// 2025. március 22., szombat // Beáta, Izolda

Nők az irodalomban, irodalom a nőkben. Hogy is vannak itt a számok?

Demeter Zsuzsa, Botházi Mária, Egyed Emese, László Noémi, Sánta Miriám és Vajda Anna Noémi a beszélgetésen •  Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook

Demeter Zsuzsa, Botházi Mária, Egyed Emese, László Noémi, Sánta Miriám és Vajda Anna Noémi a beszélgetésen
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook

Demeter Zsuzsa, Botházi Mária, Egyed Emese, László Noémi, Sánta Miriám és Vajda Anna Noémi a beszélgetésen
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook

// HIRDETÉS

Írónők beszélgettek az írónők helyzetéről Kolozsváron.

Balázs Imre Józsefnek erről is van egy szövege, mert Balázs Imre Józsefnek mindenről van egy szövege, ami létezik az erdmagyar irodalomban.

Eltűnnek-e a nők az irodalomból? – ez a témája az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E–MIL) által szervezett beszélgetésnek a kolozsvári Bulgakovban, a Kolozsvári Magyar Napokon. Szántai János moderátor, E–MIL-elnök, nem mellesleg a Főtér főszerkesztő-helyettese szerint egy ilyen tematikájú beszélgetésen férfiként ő csak szexista, macsó, hülye lehet. Talán igaza van, nem tudom.

// HIRDETÉS

Jönnek a ijesztő számok:

  • a Helikoni íróközösséghez például 55 író tartozott, ebből 3 volt nő: Berde Mária, Gulácsy Irén és Szabó Mária; ez 5,45%
  • az Erdélyi Szépmíves Céh 164 kötetet jelentetett meg, ebből hat kötetet írtak hölgyek, azt is összesen hárman, Gulácsy, Berde és Thury Zsuzsa
  • a Kántor–Láng-féle Romániai magyar irodalom 1944–70. című irodalomtörténeti munkája 113 szerzőt említ, közöttük mindössze hat hölgyet; 5,3%
  • az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozatban 1990–2015 között 86 kötet jelent meg, ebből 13-at írtak nők
  • az E–MIL honlapján jelenleg 149 tag szerepel, ebből 7 elhunyt, marad 142, ebből 32 nő; 22,53%
  • az Iskola Alapítvány által első alkalommal tavaly meghirdetett, 40 évesnél idősebb íróknak szóló senior ösztöndíjak nyertesei között 0% nő szerepelt
  • az André Ferenc és Horváth Benji által szerkesztett 2020-as Címtelen föld című antológia üdítő kivétel ilyen szempontból: ebben 11 nő és 15 férfi szövegei olvashatók
  • ehhez képest a most készülő román nyelvű E–MIL-antológiában a 30 szerzőből csak 5 nő.
Vagyis messze még az ideális 50–50%.

Vajda Anna Noémi író, szerkesztő rögtön kiegészíti a felsorolást az irodalmi Nobel-díjakkal: több mint száz férfi kapta meg ezt a fontos elismerést, de csak 17 nő. Aztán egy másik művészeti területre kalandozik: Fialka Olga festőművész példáját említi, aki tudatosan lemondott a képzőművészeti életéről, hogy nevelhesse a szintén festőművész férjével, Ferenczy Károllyal közös három gyereküket. Nagyon jellegzetes asszonyi sors ez a 20. században.

László Noémi (Nonó) költő, szerkesztő, műfordító igyekszik a dolgok optimista kilátásaira fókuszálni, felhívva a figyelmet arra, hogy a 20. század folyamán, és azóta is nagyon sok szakma kezdett el „elnőiesedni”, mint például a tanári, az orvosi vagy az ügyvédi pálya. A filológiára is zömében inkább lányok jelentkeznek az utóbbi időszakban, így Nonó felvetette annak a lehetőségét, hogy akár még

a „legnőiesebb szakma”, az irodalom is elnőiesedhet a következő időszakban.
„Az írás területén igazából a nőnek van keresnivalója, nem a férfinak, mint ahogy az olvasók nagy százaléka is nő. Kicsit fura dolog ez, hogy a férfiak írnak, a nők pedig olvasnak...”

Emlékeztetett arra is, hogy nem is olyan régen a nőnek saját vagyona sem lehetett.

„Innen jövünk, mostanra legalább elértük azt, hogy a házunk a miénk, a pénzünk a miénk. Lehet, hogy elérkezik az az idő is, amikor az irodalomból 50% vagy még annál is több a mienk lesz.”

