„Az EU többlépcsős szankciórendszert helyezett kilátásba Moszkva ellen. Tekintettel Európa orosz gázfüggőségére, lehet-e ennek foganatja?
Európának erős gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz. Ottjártunkkor a NATO szóvivője is elmondta, nem akarnak újabb hidegháború, annak kemény gazdasági következményei lehetnek. Barack Obama amerikai elnöknek azért világos volt az üzenete: a NATO és az Európai Uniós most nem mutathat gyengeséget. Mert Oroszország most felrúgott mindent, többek között a NATO-val közösen aláírt alapdokumentumokat. Ezekben egyértelmű vállalást tett arra, hogy nem próbálkozik oroszok lakta területek annektálásával. Azért ne feledjük: az orosz gazdaságot is megviselheti, ha megszűnnek a kapcsolatok az EU-val és az Egyesült Államokkal.
Mircea Geoană, a parlament Schengen-bizottságának elnöke szerint a krími válság felgyorsíthatja Románia schengeni csatlakozását. Egyetért vele?
Bár így lenne. Ám Románia eddig sem tudta diplomáciailag és politikailag kihasználni, hogy a keleti határa a NATO-nak és az Európai Uniónak. Románia jobban ki kellene használja a geopolitikai helyzetét, nem elég csak nagyobb NATO-jelenlétet szorgalmazni, mint ahogy tette a napokban találkozóján a román és a lengyel védelmi miniszter. Jobban a sarkunkra kellene állnunk. Azt ki kell mondani: Románia csaknem egymilliárd eurót költött a határai biztonságának megerősítésére, és mindenki elismerte, ez jelentős lépés volt. Ennek ellenére az EU döntéshozói újabb és újabb ürügyekkel tolják a román schengeni csatlakozás dátumát. Kicsit úgy járnak el Bukaresttel, mint a viccbeli nyuszival: nincs rajtunk sapka. Hamisnak bizonyult a riogatás is, hogy 2014 január elseje után elözönlik a román vendégmunkások Nyugat-Európát. Semmilyen indok nincs ma arra, hogy Románia ne legyen a schengeni övezet tagja.”