Meg lehetett volna akadályozni a történelmi Magyarország széthullását? Érdemes-e felelősöket, bűnbakokat keresni? Mennyi közük volt az egészhez a szabadkőműveseknek? Sok itt a kérdés.
Trianon. Valószínűleg nincs a földkerekségnek még egy olyan pontja, amit a magyarok ennyire gyűlölnének. Az első világháborút lezáró békeszerződés (sokak szerint inkább: békediktátum) ránk vonatkozó részét ugyanis ebben a Párizs melletti kastélyban írták alá, a következményeket pedig ismerjük. De mi vezetett idáig? Ezt a sokat feszegetett kérdést igyekezett körbejárni Romsics Ignác történész a Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron tartott előadásában, jobban mondva azt az aspektust, hogy miként próbálták magyarázni a történteket a különböző magyar szerzők, történészek az azóta eltelt időszakban. Kezdjük mindjárt a sort az első, a témában érdemben megjelent könyvvel, Tormay Cécile Bujdosó könyvével, amelyben jól kitapintható az a nemzeti tragédia, amit a magyarok ebben az időszakban megéltek. Romsics különben megjegyezte, hogy a téma annyira érzékeny, hogy a mai napig foglalkozunk vele, és a magyar emberek jó része ma sem tud napirendre térni fölötte. Ami nem csoda, hiszen nem pusztán a történelmi Magyarország feldarabolásáról van szó,
– írja Tormay. Aki különben arra a megállapításra jut a könyvében, hogy
A konzervatív beállítottságú Tormay szerint tehát egyáltalán nem volt szükségszerű, ami történt, csak egyszerűen nem voltak elég határozott, markáns politikusaink, akik megvédték volna az érdekeinket. Tormay a történtekért többek között Jászi Oszkárt, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott miniszterét, „az oláh irredenta régi cimboráját”, valamint az őszirózsás forradalom után hatalomra került új kormány miniszterelnökét, a szerző által „imbecillis pojácaként” aposztrofált Károlyi Mihályt, a „szabadkőművesek, szocialisták, feministák és galileisták bábját”, illetve a „franciák kémét” tette felelőssé. A kezdeti időszakban tehát – amint a fenti példa is mutatja –
Egy másik jobboldali szerző, egy Bangha Béla nevű jezsuita szerzetes egészen a reformkorig, az 1830–40-es évekig vezeti vissza az okokat, de Trianonért végtére is ugyanazokat teszi felelőssé, minht Tormay: a korabeli magyar baloldalt, a liberalizmust, a szocializmust, a zsidókat, a szabadkőműveseket és így tovább. Vagyis ő is a történtek azon értelmezői közé tartozott, akik szerint az 1914–18 közötti Magyarországon majdnem minden rendben volt,
Ez pedig már igencsak összeesküvés-elmélet-szagú, és a t. Olvasónak alighanem feltűnt, hogy már kétszer is említésre kerültek a szabadkőművesek. Nem véletlen tehát, hogy az előadásra az Összeesküvés-elméletek a magyar történelemből című sorozatban került sor. Szekfű Gyula jobboldali történész 1920-ban megjelent Három nemzedék című, rendkívül népszerűvé vált könyve is ebbe a sorba illeszkedik. A két világháború között a könyvet hétszer adták ki, és Romsics szerint az akkori magyar középosztálynak egyfajta Bibliája volt. Ez is azt mutatta ki, hogy valójában a reformkorban kezdődtek a bajok, Trianon pedig csak a lezárása, betetőzése volt annak a folyamatnak, hogy a magyarság nem hallgatott a könyvben konzervatív katolikus idolként fölmutatott Széchenyi Istvánra, hanem ábrándok után járt, Kossuth Lajos után járt, liberális lett (Romsics azért halkan megjegyzi, hogy Széchenyi is az volt). Érdekesség például e munkával kapcsolatosan, hogy a szerző a „fő felelősök” sorában még Ady Endrét is megemlíti.
