// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta
Varga László Edgár Varga László Edgár

Mit keres Hide the pain Harold a könyvvásáron, hát az elitista csizma az asztalon?

// HIRDETÉS

Megint nem történt semmi különös, mégis kitört a minivihar a minibiliben, és az egész legalább annyira kínos, mint Arató András (akitől mindenki nevében elnézést kérünk) mosolya.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. április 30., 17:26

„Berg Judit, Nyáry Krisztián, Vida Gábor és egy igazi világsztár is a vendége lesz a május 9–12. között tartott 9. Csíkszeredai Könyvvásárnak” – írta a szervezők közlésére hivatkozva a Transtelex, mire kisvártatva ki is tört az újabb minivihar az erdélyi magyar minibiliben. Az említett világsztár ugyanis Arató András, avagy világsztárnevén: Hide the pain Harold, aki immár több mint egy évtizede élő mémmé vált, és valóban nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legismertebb magyar ember korunkban. Lehet, hogy sokan nem tudják, hogy magyar, de az arcát és jellegzetes, erőltetettnek tetsző mosolyát tényleg rengetegen ismerik világszerte.

A történet a 2010-es évek legelején kezdődött, amikor a nyugalmazott villamosmérnök Arató Andrást megtalálta – még az iWiW-en! – egy fotóügynökség, és elhívták egy stockfotózásra. Az internetet pedig azonnal elbűvölte az erőltetett mosoly, amely mögött ki tudja milyen gondok, bajok, tragédiák bújhatnak meg, és szinte azonnal megszületett a mémfigura, Hide the pain Harold, aki azóta is töretlen népszerűségnek örvend, hiszen

nap mint nap rengeteg embernek csal mosolyt az arcára.

Aratóval nemrég a Magyar Kultúra Magazin készített interjút a Humor című lapszámába, a csíki szervezők pedig nagyon jó PR-érzékkel úgy döntöttek, hogy a lapszámbemutatóra magát Hide the pain Haroldot is elhívják, mert pontosan tudják, hogy valószínűleg egymaga több (fiatal) érdeklődőt fog bevonzani a könyves seregszemlére, mint maguk az írók összesen (minden érdemük és kiválóságuk tiszteletteljes elismerése mellett).

Csakhogy ez a világsztár jelző, amelyet a Transtelex szerzője használni merészelt, olyannyira felkorbácsolta a jellegzetes (erdélyi) magyar frusztrációból fakadó indulatokat, hogy

az (ezúttal erdélyi csúcsértelmiségi harcosokból álló) Facebook-kommandó menten össztűz alá vette a cikket, szegény mit sem sejtő Hide the pain Haroldot, és egyáltalán mindent és mindenkit.

Mert mi már az, hogy egy ilyen jöttment alakot lazán levilágsztároznak, amikor itt vannak nekünk az íróink, meg így meg úgy.

Félreértés ne essék: természetesen semmi bajom azokkal a megjegyzésekkel, amelyek legalább fanyar iróniával, humorral próbálják meg kezelni a jelenséget, hiszen valóban elég groteszk helyzet alakult ki azzal, hogy egy mémesült fazon egyszer csak besétál egy könyvvásárra, ahol aztán elviszi az összes pálmát és babért az írók elől. De így működik a világ, a popkultúra azért popkultúra, mert populáris: rövid idő alatt sok emberhez eljut, könnyű befogadni, könnyen emészthető, és így tovább. Eközben az irodalom nehéz műfaj, befogadói oldalról is, ennek megfelelően egyre kevésbé népszerű. Logikus lépés hát a szervezőktől, hogy

az egyre apadó közönséget megpróbálják népszerű outsiderek bevonásával felduzzasztani.

De a mostani Arató András-gate egy másik, igencsak súlyos problémára irányítja rá a figyelmet – és ezért megint nem leszek valami népszerű, az anyám ragyogós csillagát! Nevezetesen arra, hogy az amúgy is indulatokkal túlterhelt Facebook-nyilvánosságnak van egy külön (erdélyi) magyar értelmiségiekből álló elit öngyilkos alakulata kommandója, amely mással sem foglalkozik, mint azzal, hogy hangzatos elvek védőpajzsa mögé bújva csípőből tüzel mindenre, ami nem olyan, ahogy azt ők szeretnék. Ezek a (sokszor önjelölt) csúcsértelmiségiek azok, akiktől lassan már az ember semmit nem tud nyugodtan csinálni, mert azonnal megjelennek, és szétalázzák az egészet az eltartott kisujjukkal, hogy ez nem jó, azt így nem lehet, majd saját messiáskomplexusuktól vezérelve kinyilatkoztatják, hogy hogy is kéne lenniük a dolgoknak egy általuk vélt tökéletes társadalomban, amely társadalom sosem volt, és félő, hogy soha nem is lesz.

Egyébként mindenki mucsai, ha pedig a „szabad sajtó” nem pontosan azt és úgy írja le, ahogy azt ők olvasni méltóztatnák, akkor irgum-burgum.

(Ennyit arról a híres nagy szabadságról.)

Lenne azért egy szerény kérésünk ehhez a bizonyos elit alakulathoz:

nem tetszenének már egyszer elmenni abba a habosra hölderlinezett, rojtosra kantozott jó büdös… akárhová?

Természetesen finnyásan eltartott kisujjal.

Aki pedig még nem veszítette el teljesen a józan eszét, sőt a humorérzékét, az menjen el a csíki könyvvásárra (és az összes többire), szelfizzen egy jóízűt Hide the pain Harolddal (akit szeretünk, akármit is böfögnek ezek a pukkancsok), mi több, vásároljon könyveket, sőt álljon szóba egy-két íróval is, mert a kettő, a pop- és a magaskultúra tökéletesen megfér egymás mellett.

A Facebook-messiások meg szálljanak egy kicsit magukba, mert az ő seggük is két darabból van, és nem is mindig az alfelükön hordják.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Krónika

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Székelyhon

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről

Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS