„Arra sincs semmi garancia, hogy ez a fúzió tartósabb lesz a szokásosoknál, a novemberi elnökválasztásnál nem is tekintenék tovább. Valahogy választások után, különösen vesztes helyzetekben nehezen megy a szót értés a román politikusok között. No de még kevésbé sikerült a román szót érteni a múlt heti országos képességvizsgán, és ez a társadalom meg a fényes jövő szempontjából fontosabb fejlemény, mint Băsescu elnök heroikus kapaszkodása az elnöki székbe, avagy Iohannis polgártárs pártelnökké emelése.
A nyolcadikosok román nyelv és irodalom vizsgájának országos átlagjegye szinte pontosan hatos, amit figyelembe véve, szerintem nem is olyan rettenetes a kovásznai 5,23, de még a sereghajtó hargitai 4,41 sem. Lerágott csont, ezeken a hasábokon is többször megfogalmazott vélekedés, hogy botrányos a módszer, ahogy az állam nyelvét és irodalmát tanítják, az elvárások messze nincsenek arányban a diákok felkészültségével, s ennek az áldatlan helyzetnek most is a kisebbségi diákok az első számű kárvallottjai. És a bajok ezúttal túlmutatnak a román vizsgán, hiszen a matematika és a kisebbségiek anyanyelv vizsgájának osztályzatai sem javítottak sokat az országos képen, a hetessel eminens bukarestieken kívül szinte minden megyében ötös, hatos körüli átlagok jöttek ki. De ami még aggasztóbb, a vizsgázók harminc százaléka nem tudta elérni az ötös átlagot sem. A bukások zömét a román jegyek okozták.
Hány rémes vizsgaeredmény kell még ahhoz (hamarosan az érettségi miatt hüledezhetünk), hogy a hazai tanügy felfedezze magának a huszonegyedik századot? Ha sehogy sem sikerül javítani a módszertanon, javaslom, hogy – az ideológiát cserélő pártok mintájára – az évtized végén az euró bevezetésével egyidejűleg tegyük az angolt az ország hivatalos nyelvévé.”