Böhm Vilmos egykori szociáldemokrata politikus – aki 1919 januárjában a rövid életű Berinkey-kormány hadügyminisztere volt, majd emigrálni kényszerült – az 1923-ban Münchenben megjelent, Két forradalom tüzében című visszaemlékezéseiben egyértelműen a háború előtti, „henye, tudatlan, konzervatív” magyar vezetőkben látta a hibát, akik nem adtak jogokat a nemzeti kisebbségeknek, ezzel pedig olyan ellenállási, irredenta törekvéseket idéztek elő, amelyek a birodalom széteséséhez vezettek. A nem túl kedveskedő jelzők, amiket a szerző használ tehát hasonlítanak a Tormay Cécile által használtakhoz,
Egy másik szocdem politikus, Ormos Ede is úgy látta Mi okozta Magyarország szétbomlását? című könyvében, hogy a tragédia előidézője a már régóta tartó népellenes, soviniszta politika volt, az, hogy a nemzetiségi lakosság igényeit évtizedekig nem elégítették ki, és amikor ők, a magyar baloldal 1918-ban hatalomra kerültek, akkor már jóformán semmit sem lehetett tenni. A felsorolt könyvek tehát – bár más-más okokat és felelősöket keresnek – technikailag tulajdonképpen egymás tükörképei: a jobboldali szerzők a baloldaliakban, a baloldaliak pedig a jobboldaliakban láttak minden hibát – miként ez ma is van. Az első, indulatokkal teli értelmezések után aztán a két világháború között elkezdett elmozdulni a közgondolkodás a bűnbakkereséstől a reálisabb, komolyabb, elfogadhatóbb magyarázatok felé. Horváth Jenő A trianoni békeszerződés megalkotása és a revízió útja című 1939-es munkájában például azt vizsgálja, hogy a környező országok, illetve a nagyhatalmak politikai érdekei hogyan befolyásolták a történteket. Azt állapítja meg, hogy
Romsics szerint bár a kötet rosszul szerkesztett, nehezen olvasható, mégis jól dokumentált, és az első olyan munka, amely valódi tudományos eszköztárral próbálja meg feldolgozni az eseményeket, nem pedig bűnbakkereső attitűddel. Ám továbbra is jelennek még meg olyan könyvek is, amelyek a politikai ellenfélben, sőt a háttérhatalomban keresik a felelősöket. Itt jutunk vissza ismét a szabadkőművesekhez. Dr. Somogyi István – jogász, aki a ’20-as években képviselő is volt – például elsősorban bennük, a világszabadkőművességben látja a főbűnösöket. Fontos adalék: a Horthy-rendszer 1920-ban Magyarországon betiltja a szabadkőművességet, elkobozza az irataikat.
Ezen a megbeszélésen az antanthatalmak szabadkőművesei gyűltek össze, és valóban arról tárgyaltak, hogy az ő szempontjukból az lenne jó, ha a háború után az Osztrák–magyar Monarchia – amely egy „katolikus, konzervatív, reakciós hatalom” – fölbomlana, és helyette döntően szlávok által lakott kisebb államok jönnének létre. Az értekezlet említett jegyzőkönyve hiteles, a szabadkőművesek párizsi levéltárában is megvan egy példánya, a kérdés csak az, hogy mekkora befolyásuk volt a szabadkőműveseknek a tényleges döntéshozatalokban. Erről napestig lehetne vitázni. Az akkori francia miniszterelnök, Georges Clemenceau, akire haragudni szoktunk Trianon kapcsán, például nem volt szabadkőműves, viszont Stephen Pichon francia külügyminiszter szabadkőműves volt. Romsics a saját részéről úgy ítélte meg, hogy
A már említett Jászi Oszkár is emigrációban írja meg a nézeteit: ő a soknemzetiségű birodalom föderációjában látta volna annak fennmaradásának az esélyét. A bűnbakkeresés helyett azt állapította meg, hogy a birodalom nemzetiségei öntudatra ébredtek, és úgy látták, hogy az Osztrák–Magyar Monarchián belül önállósági törekvéseik nem nyernek kielégítést.
Ezek a környező országok mintegy száz évvel korábban még nem léteztek, de ahogy az Oszmán Birodalom zsugorodott, és szorult ki Európából, a helyén létrejöttek azok a kis, döntően nemzetiségi államok – mint Szerbia, a Román Királyság, majd később Bulgária és Albánia – amelyek mind nemzeti célokat fogalmaztak meg, és természetesen támogatták a Monarchián belül támadt irredenta törekvéseket a nemzettársaik körében. A világháború tulajdonképpen csak katalizálja ezeket a már jóval korábban elindult folyamatokat, különösen annak fényében, hogy a birodalom tulajdonképpen semmilyen engedményeket nem tesz hosszú ideig a kisebbségeknek, ezzel pedig megpecsételi a saját sorsát. Asztalos Miklós, aki egy erdélyi származású történész volt, szintén úgy látta, hogy
A hibáztatástól tehát itt már eljutunk egy elkerülhetetlen folyamat higgadt leírásáig. A Romsics által magyar szellemóriásnak nevezett Németh László író is hasonló következtetésre jut teljesen „intuitív módon”, amikor ezt írja:
