„A román és a magyar választópolgárok mindössze egyharmada tartotta fontosnak, hogy fél órát áldozzon az életéből az euroszavazásra, a fennmaradó kétharmad politikai ingerküszöbét nem érte el a pártok és független jelöltek üzenete. Az RMDSZ számára ezúttal alig 350 ezer szavazat – az egymillió magyar választópolgár kevesebb mint harmada – elegendő volt a brüsszeli képviselet megőrzéséhez, és a szövetség méltán elégedett az eredménnyel.

Távlati szempontból, például a 2016-os romániai parlamenti választás közeledtével azonban figyelmeztető jel az alakulat számára, hogy szavazótábora lassan, de biztosan lemorzsolódott, a bukaresti jelenlétet eldöntő 400 ezernél jóval több voksra pedig csak politikai öszszefogással számíthat.

Most, magyar versenytárs híján ha nehezen is, de sikerrel vette a hívei mozgósítását jelentő akadályt az RMDSZ – köszönhetően részben Orbán Viktor besegítésének –, egy magyar versenypárt által elvont néhány tízezer szavazat viszont borítékolja a bukást.

Franciaországgal vagy Nagy-Britanniával ellentétben nálunk sem az euroszkeptikusok, sem a szélsőségesek nem rúgtak labdába, mégis intő jel román és magyar politikusnak egyaránt, hogy a választók kétharmada távolmaradásával fejezte ki az EU-val, annak intézményrendszerével kapcsolatos fenntartásait.”