„A romániai baloldal eddigi kormányzati teljesítménye rendkívül gyenge. Azáltal, hogy felbomlott szövetsége a liberálisokkal, elvesztette kétharmados többségét a törvényhozásban, így mozgástere alaposan megcsappan a jövőben, hisz az RMDSZ-szel kiegészülve csak törékeny – a korábbi 70 százalékossal szemben mindössze 55 százalékos – többségre számíthat. Markó Béla volt pártelnök még össze tudta tartani a pártot, s hasonló helyzetekben sikert biztosíthatott neki, de az őt követő vezetés már korántsem nevezhető ennyire sikeresnek. Az egyes területi csoportok a maguk feje után mennek, így az RMDSZ székelyföldi szervezete versenyt fut a Fidesz és a Jobbik által közösen támogatott nacionalista és idegengyűlölő szélsőségesekkel. Orbán Viktor pedig – ne legyenek kétségeink – fel is fogja ezeket használni a központi vezetés ellen, hisz számára nincs nagyobb kihívás annál, ha az RMDSZ – visszatérve a román kormányba – kilép a Fidesz által megszabott szerepkőrből, s maga dönti el, milyen politikai célokat követ.
Szintúgy komoly kockázatokkal bír csatlakozni a román baloldalhoz, amely nagyon sokat veszített népszerűségéből, s amely az elmúlt másfél év alatt vajmi keveset valósított meg választási ígéreteiből, s rendszeresen kudarcot vallott a szükséges reformok megvalósításakor. Ráadásul a miniszterelnököt gyakran éri az a nem is annyira alaptalan vád, hogy – bár sokkal óvatosabban, mint magyar kollégája – Orbánhoz hasonlatos ábrándokat kerget, s gyakorta penget populista húrokat. Bizony meglehet, hogy 2016-ig, az újabb parlamenti választásokig a baloldal feléli összes tartalékát, az RMDSZ pedig végül osztozni kényszerül vele az akkori bukásban.”