Németh szerint mindez elkerülhetetlen volt, hiszen, ha a birodalom vezetői jogokat adnak a nemzetiségeknek, akkor ők maguk segítik elő azok függetlenedési törekvéseit, ha mégjobban elnyomja őket, akkor pedig az elégedetlenségüket fokozza – az eredmény tehát ugyanaz. Szabó István történész is úgy látja, hogy
Aztán jönnek a kommunisták. A Moszkvából hazatért kommunisták pedig újra hibáztatni kezdenek Trianon kapcsán. Ott van közöttük Andics Erzsébet, aki Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika című munkájában kisüti, hogy még ’19-ben is mindent meg lehetett volna menteni, ha a „magyar urak” nem cimboráltak volna akár az ördöggel is, hogy a kommunistákat elűzzék. Aztán a kommunizmus időszakában is kialakul egyfajta konszenzus a történészek körében. Több szerző megfogalmazza a későbbiekben (mint Hanák Péter, Ormos Mária) hogy a győztes nagyhatalmak politikája és a belső folyamatok közösen vezettek a történtekig. Ormos azt is döntőnek tartotta, hogy
Fejtő Ferenc Rekviem egy hajdanvolt birodalomért című ’88-as munkájában (amit különben Párizsban írt) már teljesen az antanthatalmak politikai érdekei mentén végbement mesterséges folyamatról beszél,
A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben aztán a különböző szerzők nagyjából újrafogalmazzák mindazokat a szempontokat és elgondolásokat, amelyek már a Horthy-korszakban is léteztek. A témával kapcsolatos érdeklődés pedig továbbra is élénk, de indulatoktól semmiképpen nem mentes. Romsics Koltai Gábor 2004-es, Trianon című dokumentumfilmje kapcsán például megjegyzi, hogy vannak sokan, akiknek van véleménye a témában, holott annyira azért nem tájékozottak, visszafordulnak inkább a bűnbakkereséshez. Salamon Konrád történész szerint viszont
Jeszenszky Géza már egyenesen Mohácsig vezeti vissza a problémák gyökerét, szerinte ugyanis akkor szakadt szét Magyarország, ez pedig 150–200 évre lehetetlenné tett egy olyan nemzeti politikát, ami egységesíteni tudta volna az országot,
ezek a betelepített népek pedig később autonómiakövetelésekkel állnak elő, majd, amikor erre érdemi választ sem kapnak, 1918-ra eljutnak a szeparatizmusig. Romsics a saját részéről – amint az az először 2000-ben megjelent témába vágó könyvében kifejti – úgy látja, hogy természetesen több tényező összetalálkozása idézte elő a birodalom széthullását vagy ha úgy tetszik, feldarabolását.
Igen, az eliteké, hiszen egészen valószínű, hogy a román hegyi pásztorok nem nagyon törekedtek függetlenségre, sőt nemigen fogalmaztak meg semmilyen politikai célt. A román elit, az értelmiség azonban nagyon is, és ’18-ra kiderült, hogy tudtak vidéki parasztokat is mozgósítani a törekvéseik érdekében.
hiszen ezek az országok kimondottan azért léptek be a háborúba az antant oldalán, hogy a testvérnépeikkel egyesüljenek, területeket kapjanak a monarchiából, amire már a háború vége előtt ígéreteket is kaptak. Az okok közé tartoznak a történész szerint a háborút követő hónapok kaotikus magyar viszonyai is, anélkül hogy akár Tiszát, akár Károlyit hibáztatná, hiszen be kell látnunk, hogy egy nagyon nehéz periódus volt. A frontokról az ezredek fölbomlott állapotban érkeztek vissza fosztogatások, lövöldözések voltak mindenfelé – rendet kellett teremteni. Ez viszonylag hamar meg is történik a Károlyi-kormány időszakában, viszont rögtön ezután megjelennek a nemzetiségi törekvések, benyomulnak a román és a szerb csapatok, és ezzel szemben a Károlyi-kormány már nem tud erőt mutatni. Jobban mondva túl későn próbálkoznak a fegyveres ellenállással, pedig némiképp előnyösebb tárgyalási pozícióban lettünk volna Párizsban, ha például a Partium vagy a Csallóköz magyar ellenőrzés alatt van.
A probléma tehát – mint a problémák általában – eléggé összetett, érdemes nemcsak részleteiben vizsgálni. Az már másik kérdés, hogy mikor leszünk képesek higgadtan szemlélni a történteket, hiszen higgadtság nélkül aligha leszünk képesek elszakadni a nemzetárulókkal, szabadkőművesekkel, háttérhatalmakkal tarkított összeesküvés-elméletektől, és valóban a maga komplexitásában látni a dolgokat. Márpedig ha egy nép nem képes szembenézni a múltjával, nagyon kérdésessé válik a jövője.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést - mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.
A pantelimoni klánháború miatt pedig egy komplett hadsereget vezényeltek ki.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Nyugdíja nélkül maradt egy férfi, miután egy idegen megölelte az utcán. Ittas állapotban még egy rendőrnek sem sikerül mindig a két sánc között maradni az autójával.
Kedden távozott sepsiszentgyörgyi otthonából a 15 éves Keresztes Róbert-Szabolcs, aki azóta nem tért haza. kérik, hogy aki tud róla, hogy hol tartózkodhat jelezze a rendőrségen.