Sánta Miriám költő, a Főtér szerkesztője a témához leginkább illő aduászt kapta elő: felidézte, hogy a legelső ismert költő egy hölgy volt, egy bizonyos Enhéduanna, aki sumér nyelven jegyezte le a műveit Kr. e. 2300 körül Mezopotámiában.

Aztán a 18–19. században, az irodalom úgynevezett professzionalizálódásával jelenik meg a női irodalom is, mint kategória.

Az már másik kérdés, hogy mennyire vették komolyan,

hiszen a hölgy szerzők műveivel kapcsolatban gyakran elhangzott, hogy ez igazából „romantikus álirodalmom”, „lektűr”, könnyed levélregénykék, és így tovább. A női irodalom tehát egy „párhuzamos világ” volt az irodalmon belül is, amit sokáig senki nem vett komolyan.

Miriám ugyanakkor hozzáteszi azt is, hogy nem kell átesni a ló másik oldalára sem, hiszen

az, hogy valaki nő, még nem garancia arra, hogy jó szerző is,

de ez már egy másik vita témája lehetne.

„Attól az irodalom nem lesz jobb, ha kvótázunk, ugyanakkor meg kell azt is vizsgálnunk, hogy mit veszünk komolyan, mit veszünk legitimnek, fontosnak a szakmában.”

Nonó erre közbevág, hogy képzeljük csak el, mekkora felháborodást váltott volna ki annak idején, ha kiderül, hogy Lord Byron amúgy is botrányos szövegeit valójában egy nő írta. Hogyan tekintettek volna rá a saját korában?

Szóval vaskos a kettős mérce már pusztán a témaválasztás terén is:

ha egy férfi író teregeti ki a botrányos életét a műveiben, azt sokkal inkább elfogadjuk ma is, mint ha egy nő teszi ugyanezt, hiszen „egy nőnek nem lehetnek tapasztalatai”.

Emberszámba venni

Egyed Emese költő, nyugalmazott egyetemi tanár szerint ez az első és legfontosabb dolog a női szerzőkkel kapcsolatban. Ugyanúgy odafigyelni az írásaikra, a gondjaikra, mint a férfi szerzők esetében. Az is fontos ugyanakkor, hogy az író maga se rejtőzködjék végtelenül.

Nem lehet azonban összehasonlítani a régi korokat a mostanival a női írók helyzetét illetően, sőt ma sincs minden nőnek joga a világon arra, hogy kifejezze a gondolatait. Azt is kiemelte, hogy bár egymástól függetlenül fedezték fel ennek a fontosságát, de

mára egy egész iskolának tekinthető női fordítókból álló „csoport” tevékenykedik Kolozsváron.

Többek között Vallasek Iúlia, Szenkovics Enikő, Jankó Szép Yvette, András Orsolya és László Noémi nevét említeti – bár a sor még folytatható –, akik verseket, regényeket ültetnek át magyarra idegen nyelvekből, így felbecsülhetetlen munkát végeznek, holott sokszor még a szakmán belül sem elég látható a szerepük.

Botházi Mária író, egyetemi tanár kissé más szemszögből vizsgálja meg a beszélgetés címéül választott kérdést (Eltűnnek a nők az irodalomból? – a szerk.). Szerinte ugyanis éppen az az aggályos, hogy a nők az esetek többségében valóban eltűnnek egy idő után az irodalomból. Nem a pályakezdéssel, és a kezdeti tehetséggondozással van a baj tehát, hanem az utána következő időszakkal, amikor már elindult a tehetség,

de az illető hölgy időközben férjhez megy, gyerekei születnek, és ezek a dolgok szép lassan elvonják az alkotástól.

A belső bizonytalanságot, félelmeket is kiemelte, amely sok női szerző esetében késlelteti, megakadályozza az írói pálya lehetőségét. Nagyon erős egyéniségnek, nagyon erős karakternek kell lennie egy nőnek, hogy egyáltalán felvállalja a művészi karriert, arról nem is beszélve, hogy később a családi élet a hosszabb lélegzetű írásoktól teljesen elvonja a családanyák figyelmét. Mari több olyan női szerzőt is ismer, akiknek saját tere, felülete sincs az alkotáshoz.

(„Megakadályoz ma Kolozsváron egy értelmiségi nőt bárki abban, hogy visítson?” – teszi fel erre a kérdést Egyed Emese.)

