Hárított felelősség

Victor Ponta miniszterelnök maga is megpróbálta távol tartani a felelősséget kormánya első vonalától.
Hirdetés

„A szomorú az, hogy minden bizonnyal nem önszántából döntött a távozás mellett. Ehhez kellett az amiatti közfelháborodás, hogy a különböző hatóságok kapkodása és az általuk kiadott téves vagy hiányos információk miatt a mentőalakulatok órákig bolyongtak, amíg a hétfőn szerencsétlenül járt repülőgép roncsait és az áldozatokat megtalálták, valamint az is, hogy saját pártjának vezető politikusai is nyomást gyakoroljanak rá.

Ez utóbbi részben minden bizonnyal annak tudható be, hogy a választások közeledtével nagyon nem hiányzik a liberálisoknak egy olyan miniszter, aki egy tragikus esemény után csak annyit képes nyilatkozni: csupán azt sajnálja, hogy az ő mandátuma alatt következett be, de a felelősség nem az övé. Másrészt viszont az is közre játszhat benne, hogy Stroe amúgy is szálka lehetett Crin Antonescu pártelnök szemében, mivel a párt hivatalos irányelvétől eltérően nyilatkozott, amikor arról beszélt: a PNL-nek koalíciós partnerével, a PSD-vel közös listán kellene az EP-választásokon indulnia.

Annyi bizonyos, hogy Victor Ponta miniszterelnök maga is megpróbálta távol tartani a felelősséget kormánya első vonalától. A katasztrófavédelmi ügyekért felelős államtitkár menesztése, valamint a légi irányítás és a különleges távközlési szolgálat vezetőjének elbocsátására való felszólítás inkább csak bűnbakkeresésnek tűnt, amelynek célja az volt, hogy jelképesen odadobja a fejüket a fölháborodott közvélemény elé, így próbálva elejét venni, hogy a miniszteri felelősséget firtassák.

Ez azonban nem jött be, és miután már Stroe mellett saját pártja sem állt ki, Pontának rövid kormányfői pályafutása során immár sokadik miniszterétől kellett botrányos körülmények között megválnia. Pedig jobban is kijöhetett volna az ügyből, ha nem a felelősség hárításában próbált volna Stroéval versengeni, hanem ő maga szólítja fel nyilvánosan lemondásra a tárcavezetőt.”

Hirdetés