Köz, nyelv, állapot

Tényleg a zsidó meg a cigány szavunk a zsigeri sértés?
Hirdetés

„Nagy sebességgel befordul egy drága sportautó, nem számít a hirtelen akadályra, ezért fékezésre kényszerül, majd kicsit visszatolatva ki tudja kerülni a szabálytalan helyen álló furgont. A drága autóban ülő fiatal ember igaza tudatában lehúzza az ablakot, és az automatánál álló furgonosnak rövid kioktatást tart a kötelező közúti közlekedési rendszabályok idevonatkozó paragrafusaiból. A perszonális kommunikáció rövidmondatos oda-vissza dialógusában nem a jog száraz szaknyelvi kifejezéseit használják. A furgonos dolgozó nyilvánvalóan munkaköri feladatként vezeti a teherjárművet, míg az értékes autó fiatal tulajdonosa a gazdagokat képviseli, de ennek nincs jelentősége. (…)

 
A két huszonéves, láthatóan eltérő társadalmi státusú fiatalember nem sokat válogat a szavak között, elsőre a buzi – köcsög – hülye szavak variációi repkednek, kétharmad részben az eltérő szexuális beállítottságot tekintve a legnagyobb sértésnek. Egy-egy lakonikus ’Anyád’ a válasz, amelyből leszűrhető, hogy a legszentebb dolog az anya-gyermek kapcsolat, ennek tájékán sértegetni biztos találat. A második forduló, a fokozás igényétől áthatva, már a zsidó – cigány – f.szopó kombinációt variálja, amelyben már kétharmadrész a származás, és egyharmad az eltérő nemi identitás felrovása. Honfitársaink között (magunkat is beleértve) a homofóbia és a közösséghez tartozás (mások lenézése által) a legerősebb összekapcsoló erő.
Ami tanulság (lehetne): a XXI. században ennyire törzsi és ősközösségi fogalmak állnak a mindennapi nyelvhasználó rendelkezésére, ha igazán sértőt akar a másik fejéhez vágni. Tényleg a zsidó meg a cigány szavunk a zsigeri sértés?” 

Hirdetés