi magyarok Ponta- és PSD-ellenes attitűdjén túlmenően a szövetség számára az is intő jel lehetett, hogy az egyre valószínűbb forrásmegvonások teljesen értelmetlenné tennék a kormányon maradását, hiszen az máris borítékolható, hogy a minisztériumok sokkal kevesebből gazdálkodhatnak jövőre.

És ezzel magyarázható az is, hogy – Klaus Johannis kezdeti kormányváltó nekiveselkedése ellenére – a jobbközép ellenzéknek valójában semmi porcikája nem kívánja a jelenlegi hatalom megbuktatását és a kormányra kerülést.”