// 2026. szeptember 11., péntek // Teodóra
Hunčík Péter Hunčík Péter

Budapesten mindent jobban akarnak tudni

// HIRDETÉS

Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Hunčík Péter
2014. március 04., 16:29

„Létezik az anyaországban egy idealizált elképzelés a kisebbségekről, főleg 89 óta. Ül a székely paraszt bácsi a kocsin, csattogtatja az ostorát, és vicceket mesél. Vagy Pozsonyban fölkel reggel, és első, ami eszébe jut, hogy jaj, szlovákiai magyar vagyok, ez megint egy szenvedéssel teli nap lesz. A problémát sem értik meg Magyarországon, mert amit 25 éve tesznek, az vagy tájékozatlanságból kontraproduktív, vagy átgondoltan kontraproduktív. Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk. Élünk-e velük? Ezt a rossz irányt erősíti föl az egész magyar kisebbségpolitika és a sajtó. És ami teljesen tragikus, hogy véleményem szerint azért erősítik föl, hogy lehetőleg ne kelljen semmit se tenniük.

 

Említette az idealizált elképzelést a határon túli magyarságról mint a hagyományok igazi őrzőjéről. Miközben például a felvidéki magyar irodalomnak, színháznak erős avantgárd vonulata van.

 

Hát persze. Igaz, én itt nagyon erős cezúrát érzek a nyolcvanas évek végén. 88-ban fiatal írók írtunk egy levelet Husákéknak, a pártvezetőknek, és először fogalmaztunk meg olyan dolgokat, hogy a demokrácia nem kizárólag a kisebbségi jogok teljesítésén áll vagy bukik. A kisebbségi jogok nagyon fontosak, de ott van a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság és a többpártrendszer kérdése is. Addig a szlovákiai magyar értelmiséginek, írónak az volt a dolga, hogy a kisebbség jogainak érvényesítését követelje a hatalomtól. Az volt az a pillanat, amikor a mi csoportunk először találkozott a hasonlóan gondolkozó szlovákokkal, a cseh Charta'77 szlovákiai támogatóival. Addig nem is beszéltünk egymással. Azóta persze ugyanúgy kettévált az irodalom, mint Magyarországon. A régi fő vonal máig csak a kisebbségi lét problémáit tartja szem előtt, de azért vannak, főleg fiatalok, akik a művészetet úgy veszik, mint művészetet. Említhetem Varga Imrét, Tóth Lászlót, Hodossy Gyulát meg másokat. (...)

 

 Felvette a kettős állampolgárságot?

 

Nem, engem rettenetesen megalázott az a mód, ahogy ezt intézték. Hogy még mindig azt hiszik Pesten, majd ők megmondják, mit tegyenek a határon túliak. Nemhogy a szlovákokkal nem tárgyaltak, de minket sem kérdezett meg senki. Ahogy a népszavazás előtt sem hallgattak ránk, amikor kértük, hogy ne vigyék ki az utcára, mert ha csak ketten lesznek, akik a kettős állampolgárság ellen voksolnak, az már sérteni fogja a külhoni magyarokat. De nem figyelt ránk sem a jobb-, sem a baloldal. A baloldalnak nincs semmilyen elképzelése, hogyan kellene ehhez hozzáállni. Az utóbbi időben például a szlovákok a nemzetiségiek eddigi arányos képviseletét megváltoztatták a kárunkra, a kisebbségi kultúra támogatását nagyon keményen megszigorították: vállalkozó nem kérhet állami pénzt, vagyis a könyvtámogatás megszűnt, hiszen a könyvkiadó az vállalkozó. A Fidesz 2010-ig az ilyesmiért kivonult az utcára, és követelte a magyar kormánytól a közbelépést. Ma azonban csöndben van, mert Orbán ugyan nem tárgyal, de közben titkos találkozókon egyezkedik Ficóval: mostanában több ellenség nem kell neki. A baloldalnak meg erre nincs egy szava sem. Pedig rá kellene döbbenni, hogy ez már belpolitikai ügy, a külhoniak otthon fognak szavazni. (...)

 

A Híd–Mostot én kezdeményeztem. Már évekkel ezelőtt mondogattam, hogy sokan nemzetiséget váltottak a rendszerváltás óta. Egyre több a vegyes házasság is. Százezer szlovák–magyar pár van. Nekik nyilván megoldást jelent egy olyan párt, amelyik mindkettejüket képviseli. Amikor szakadt a Magyar Koalíció Pártja, Bugár Béla is meglátta ebben a lehetőséget, és vállalta az elnökséget. Sikerült is bőven átlépni a parlamenti bejutás ötszázalékos küszöbét. Az MKP pesti hátszéllel sem érte ezt el. A Hídnak körülbelül 40 ezer szlovák és 136 ezer magyar szavazója volt 2012-ben, pedig a magyar kormány árulónak tekinti, és szóba sem áll vele.

 

 Mert az gondolják, elősegíti az asszimilációt.

 

És amit most csinálnak, az megállítja?! Szlovákiában a rendszerváltáskori 577 ezer helyett ma már csak 460 ezren vállalják, hogy magyarok. Az unión belül új a helyzet, és nyilván nem lehet csak egy szempontból megítélni, hogy valaki hogyan képzeli a boldogulását. És kérdem én: azok mind magyarok maradnak majd, akik mostanában nyugaton keresik a megélhetést?”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített
Krónika

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített

Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Főtér

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt

Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Kétfajta támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok
Székelyhon

Kétfajta támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok

Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS