Jöhet a folytatás

A régi-új, továbbra is jelentős felhatalmazással rendelkező kormányra a határon túli magyar vezetők reménykedve, a környező országok többségi politikusai és médiája gyanakodva tekintenek.
Hirdetés

„A baloldal a jelek szerint nehezen akarja elfogadni, hogy a választópolgárok újabb négy évre ellenzékbe küldték őket. Az ötpárti összefogás vezetői a kormányt és a választási rendszert okolták, holott ha képesek lettek volna érdemi, reális programmal előállni, és nem a 2002 és 2010 közötti kormányok kompromittálódott politikusait vetették volna be, azt a hiúnak bizonyult ábrándot kergetve, hogy még sokan vannak az MSZP–SZDSZ-kormányzás iránt nosztalgiát érző polgárok, akkor más eredményt érhettek volna el. 

Az is igaz persze, hogy a kormány rezsicsökkentő akciójával szemben nehéz lett volna ellenzékből hasonló kaliberű lépéssel előállni, ez azonban nem változtat a tényen, hogy a polgárok többsége nem tartotta hiteles alternatívának őket.
 
A Jobbik támogatottságának növekedése nem jó hír. Úgy tűnik, azok, akiknek gondjait az elmúlt két évtizedben egyik politikai oldal sem tudta megoldani, most a radikális módszereket ígérő párttól várják a változást. Nem kis feladat a kormányoldal, de persze a többi ellenzéki párt számára sem, hogy a Jobbikénál vonzóbb, elfogadhatóbb jövőképet vázoljon fel a számukra.
 
Az LMP a pártszakadás után is meg tudott maradni a parlamentben, vagyis ötszázaléknyian vannak még azok, akik a kormányoldal, valamint a szélsőjobb hiteles alternatívájának nem a balliberális összefogást tekintik. (…)
 
A régi-új, továbbra is jelentős felhatalmazással rendelkező kormányra a határon túli magyar vezetők reménykedve, a környező országok többségi politikusai és médiája gyanakodva tekintenek. Utóbbi oka az, hogy a Fidesz a határon túli magyarokat is a nemzet szerves részének tekinti, ezt jelzi a szavazati joggal is járó könnyített úton megszerezhető magyar állampolgárság és az autonómiatörekvések támogatása. Az erdélyi magyar közösség megmaradása szempontjából mindez fontos, ugyanakkor az is lényeges lenne, hogy a magyar és a román kormány között javuljon a viszony.
 
Ebben talán segített volna, ha a nemzetiségek képviselői könnyebben bekerülhettek volna az Országgyűlésbe. Az, hogy a kisebbségeknek szószólójuk lesz, persze előrelépés, de a teljes jogú képviselő mindenképpen erősebb érv lenne a kisebbségi jogok bővítése mellett egy kormányszintű magyar–román párbeszédben. Ettől függetlenül fontos lenne sort keríteni rá, és megpróbálni oldani a fagyos hangulatot két szomszédos, azonos politikai és katonai szövetségi rendszerhez tartozó ország között.”
Hirdetés