ünnepi könyvhét
Jean St'Ay
2017. május 14. vasárnap, 15:20
Az erdélyi magyar fantasy irodalom pedig meghódítja a könyvespolcokat.

A 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik keményen beharangozott és nagy érdeklődésre számot tartó „napirendi pontja” Lupescu Kata első könyvének bemutatója volt. A kötet címe Kalózlány. A végső kezdet, a kolozsvári EXIT kiadó gondozásában jelent meg, és ahogy a címe is sugallja, egy egész regényfolyam első darabja, a pikantéria pedig talán az benne, hogy a szerző „csupán” 14 éves. A Fogoly utcai színpadon megszervezett eseményre szombat délután került sor, és a borongós idő ellenére hatalmas néptömegek hömpölyögtek a pódium előtt. A 14 éves szerzőnővel Botházi Mária beszélgetett.

Bárki nagy író megirigyelhetné az érdeklődő tömeget

Többek között megtudtuk, hogy nem is annyira rendkívüli dolog nálunkfele, hogy egészen fiatal emberek írásra, továbbá nyilvános megmutatkozásra adják a fejüket, hiszen ott volt például a Márkus András alapította Kiskorú Írók Ligája (KILL). És bár a kalandregénynek, a fantasy irodalomnak nincsenek nagyon mély gyökerei Drakula őshazájában (Erdély, ha valaki esetleg nem tudná), azért van már egy-két tavaszt hozó fecske, mint például a gyergyószentmiklósi Bleeding Bride (polgári nevén Miklós Réka), akinek már két kötete is megtalálható a piacon (Fekete fivérek, A téboly kertje).

És akkor most itt van Lupescu Kata, aki ugyan nem a Bleeding Bride-féle dark vonalat követi, viszont alaposan belenyúlt a fantasy irodalom (párhuzamos) világnagy zsákjába, és megalkotta Charlotte, a kalózlány figuráját, no meg a körülötte lüktető fantáziauniverzumot. A szerzőnő elmesélte, hogy bizony nem csak tehetség, kitartás, de nagy szerencse is kellett ahhoz, hogy ez a könyv megjelenhessen. Kezdve onnan, hogy ő lényegében nem egy könyvet kezdett írni, amikor 11 éves korában szőni kezdte Charlotte történetét. Volt benne egy világ, azt alakította, és ez a világ egyre nőtt, terebélyesedett, és amikor az édesanyja születésnapjának alkalmából úgy döntöttek, hogy beköttetik a több száz oldalasra dagadt irományt az Idea nyomdában, és a felnőttek hirtelen felfigyeltek a szövegre, akkor tudatosult benne, hogy hoppá, ez itt egy könyv, amit történetesen ő írt.

Botházi Mária biztos kézzel és nagy empátiával vezette a beszélgetést

A szerzőnő bevallotta, hogy noha 11 évesen kezdett írni, már akkor szimpatikus volt neki az irodalom, amikor megtanulta az ábécét. Irodalmi példaképei nincsenek, viszont nagyon szereti például J. D. Salinger Zabhegyezőjét (noha szerinte igazából nem történik benne semmi) vagy F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-jét. A kortárs szerzők viszont Lupescu Kata szerint nem annyira ütősek. Így, röviden, velősen.

Az írásra visszatérve Kata elmesélte, hogy ötödik osztályban kezdett rövidebb történeteket írni, a fantasy műfaját pedig azért választotta, mert a fantázia teremtette világban könnyedén megváltoztathat dolgokat, például múltbeli eseményeket, amelyeket a való világban nem tehetne meg.

A fantasy műfajt minden korosztály szereti - íme, egy példa

Azt is megtudtuk, hogy a Kalózlány valóban csak a kezdet (még ha nem is a végső), ugyanis a szerzőnő időközben további 4 (értsd, négy) kötetnyi anyagot vetett monitorra. Egy kis műhelytitok: Lupescu Kata számítógépes monitorra ír, időnként sokat (napi 20 oldal), időnként kevesebbet, mikor milyen kedve van. A szülei pedig elnézik neki, hogy olyan sokat ül a számítógép előtt, mert még mindig jobb, ha könyvet ír, mint ha játszana vagy sorozatokat nézne. Persze azért játszik is, meg sorozatokat is néz.

Két alkotó, akiknek igazán jól áll a színpad

Ami a témát illeti, a Kalózlány anyaga teljes egészében a szerzőnő agyából pattant ki. Tudatosan nem merített ő senkitől és semmiből. Ez a könyv nem csak egy egyszerű sztori, hanem egy világ, amit ő teremtett magának, és a könyv megjelenésével az olvasóknak is. Az első kötet Lupescu Kata világának egy részét mutatja be, de korántsem a nagy egészet. Ahhoz, hogy a teljes világot meg lehessen ismerni, el kell majd olvasni a további köteteket is, amelyek megjelenéséről a szerzőnő még nem tudta tájékoztatni a nagyérdeműt, de az első kötet körül szervezett promókampányból, illetve a nagy érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy előbb-utóbb piacra kerülnek.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/21125
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?