Nem haltunk bele a hóviharba

Mint áldott falat kenyér, úgy simult a Ponta-kabinet torkába a hétvégi „hóviharos katasztrófa”, ahogy a politikában mondják, az ilyesmit pénzzel nem lehet megvásárolni, az életben egyszer bejön ingyen, és csak úgy van.
Hirdetés

„Az elmúlt hét úgy zajlott, mintha Ponta kormányfő sorozatosan hatost dobott volna az élet kockájával.

Megjött ugyanis az IMF-küldöttség, hogy számon kérje a kormánytól, mégis mivel fogja pótolni azt a bevételi kiesést, amit az üzemanyag jövedéki adójának hét eurócentes növeléséből remélt, de amiről az államfő kijelentette, szó sem lehet, nem fogja aláírni. És mindenki tudta, Traian Băsescu nem akadályozhatja meg az adóemelést, de az IMF-hez küldendő szándéklevelén az államfő aláírásának is szerepelnie kell. Ha ez nem lett volna elég, szerdán megérkezett az Európai Bizottság elmarasztaló igazságügyi országjelentése is, ami újabb százalékokat faraghatott volna le a kormánykoalíció lassan csökkenő népszerűségéből, de ismét nem tört ki a botrány, ugyanis a kormány intézményei hétfőn hat órán keresztül kerestek egy lezuhant repülőt az erdőben, amitől kéjes sikoltozásba tört ki az egész román sajtó.

Napokon át egyebet sem hallottunk, csak szakértőket, minisztereket, aztán bennszülötteket, fájdalomtól meggyötört rokonokat, a hős pilóta hozzátartozóit, megszólalt az erdész, a fizikus és a szomszédasszony. És mire kihunyt volna a repülős hiszti, lehavazott, amire a kabinet úgy reagált, hogy pulóverbe öltöztették a kormány tábornokát, Oprea kormányfő-helyettest, aki bejelentette: a hadsereg megmenti Romániát a katasztrofális havazástól, három autósztrádát is takarítanak!

Ott jártunk Bukarest felé, jelentem, tegnap délelőtt még ujjal sem nyúltak az A3-ashoz (a másik végét takarították?), szűz hó volt rajta.”

Hirdetés