Szerző: Benedek István
2014. május 6. kedd, 07:16
Tankönyvbe illően űzi a nyomásgyakorlás műfaját a nyugati bányavállalat, amelynek a verespataki aranyra fáj a foga.

„Nem véletlen, hogy a bányaprojekt másfél évtizedes történetében épp most jutott eszükbe több milliárd dolláros kártérítési perrel fenyegetőzni, amikor a bukaresti képviselőháznak döntő fórumként napokon belül szavaznia kell a Verespatak-törvénytervezetről. Amelynek a dolgok normális menete szerint esélye nem volna az elfogadásra, azonban a Dâmboviţa-parton bármi – és annak az ellenkezője is – lehetséges.
Az, hogy a bányaprojekt ügyéből egyáltalán törvénytervezet lett, már következmény is, mert az utóbbi másfél évtized kormányainak illett volna a sarkukra állni, és határozottan állást foglalni a kérdésben. Ez elmaradt, mert a bányanyitás engedélyezésének politikai terhét senki nem vállalta magára. Viszont közben a bíróság már jogerős ítéletben érvénytelenítette a beruházó egyik engedélyét is, így világossá vált, hogy a formaságok körül sincs minden rendben. Tavaly a nagykoalíciós kormány, a parlamentre hárítva a döntéshozás felelősségét, törvénytervezetet készített a beruházóval való megállapodásról, de ezt az összes illetékes szakbizottság és a törvényhozás felsőháza is elutasította. Döntő szava viszont a végleges szavazásra készülődő képviselőháznak van a kérdésben.
A beruházó kártérítési perrel való fenyegetőzése nyomán a döntéshozatal felelőssége alól egyszer már kitáncolt kormányfő a hét végén már azt mondta, az országnak nem érdeke hogy kártérítést fizessen, ahelyett hogy járadékot kapna a leendő bánya hasznából. Továbbra is ködösít, mert azt nem tette egyértelművé, hogy az új koalícióval megpróbálja-e elfogadtatni a törvényt. Mert nem ez volna az első olyan jogszabály, amelyet a multik nyomására írnak át, példaként elég megemlíteni a fogyasztási hitel szabályairól rendelkező, négy éve életbe lépett törvényt, amelyből valutaalapi nyomásra vágtak ki a hiteleseket védő cikkelyeket."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/2513
Közös elnökségi ülést tartott Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt.
Amiben az a zavaró, hogy nem hódítók győzik le az embert, hanem a nemzeti középszerűség maroknyi serege. Andrei Pleșu írása.
Nem csak Bályokon lesz vadászat a hétvégén: a Cibles-völgyben nem szórakozásból, hanem a sertéspestis miatt ölik le az összes vaddisznót.
Leonard Azamfirei szerint erőltetett volt összemosni az új angol kar és az évek óta követelt magyar kar ügyét.
A közelgő pápalátogatás fokozatosan beizzítja az ortodox nackóhadsereget. Hasítanak rendesen.
Magánlakásokat is kínálnak a zarándokoknak Jászvásáron.
Ha még sokat húzzák-nyúzzák, nem lesz, akit felelősségre vonni. Iliescu az ügy sztárvádlottja.
A legtöbben helyeslik. És persze Bukarestről is megvan a véleményük.
A SRI szerepe eddig sem volt tisztázott az ügyben, az alkotmánybíróság erre rátett még egy lapáttal.
Erdélyi statisztikai szolgálat indult, mely nemcsak a bennünket érintő adatokat, hanem az erdélyi magyar intézményeket is felsorakoztatja.
És ezúttal nem mi, magyarok fenyegetjük a hazát. Sőt, dicséretet is kapunk.
Beindult a nemzeti médiagépezet a közelgő pápalátogatással kapcsolatban. Méghozzá furmányos összeesküvés-elméletekkel.
Ráadásul az intézmény nevét is megváltoztatják a magyar oktatók konzultálása nélkül.
Magyar Házzá alakítja az Iskola Alapítvány a szecessziós palotát, benne a tíz éve közösségi térként működő Moszkva kávézóval.