„Aki azért annyira nem volt tökkelütött, hogy ne próbált volna némi készpénzre váltani családi kapcsolatát. Tényleg azt gondolta, hogy az ilyesmi működhet. Lehet, hogy Romániában az ilyesmi tényleg működhet? (…)
Nem tudom, van-e a háttérben bármiféle összefüggés a Mircea-féle szerencsétlen ügy és az őszi elnökválasztás között. De az biztos, hogy befolyásolná a következő hetek történéseit, ha valami újabb kínos fejlemény nyomán Băsescu mégis belebukna ebbe a zavaros zsarolási ügybe. Hiszen akkor az elnökválasztásig kellene egy ideiglenes államfő, márpedig ezt a szerepet az alkotmány szerint Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke játszaná, aki máris jelentést kért a történtekről a Román Hírszerző Szolgálattól. Mint egy igazi elnök. Csak el ne higgye, hogy máris az. De ha tényleg így történne, az egyértelműen Ponta esélyeit növelné, feltéve, ha valóban ő lesz a baloldal jelöltje.
Érdekes módon az első lelkesedés múltán Ponta már nem erőltetné Băsescu lemondását, mondván őt is megilleti az ártatlanság vélelme. Az RMDSZ politikai alelnöke szerint egy ilyen lemondás egyenesen politikai instabilitást okozna az országban. Tegyük hozzá, bizonyos szempontból az is instabilitás, ha az államfő a helyén marad decemberig. De arra se fogadjunk, hogy az elnöki palota új lakójának ne lenne majd ugyanennyi kedve a hatalmi játszmákhoz. Az ilyes játékszenvedély mintha a tisztség megszerzésével azonnal megfertőzné közjogi méltóságainkat.”