// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A 14 éves kolozsvári kalózlány bemutatkozik a világnak

// HIRDETÉS

Az erdélyi magyar fantasy irodalom pedig meghódítja a könyvespolcokat.

A 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik keményen beharangozott és nagy érdeklődésre számot tartó „napirendi pontja” Lupescu Kata első könyvének bemutatója volt. A kötet címe Kalózlány. A végső kezdet, a kolozsvári EXIT kiadó gondozásában jelent meg, és ahogy a címe is sugallja, egy egész regényfolyam első darabja, a pikantéria pedig talán az benne, hogy a szerző „csupán” 14 éves. A Fogoly utcai színpadon megszervezett eseményre szombat délután került sor, és a borongós idő ellenére hatalmas néptömegek hömpölyögtek a pódium előtt. A 14 éves szerzőnővel Botházi Mária beszélgetett.

Bárki nagy író megirigyelhetné az érdeklődő tömeget

Többek között megtudtuk, hogy nem is annyira rendkívüli dolog nálunkfele, hogy egészen fiatal emberek írásra, továbbá nyilvános megmutatkozásra adják a fejüket, hiszen ott volt például a Márkus András alapította Kiskorú Írók Ligája (KILL). És bár a kalandregénynek, a fantasy irodalomnak nincsenek nagyon mély gyökerei Drakula őshazájában (Erdély, ha valaki esetleg nem tudná), azért van már egy-két tavaszt hozó fecske, mint például a gyergyószentmiklósi Bleeding Bride (polgári nevén Miklós Réka), akinek már két kötete is megtalálható a piacon (Fekete fivérek, A téboly kertje).

És akkor most itt van Lupescu Kata, aki ugyan nem a Bleeding Bride-féle dark vonalat követi, viszont alaposan belenyúlt a fantasy irodalom (párhuzamos) világnagy zsákjába, és megalkotta Charlotte, a kalózlány figuráját, no meg a körülötte lüktető fantáziauniverzumot. A szerzőnő elmesélte, hogy bizony nem csak tehetség, kitartás, de nagy szerencse is kellett ahhoz, hogy ez a könyv megjelenhessen. Kezdve onnan, hogy ő lényegében nem egy könyvet kezdett írni, amikor 11 éves korában szőni kezdte Charlotte történetét. Volt benne egy világ, azt alakította, és ez a világ egyre nőtt, terebélyesedett, és amikor az édesanyja születésnapjának alkalmából úgy döntöttek, hogy beköttetik a több száz oldalasra dagadt irományt az Idea nyomdában, és a felnőttek hirtelen felfigyeltek a szövegre, akkor tudatosult benne, hogy hoppá, ez itt egy könyv, amit történetesen ő írt.

Botházi Mária biztos kézzel és nagy empátiával vezette a beszélgetést

A szerzőnő bevallotta, hogy noha 11 évesen kezdett írni, már akkor szimpatikus volt neki az irodalom, amikor megtanulta az ábécét. Irodalmi példaképei nincsenek, viszont nagyon szereti például J. D. Salinger Zabhegyezőjét (noha szerinte igazából nem történik benne semmi) vagy F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-jét. A kortárs szerzők viszont Lupescu Kata szerint nem annyira ütősek. Így, röviden, velősen.

Az írásra visszatérve Kata elmesélte, hogy ötödik osztályban kezdett rövidebb történeteket írni, a fantasy műfaját pedig azért választotta, mert a fantázia teremtette világban könnyedén megváltoztathat dolgokat, például múltbeli eseményeket, amelyeket a való világban nem tehetne meg.

A fantasy műfajt minden korosztály szereti - íme, egy példa

Azt is megtudtuk, hogy a Kalózlány valóban csak a kezdet (még ha nem is a végső), ugyanis a szerzőnő időközben további 4 (értsd, négy) kötetnyi anyagot vetett monitorra. Egy kis műhelytitok: Lupescu Kata számítógépes monitorra ír, időnként sokat (napi 20 oldal), időnként kevesebbet, mikor milyen kedve van. A szülei pedig elnézik neki, hogy olyan sokat ül a számítógép előtt, mert még mindig jobb, ha könyvet ír, mint ha játszana vagy sorozatokat nézne. Persze azért játszik is, meg sorozatokat is néz.

Két alkotó, akiknek igazán jól áll a színpad

Ami a témát illeti, a Kalózlány anyaga teljes egészében a szerzőnő agyából pattant ki. Tudatosan nem merített ő senkitől és semmiből. Ez a könyv nem csak egy egyszerű sztori, hanem egy világ, amit ő teremtett magának, és a könyv megjelenésével az olvasóknak is. Az első kötet Lupescu Kata világának egy részét mutatja be, de korántsem a nagy egészet. Ahhoz, hogy a teljes világot meg lehessen ismerni, el kell majd olvasni a további köteteket is, amelyek megjelenéséről a szerzőnő még nem tudta tájékoztatni a nagyérdeműt, de az első kötet körül szervezett promókampányból, illetve a nagy érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy előbb-utóbb piacra kerülnek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS