// 2025. szeptember 14., vasárnap // Szeréna, Roxána
Varga László Edgár Varga László Edgár

A terveket hosszasan szövögető, időben el mégsem utazó én, az Untold és a gonosz törpök

// HIRDETÉS

Avagy intelmeim önmagamhoz – sokadik rész.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. augusztus 07., 17:35

Nem akartam az Untold Fesztiválról írni. Idén nem. Foglakozni sem akartam vele egyáltalán. Rá gondolni sem.

El akartam távolítani magam tőle, a szó minden létező értelmében. Úgy terveztem – még a tavalyi kiadás alatt, amikor éjjel a párnát a fülemre húzva megpróbáltam kizárni a dübörgést, meg az óránkénti tűzijáték-csattogást abból az én fejemből –, hogy idén aztán végre okosabb leszek, és elhúzok, mint a vadlibák az Untold Fesztivál idejére valami nyugis helyre, szabadságot veszek ki, esetleg onnan, arról a távoli nyugis helyről dolgozok, amíg lezajlik ez az egész itt, a „kincses városban”, „Erdély kulturális fővárosában”,

és majd jót röhögök azokon az ismerősökön, akik nem léptek időben, akik itt ragadtak a zajban,

a felfordulásban, a tömegnyomorban, a lezárt utak, forgalomelterelések miatti dugókban, a rohadjonmegeztismegkellkerülni helyzetekben, miközben kialvatlanul, idegesen próbálják végezni a dolgukat, élni az életüket, fizetni a számláikat, venni a kenyerüket, levinni a szemetüket, szidni a szomszédjukat, vagy csak leinni magukat, ha már sehogy se megy mindez, ha épp nem megy igazán.

Így terveztem, igen, ez volt a nagyszerű tervem nekem.

Briliáns terv, gondoltam akkor, a párnát a fülemre szorítva, miközben valamiért gonosz törpök jutottak az eszembe. Valamiért, igen.

Briliáns terv, nagyon jó kis terv, pöpec, ragyogó terv, ihletett ötlet.

Aztán teltek múltak a napok, vége lett a tavalyi Untoldnak (Elmúl’ az Untold, eliramlik az élet!), de én még utána is napokig, hetekig a zseniális tervemet szövögettem, a nagyszerű tervemet színeztem, dédelgettem abban az én koponyámban. Elmeséltem a barátaimnak is:

én jövőre az Untold idejére elhagyom a várost, mint Pataky Attila Miskolcot.

Bólogattak azok az én barátaim, bólogattak hevesen, hogy ez aztán egy nagyszerű ötlet, remek ötlet, igen jó kis ötlet. Briliáns terv, nagyon jó kis terv, pöpec, ragyogó terv, ihletett ötlet.

Minek is tegye ki magát az ember ennek a zajos hétnek, ennek a rémségnek, a délelőttől kora hajnalig tartó elviselhetetlen dübörgésnek, a tűzijáték sistergő-pukkanó zajának, a (még nagyobb) zsúfoltságnak, a (még nagyobb) dugóknak,

amikor elmehet, mint Máté Péter, elhagyhatja a várost, mint Pataky Attila, hogy aztán a távolból írjon, mint a Fonográf.

Aztán szeptember lett. Aztán október, november. Így, ebben a sorrendben.

Eljött a karácsony, aztán az új esztendő, az ember megfogadta a szilveszterkor megfogadni valókat, hogy aztán már másnap, a következő héten megszegje azokat az ő fogadalmait.

Én is megfogadtam akkor azt (is), hogy márpedig az Untold idején nem leszek a városban, a kincsesben, a -ben, nem fogok ott (itt) tartózkodni, leledzeni, létezni, mert én máshol, nem közeli, mint a Bikini, hanem távoli helyeken leszek majd ilyentájt, messze túl a láthatáron. Micsoda útjaim lesznek nekem akkor.

