„Ezt pozitív üzenettel megtölteni már lehetetlen, október 6. nemzeti gyásznap volt és marad. Kossuth Lajos mondta az egyetlen fonográfon rögzített beszédében, 1890-ben: »(…) a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak«. Többek ők azonban példánál, miként szüleink, nagyszüleink sírjaihoz haláluk napján csokor virággal el kell mennünk, miként azokon a napokon – máskor is, de ilyenkor hangsúlyosan – gyerekeinknek nagyszüleik, dédszüleik életéből a szép emlékeket elevenítjük fel, vagy – e tájakon különösképp – a kínnal-keservvel megélt évtizedekről mesélünk, akként kell emlékeznünk az aradi tizenhármakra. Nagy családunk tagjai ők, azok is, akik a mi anyanyelvünket nem beszélték, hiszen mind­annyian a magyar szabadságért harcoltak. Azért a szabadságért, melynek kivívásáért nekünk is küzdenünk kell.”