„Az ország első, második, harmadik emberének hányavetisége nem csupán önmérsékleti hiányosságokat jelez, hanem valamilyen ordító felszínességet is: átgondolt érvek helyett a döntéshozók beérik azzal, hogy jól odamondogatnak egymásnak.
És amíg a jónép a cirkuszra figyel, suba alatt születnek ellene irányuló intézkedések: miközben a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentéséért szurkolunk, az ingatlanadók jóval nagyobb mértékű emelését készíti a kormány, talán ebből fedezné a kieső költségvetési bevételeket. Erről azonban nem beszélnek sem a Cotroceni-palotában, sem másutt, és a magát már Băsescu széké­ben érző Ponta ezért sem vállalja a felelősséget, utódjára hárítaná.”