De az a fránya idő csak múlt, múldogált.

Peregtek a másodpercek, mint a homokszemek, gördültek az órák, mint patak medrében a kavicsok, és lassan tovabucskáztak a hetek, hónapok, mint sziklák a málló hegyoldalon.

Már március volt, és nekem eszembe sem jutott az Untold. Május volt, a Donát úton nyíltak már megint az orgonák, és én egy pillanatig sem gondoltam az Untoldra. Június jött, amit július váltott, és én, mintha amnéziában szenvednék, nem tudtam felidézni az ismét csak közelgő rémet, abban az én kelekótya agyamban elhalványultak a tavalyi nagy tervek, amiket ott, azalatt a párna alatt szövögettem, miközben odakint dübörgött a zene, röpködtek a petárdák.

Aztán most kedden megyek a Sétatér felé, és látom, hogy le van zárva.

Drótrácsok állják az emberek útját. A stadion környéke ugyanígy el van kerítve. Biztonsági őrök fordítják vissza, terelik el az autókat, gyalogosokat, ide most nem lehet bemenni, holnap kezdődik az Untold.

Hirtelen eszembe jut minden.

Azok a nagyszerű, káprázatos tervek, azok a remek menekülési útvonalak. Minden. De már késő, itt ragadtam, legalábbis hétvégéig biztosan.

Nem léptem időben, halogattam, hanyagoltam a mentő terv kivitelezését, így megint a körmömre égett a gyertya.

Marad a párna, a füldugó.

Mint a szilveszteri fogadalmak...

Most valamiért megint egy gonosz törpére gondolok. Valamiért… Valamiért nem gondolok róla túl szép dolgokat. Annyit érek vele.

De jövőre minden más lesz...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Killer Vaskormányfő Bolojan, az oktatásügyet békén kellett volna hagyni
Főtér

Killer Vaskormányfő Bolojan, az oktatásügyet békén kellett volna hagyni

Nem Daniel David veri most szét a tanügyet, hanem a terminátor üzemmódba kapcsolt Ilie Bolojan.

Elveszítheti a termőföldek fele fölötti ellenőrzését az ország – Sötét képet festenek a román mezőgazdaság jövőjéről
Krónika

Elveszítheti a termőföldek fele fölötti ellenőrzését az ország – Sötét képet festenek a román mezőgazdaság jövőjéről

Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.

Avram Iancu sírjára mászott George Simion fotósa, aztán a pópának is visszafeleselt...
Főtér

Avram Iancu sírjára mászott George Simion fotósa, aztán a pópának is visszafeleselt...

Illegálisan végzett plasztikai sebészetnek minősülő beavatkozásokat egy nő orvosi végzettség nélkül. Ma este telihold és teljes holdfogyatkozás!

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval
Székelyhon

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Egy ember meghalt és négyen megsérültek szombaton egy Craiován történt tömegverekedésben – tájékoztatott a Dolj megyei rendőrség.

Erdélyi megyékben hívja be a tartalékosokat a román védelmi minisztérium, a Székelyföld is érintett
Krónika

Erdélyi megyékben hívja be a tartalékosokat a román védelmi minisztérium, a Székelyföld is érintett

Szeptember 15. és 19. között behívják a tartalékosokat Szeben és Maros megyében egy mozgósítási gyakorlat részeként, amelynek célja a lakosság, a gazdaság és az ország területe védelmi felkészültségének felmérése – közölte a védelmi minisztérium.

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval
Székelyhon

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Felkerült nemrég a Facebookra az a térfigyelőkamera-felvétel, amely egy hétvégi gázolást rögzített. Az eset vasárnapra virradóan történt egy középfalvi szórakozóegység előtt, amikor egy sofőr tolatva egy csoport fiatalnak hajtott neki.

// még több főtér.ro
Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
2025. augusztus 25., hétfő

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
2025. augusztus 25., hétfő

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS