Ukrajnai kilátások

Ukrajna esetében a megoldás az ország föderalizálása vagy a lehető legszélesebb körű autonómia lehet, a keleti részek és Oroszország egyesülésének tilalmával.
Hirdetés

„Újabb fázisba lépett az ukrajnai válság azt követően, hogy több, orosz többségű kelet-ukrajnai megyében is a függetlenségről szóló népszavazás kiírását követelő fegyveresek szállták meg a közintézményeket, Kijev pedig erre válaszul katonai akciót indított ellenük.(…)

 
Ugyanakkor nagy hiba lenne az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről, ha mindenért kizárólag Moszkvát tennék felelőssé. Egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő most látta eléggé erősnek Oroszországot ahhoz, hogy megkísérelje visszaszerezni egykori befolyási övezetének egy részét, és kihasználta az ukrajnai zűrzavart arra, hogy ezt megvalósítsa. Tévés nyilatkozatából immár egyértelműen kiderül: nincs ínyére, hogy a NATO keleti irányba terjeszkedik, ezért stratégiai pozíciójának megtartása, illetve erősítése céljából elcsatolta a Krímet.
 
Nem szabad elfelejteni ugyanakkor az új kijevi vezetés felelősségét sem. A nyugati hatalmak ugyan az orosz befolyás növelésének megakadályozása érdekében most úgy tesznek, mintha az ideiglenes ukrán kormány kizárólag kulturált és európéer figurákból állna, de azért nem árt emlékezni rá, hogy az újnáci Szvoboda párt is tagja, első intézkedése pedig a kisebbségek számára az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő nyelvtörvény eltörlése volt.
 
Mindazonáltal tény, hogy Európa számára nem lenne jó, ha Oroszország tovább terjeszkedne Nyugat felé. Ukrajna esetében a megoldás az ország föderalizálása vagy a lehető legszélesebb körű autonómia lehet, a keleti részek és Oroszország egyesülésének tilalmával. Fennáll persze a veszély, hogy Moszkva erre előbb-utóbb fittyet hányna. Ám az ukrán vezetés is bebizonyította, hogy a kisebbségek nem igazán bízhatnak benne.”

Hirdetés