Megszületett Soós Zoltán hetedik gyereke – jelentette be Facebook-oldalán Marosvásárhely polgármestere.
Hatalmas felháborodást váltott ki a zetelaki közösségben, miután kiderült, hogy a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja videókamerát szerelt fel a községháza egyik személyzeti vécéjében. A polgármester feljelentést tett az ügyben a rendőrségen.
Valamit nagyon jól csinálnak a székelyföldi kisvárosban, ahol nemcsak a zenei szcéna, a sportélet is reneszánszát éli. Kercsó Zoltánnal, a Gyergyószentmiklósi ISK-VSK edzőjével beszélgettünk.
Valamit nagyon jól csinálnak a székelyföldi kisvárosban, ahol nemcsak a zenei szcéna, a sportélet is reneszánszát éli. Kercsó Zoltánnal, a Gyergyószentmiklósi ISK-VSK edzőjével beszélgettünk.
Elmerültünk egy hétre Monopoli, Polignano a Mare, Ostuni mediterrán világában.
Elmerültünk egy hétre Monopoli, Polignano a Mare, Ostuni mediterrán világában.
Miskolc és Eger nagyon közel fekszik egymáshoz, a hegyvidék két oldalán Borsodot és Hevest a sziklás, ormos hegyoldalak kötik össze. Így a Bükk vidéke – illetve Egertől nyugatra a Mátra is – a várak és várromok birodalma.
Miskolc és Eger nagyon közel fekszik egymáshoz, a hegyvidék két oldalán Borsodot és Hevest a sziklás, ormos hegyoldalak kötik össze. Így a Bükk vidéke – illetve Egertől nyugatra a Mátra is – a várak és várromok birodalma.
Erdélyiek menni Borsod! Az észak-magyarországi térség lehet, hogy kissé ismeretlen számunkra, ám annál izgalmasabb, és a hőség ellenére is sikerült tartalmasan kikapcsolódni Miskolcon és környékén.
Erdélyiek menni Borsod! Az észak-magyarországi térség lehet, hogy kissé ismeretlen számunkra, ám annál izgalmasabb, és a hőség ellenére is sikerült tartalmasan kikapcsolódni Miskolcon és környékén.
Kolozsváron van egy jazzfeszt, ami kezd felnőni. Modhatnánk: igen, mert sznob műfaj, mondják az antisznobok. Igen, mert nem éri meg a befektetés, mondják az ipari fesztiválmenedzserek. Biztos igaz.
Kolozsváron van egy jazzfeszt, ami kezd felnőni. Modhatnánk: igen, mert sznob műfaj, mondják az antisznobok. Igen, mert nem éri meg a befektetés, mondják az ipari fesztiválmenedzserek. Biztos igaz.
A magyar főváros ad otthont a világ ötödik legnagyobb sporteseményének, a 45. Sakkolimpiának. A férfi versenyben 197 csapat, a női versenyben 184 válogatott indul.
A magyar főváros ad otthont a világ ötödik legnagyobb sporteseményének, a 45. Sakkolimpiának. A férfi versenyben 197 csapat, a női versenyben 184 válogatott indul.
Az MCC kitalálta az évszázad kérdését, a meghívottak nem tudtak rá válaszolni, mert nem valami kedvencszavazásról volt szó, hanem a Kolozsvári Magyar Napok egyik értelmes pódiumbeszélgetés-kísérletéről.
Az MCC kitalálta az évszázad kérdését, a meghívottak nem tudtak rá válaszolni, mert nem valami kedvencszavazásról volt szó, hanem a Kolozsvári Magyar Napok egyik értelmes pódiumbeszélgetés-kísérletéről.
Írónők beszélgettek az írónők helyzetéről Kolozsváron.
Írónők beszélgettek az írónők helyzetéről Kolozsváron.
Az egészségügyi rendszer legfontosabb problémái az alulfinanszírozottság, az orvosi és az egészségügyi személyzet hiánya, valamint az elavult infrastruktúra – mondja Székelyudvarhelyi Városi Kórház orvosigazgatója.
Az egészségügyi rendszer legfontosabb problémái az alulfinanszírozottság, az orvosi és az egészségügyi személyzet hiánya, valamint az elavult infrastruktúra – mondja Székelyudvarhelyi Városi Kórház orvosigazgatója.
Gondolatok a kézműves vásárok kínálatáról, kreativitásról. Mire érdemes figyelni, ha válogatunk a standok kínálatából? Érdekel-e egyáltalán minket, hogy ki miből és hogyan dolgozik?
Gondolatok a kézműves vásárok kínálatáról, kreativitásról. Mire érdemes figyelni, ha válogatunk a standok kínálatából? Érdekel-e egyáltalán minket, hogy ki miből és hogyan dolgozik?
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést - mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.