// 2026. október 9., péntek // Dénes

A 14 éves kolozsvári kalózlány bemutatkozik a világnak

// HIRDETÉS

Az erdélyi magyar fantasy irodalom pedig meghódítja a könyvespolcokat.

A 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik keményen beharangozott és nagy érdeklődésre számot tartó „napirendi pontja” Lupescu Kata első könyvének bemutatója volt. A kötet címe Kalózlány. A végső kezdet, a kolozsvári EXIT kiadó gondozásában jelent meg, és ahogy a címe is sugallja, egy egész regényfolyam első darabja, a pikantéria pedig talán az benne, hogy a szerző „csupán” 14 éves. A Fogoly utcai színpadon megszervezett eseményre szombat délután került sor, és a borongós idő ellenére hatalmas néptömegek hömpölyögtek a pódium előtt. A 14 éves szerzőnővel Botházi Mária beszélgetett.

Bárki nagy író megirigyelhetné az érdeklődő tömeget

Többek között megtudtuk, hogy nem is annyira rendkívüli dolog nálunkfele, hogy egészen fiatal emberek írásra, továbbá nyilvános megmutatkozásra adják a fejüket, hiszen ott volt például a Márkus András alapította Kiskorú Írók Ligája (KILL). És bár a kalandregénynek, a fantasy irodalomnak nincsenek nagyon mély gyökerei Drakula őshazájában (Erdély, ha valaki esetleg nem tudná), azért van már egy-két tavaszt hozó fecske, mint például a gyergyószentmiklósi Bleeding Bride (polgári nevén Miklós Réka), akinek már két kötete is megtalálható a piacon (Fekete fivérek, A téboly kertje).

És akkor most itt van Lupescu Kata, aki ugyan nem a Bleeding Bride-féle dark vonalat követi, viszont alaposan belenyúlt a fantasy irodalom (párhuzamos) világnagy zsákjába, és megalkotta Charlotte, a kalózlány figuráját, no meg a körülötte lüktető fantáziauniverzumot. A szerzőnő elmesélte, hogy bizony nem csak tehetség, kitartás, de nagy szerencse is kellett ahhoz, hogy ez a könyv megjelenhessen. Kezdve onnan, hogy ő lényegében nem egy könyvet kezdett írni, amikor 11 éves korában szőni kezdte Charlotte történetét. Volt benne egy világ, azt alakította, és ez a világ egyre nőtt, terebélyesedett, és amikor az édesanyja születésnapjának alkalmából úgy döntöttek, hogy beköttetik a több száz oldalasra dagadt irományt az Idea nyomdában, és a felnőttek hirtelen felfigyeltek a szövegre, akkor tudatosult benne, hogy hoppá, ez itt egy könyv, amit történetesen ő írt.

Botházi Mária biztos kézzel és nagy empátiával vezette a beszélgetést

A szerzőnő bevallotta, hogy noha 11 évesen kezdett írni, már akkor szimpatikus volt neki az irodalom, amikor megtanulta az ábécét. Irodalmi példaképei nincsenek, viszont nagyon szereti például J. D. Salinger Zabhegyezőjét (noha szerinte igazából nem történik benne semmi) vagy F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-jét. A kortárs szerzők viszont Lupescu Kata szerint nem annyira ütősek. Így, röviden, velősen.

Az írásra visszatérve Kata elmesélte, hogy ötödik osztályban kezdett rövidebb történeteket írni, a fantasy műfaját pedig azért választotta, mert a fantázia teremtette világban könnyedén megváltoztathat dolgokat, például múltbeli eseményeket, amelyeket a való világban nem tehetne meg.

A fantasy műfajt minden korosztály szereti - íme, egy példa

Azt is megtudtuk, hogy a Kalózlány valóban csak a kezdet (még ha nem is a végső), ugyanis a szerzőnő időközben további 4 (értsd, négy) kötetnyi anyagot vetett monitorra. Egy kis műhelytitok: Lupescu Kata számítógépes monitorra ír, időnként sokat (napi 20 oldal), időnként kevesebbet, mikor milyen kedve van. A szülei pedig elnézik neki, hogy olyan sokat ül a számítógép előtt, mert még mindig jobb, ha könyvet ír, mint ha játszana vagy sorozatokat nézne. Persze azért játszik is, meg sorozatokat is néz.

Két alkotó, akiknek igazán jól áll a színpad

Ami a témát illeti, a Kalózlány anyaga teljes egészében a szerzőnő agyából pattant ki. Tudatosan nem merített ő senkitől és semmiből. Ez a könyv nem csak egy egyszerű sztori, hanem egy világ, amit ő teremtett magának, és a könyv megjelenésével az olvasóknak is. Az első kötet Lupescu Kata világának egy részét mutatja be, de korántsem a nagy egészet. Ahhoz, hogy a teljes világot meg lehessen ismerni, el kell majd olvasni a további köteteket is, amelyek megjelenéséről a szerzőnő még nem tudta tájékoztatni a nagyérdeműt, de az első kötet körül szervezett promókampányból, illetve a nagy érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy előbb-utóbb piacra kerülnek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS