Fischer Boti és Horváth Benji ilyen költők. Szoktak ilyen verseket írogatni, amiket ilyen könyvekben publikálnak néha. Na, két ilyen könyvet mutattak be Kolozsváron.

Mit válaszol kapásból az ex-politikus költő, amikor azt hallja, hogy erdélyi jövő, kultúrharc, Orbán Viktor, irodalmi díjak... ? Tessék csak nézni!

A körülmények ismeretében kissé ijesztő, de esztétikailag kifogástalan.

Tudta, hogy Eszenyi Enikő először balerina szeretett volna lenni, hogy valójában nem csak fél veséje van, vagy hogy annak idején az induló Vígszínházba Kolozsvárról vittek színészeket? Többek között erről is beszélt nekünk a kolozsvári Lulu című előadás rendezője.

Egy város főtere annyiféle, ahányféle polgár él az illető városban – legalábbis, ha megfelelőképpen használják. Kolozsvár Főtere egyre színesebb az utóbbi években – hiszen sokféle rendezvénynek ad otthont –, így jól tükrözi a polgárság sokféleségét, és ezt jó látni.

Beszélik, ha a magyar költészet napja a magyarországi választások előtti időszakra esett volna, idén minden bizonnyal elmarad.

„A szépirodalom területéről valószínűleg a vers őrizte meg leginkább ősi jellegét, hiszen művészetünk ágazatainak kezdeti, még fejletlen gyökerei a történelem előtti időkben mind-mind varázseszközök voltak, a mágia eszközei.” Interjú.

„Az objektív újságírás és a költészet egyáltalán nem fér össze egymással, teljesen más munkamódszert, más idegállapotot feltételez.” Interjú.