// 2026. október 8., csütörtök // Koppány
Hunčík Péter Hunčík Péter

Budapesten mindent jobban akarnak tudni

// HIRDETÉS

Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Hunčík Péter
2014. március 04., 16:29

„Létezik az anyaországban egy idealizált elképzelés a kisebbségekről, főleg 89 óta. Ül a székely paraszt bácsi a kocsin, csattogtatja az ostorát, és vicceket mesél. Vagy Pozsonyban fölkel reggel, és első, ami eszébe jut, hogy jaj, szlovákiai magyar vagyok, ez megint egy szenvedéssel teli nap lesz. A problémát sem értik meg Magyarországon, mert amit 25 éve tesznek, az vagy tájékozatlanságból kontraproduktív, vagy átgondoltan kontraproduktív. Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk. Élünk-e velük? Ezt a rossz irányt erősíti föl az egész magyar kisebbségpolitika és a sajtó. És ami teljesen tragikus, hogy véleményem szerint azért erősítik föl, hogy lehetőleg ne kelljen semmit se tenniük.

 

Említette az idealizált elképzelést a határon túli magyarságról mint a hagyományok igazi őrzőjéről. Miközben például a felvidéki magyar irodalomnak, színháznak erős avantgárd vonulata van.

 

Hát persze. Igaz, én itt nagyon erős cezúrát érzek a nyolcvanas évek végén. 88-ban fiatal írók írtunk egy levelet Husákéknak, a pártvezetőknek, és először fogalmaztunk meg olyan dolgokat, hogy a demokrácia nem kizárólag a kisebbségi jogok teljesítésén áll vagy bukik. A kisebbségi jogok nagyon fontosak, de ott van a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság és a többpártrendszer kérdése is. Addig a szlovákiai magyar értelmiséginek, írónak az volt a dolga, hogy a kisebbség jogainak érvényesítését követelje a hatalomtól. Az volt az a pillanat, amikor a mi csoportunk először találkozott a hasonlóan gondolkozó szlovákokkal, a cseh Charta'77 szlovákiai támogatóival. Addig nem is beszéltünk egymással. Azóta persze ugyanúgy kettévált az irodalom, mint Magyarországon. A régi fő vonal máig csak a kisebbségi lét problémáit tartja szem előtt, de azért vannak, főleg fiatalok, akik a művészetet úgy veszik, mint művészetet. Említhetem Varga Imrét, Tóth Lászlót, Hodossy Gyulát meg másokat. (...)

 

 Felvette a kettős állampolgárságot?

 

Nem, engem rettenetesen megalázott az a mód, ahogy ezt intézték. Hogy még mindig azt hiszik Pesten, majd ők megmondják, mit tegyenek a határon túliak. Nemhogy a szlovákokkal nem tárgyaltak, de minket sem kérdezett meg senki. Ahogy a népszavazás előtt sem hallgattak ránk, amikor kértük, hogy ne vigyék ki az utcára, mert ha csak ketten lesznek, akik a kettős állampolgárság ellen voksolnak, az már sérteni fogja a külhoni magyarokat. De nem figyelt ránk sem a jobb-, sem a baloldal. A baloldalnak nincs semmilyen elképzelése, hogyan kellene ehhez hozzáállni. Az utóbbi időben például a szlovákok a nemzetiségiek eddigi arányos képviseletét megváltoztatták a kárunkra, a kisebbségi kultúra támogatását nagyon keményen megszigorították: vállalkozó nem kérhet állami pénzt, vagyis a könyvtámogatás megszűnt, hiszen a könyvkiadó az vállalkozó. A Fidesz 2010-ig az ilyesmiért kivonult az utcára, és követelte a magyar kormánytól a közbelépést. Ma azonban csöndben van, mert Orbán ugyan nem tárgyal, de közben titkos találkozókon egyezkedik Ficóval: mostanában több ellenség nem kell neki. A baloldalnak meg erre nincs egy szava sem. Pedig rá kellene döbbenni, hogy ez már belpolitikai ügy, a külhoniak otthon fognak szavazni. (...)

 

A Híd–Mostot én kezdeményeztem. Már évekkel ezelőtt mondogattam, hogy sokan nemzetiséget váltottak a rendszerváltás óta. Egyre több a vegyes házasság is. Százezer szlovák–magyar pár van. Nekik nyilván megoldást jelent egy olyan párt, amelyik mindkettejüket képviseli. Amikor szakadt a Magyar Koalíció Pártja, Bugár Béla is meglátta ebben a lehetőséget, és vállalta az elnökséget. Sikerült is bőven átlépni a parlamenti bejutás ötszázalékos küszöbét. Az MKP pesti hátszéllel sem érte ezt el. A Hídnak körülbelül 40 ezer szlovák és 136 ezer magyar szavazója volt 2012-ben, pedig a magyar kormány árulónak tekinti, és szóba sem áll vele.

 

 Mert az gondolják, elősegíti az asszimilációt.

 

És amit most csinálnak, az megállítja?! Szlovákiában a rendszerváltáskori 577 ezer helyett ma már csak 460 ezren vállalják, hogy magyarok. Az unión belül új a helyzet, és nyilván nem lehet csak egy szempontból megítélni, hogy valaki hogyan képzeli a boldogulását. És kérdem én: azok mind magyarok maradnak majd, akik mostanában nyugaton keresik a megélhetést?”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról
Krónika

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS