„Úgy, hogy megbuktatták vagy nem is engedték vizsgázni azokat a végzősöket, akik a biztos kudarcot ígérték. És hasonlóképpen jártak el a jelenlegi tanév végén is, egyéves kényszerű parkolásra késztetve az „éretlenek” táborát. Sokan felteszik a kérdést, hogy miért nem lehet a nyugat-európai térségben  és a Magyarországon is bevált kétszintű érettségi vizsgát bevezetni, ami kiküszöbölhetné a már említett ügyeskedéseket, és a diákok számára is megoldást jelentene. A mostaninak megfelelő emelt szintű vizsgára bárki jelentkezhetne, függetlenül attól, hogy milyen iskolában végzett, ha egyetemen, 

főiskolán szeretne tovább tanulni. A középszintű vizsga pedig elegendő lenne az érettségi bizonyítvány kiállításához, amelynek birtokában a végzettségének megfelelő munkát vállalhatna az a maturandus, aki kijárta a középiskolát. Ha pedig utólag kedve kerekedne egyetemre járni, szintemelő vizsgára jelentkezhetne. 

A tisztségben levő tanügyminiszter 2016-ra ígér változásokat (de nem tudni, hogy mit), csakhogy akkor már ki tudja hányadik utódja követi majd, akit nem köt az előd ígérete.  

Visszatekintve a kezdetekre, az érettségi vizsgát 1788-ban vezették be Poroszországban, azzal a céllal, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát. Ez manapság fölösleges, hisz a romániai egyetemdömpingben egyes szakokon lasszóval fogják a hallgatókat.”