„Ritkán szoktam idézni, politikusoktól a legritkábban. Mivel a romániai magyarság és az autonómia tekintetében mindazt, ami egyszerű, igyekszünk túlmagyarázni, most az olvasók figyelmét mégis felhívnám néhány szerény mondatra, amelyeket Kelemen Hunor mondott el Csíkkozmáson. A kormányzás az emberekért, a közösségért van – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke a találkozón, amelyen Székelyföld közel hetven települése kapott támogatást a kormánytól új közösségi munkálatok megkezdésére vagy befejezésére. Majd hozzátette: a beruházások által könnyebb lesz az életünk, javulnak az emberek és a családok életkörülményei.

Két mondat, amelyekben ott tömörül a lényeg: a hétköznapok gondjain-bajain kell segíteni, mert ez szolgálja közvetlenül az egyének, a családok, a helyi közösségek érdekeit. Ha a helyi közösségek meg tudnak élni és jobban tudnak élni a saját szülőföldjükön, amennyiben létrejönnek mindazok a civilizációs feltételek, amelyek máshol már működőképesek, akkor egyre kevesebben hagyják el a gyönyörű, szeretett vidéket, ahol szüleik és nagyszüleik is éltek, és ahová bárhol és bármikor visszavágynak. Ha itthon is úgy tudunk élni mint külföldön, ha külföldre turistaként bármikor elutazhatunk, akkor ugyan miért mennénk el?

Megélhetés a szülőföldön a huszonegyedik század igényei szerint. Voltaképpen ez az itt- és itthonmaradásnak az alfája és ómegája, ezért kell igénybe venni minden olyan lehetőséget, amely ezt a célt szolgálja. Ez a konkrét, gyakorlati és kézzelfogható politika.

Természetesen létezik egy másik vonatkozás is: a jelképek, az érzelmek játéktere, de ha a mindennapoknak, a megélhetésnek, a földhöz kötődésnek a gyakorlati politikája hiányzik, és azt csupán nagyon jól hangzó, magasztos fogalmakkal próbálják helyettesíteni, akkor ez utóbbi egészen biztosan nem vezet eredményre.”