Mari azt is kiemeli (Miriám korábbi gondolataihoz kapcsolódva), hogy egy férfi szerző a közfelfogás szerint egyértelműen társadalmi problémákat boncolgat, míg a nők afféle csacska kis személyes élményekről írnak, ami szintén problémás. A napjainkban egyre népszerűbb íráskurzusok résztvevői között is azért találni zömében nőket, mert

így próbálnak meg visszakapcsolódni abba a világba, amit a csaádi kötelezettségeik miatt kénytelenek voltak hosszú időre otthagyni.

Demeter Zsuzsa szerkesztő, irodalomkritikus végül arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az esemény címében kérdésként van megfogalmazva az, hogy eltűnnek-e a nők az irodalomból, de aligha tudnánk erre egyértelmű választ adni. Hogy a mostani női szerzőink eltűnnek-e az irodalomból, azt 150 év múlva fogjuk megtudni Zsuzsa szerint, bár én 150 év múlva nem nagyon szeretnék megtudni már semmit, ha esetleg van rá mód.

Zsuzsa kiemeli, hogy a munkahelyén, a Helikonnál már nemi egyenlőség van a szerkesztőségben, a Nonó által vezetett Napsugárt csak nők szerkesztik jelenleg, de a Látónál, a Székelyföldnél, a Váradnál is megjelentek már a női munkatársak, tehát mégiscsak van változás az elmúlt évtizedekhez képest.

Zsuzsa szerint Nonónak igaza van abban, hogy nőiesedik a bölcsészszakma,

A Helikon hasábjain pályakezdő kritikusok 99%-ka nő,

ennek ellenére, amikor odakerülnek, hogy összegyűlt egy kötetre való írás, akkor a férfiak adják ki ezeket könyv formájában inkább, nem a nők.

Zsuzsa is érzékeli, hogy a családalapítás mennyire elvonja a legtöbb, a Helikonban pályakezdő hölgyet az irodalomtól.

Ugyanakkor, ha íróként el is tűnnek az irodalomból a nők, olvasóként semmiképpen.

Olvasóként inkább a férfiak fognak eltűnni. A Helikon olvasóinak zömét – ma már ezeket nagyon pontosan lehet mérni – például zömében a 40 és 60 év közötti családanyák adják. Ők azok értelemszerűen akik a gyerekeik, a következő generációk olvasói és kultúrafogyasztási szokásait is nagy mértékben befolyásolják.

Eltűnnek a nők az irodalomból? Elnőiesedik az irodalom? Ki tudja azt. A lényeg, hogy kezeljük nemtől, és minden egyébtől függetlenül egyenlően a szerzőket, és legyünk kíváncsiak a munkájukra.

De azért legyünk kellően szigorúak is. Nehogy végül az irodalom tűnjön el az irodalomból...

// HIRDETÉS
Különvélemény

A „Trump hülye”-érv tarthatatlanságáról

Sólyom István

Ha leírjuk, hogy az amerikai elnök hagyja abba, és az oroszok menjenek haza, akkor kitör a béke?

Ólomszarkofág a mélyben – tizenhatodik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Aztán az egyik paleoetnográfus előállt, hogy az elemzőben fekvő férfialak valószínűleg nem más, mint Csaba királyfi, a székelyek legendás vezére.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hegyizene – gyönyörű és elgondolkodtató filmet készített Szendőfi Balázs a Szigethegységről

Sánta Miriám

A budapesti halkutató és természetfilmes legújabb alkotása egyszerre mutatja meg az Erdélyi Szigethegység vizes élőhelyeinek évmilliós és kortárs arcait.

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával

Szántai János

A félreolvasások elkerülése végett: ez a történet nem egy álom. És egyéb misztikus és kevésbé misztikus találkozásokról is szól. Továbbá: Moldva meg Bukovina bűbájos vidék, akkor is, ha a hazai protokronizmus fő amazonja épp ott tornyosul.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Szavazz a liliomra, avagy Antonescu és a moghioroc (lásd, magyarok)
Főtér

Szavazz a liliomra, avagy Antonescu és a moghioroc (lásd, magyarok)

Crin Antonescu nem szereti a magyarokat. Crin Antonescu szereti a magyarokat. Crin Antonescu mindenkit (nem) szeret. De ki is az a Crin Antonescu? S mi is az a reálpolitikai szeretet?

Puskával a kezében ment ki az újságírók közé a házkutatás után Georgescu bánsági influencere
Krónika

Puskával a kezében ment ki az újságírók közé a házkutatás után Georgescu bánsági influencere

Furcsa jelenetek játszódtak le Temesváron csütörtökön azt követően, hogy a legfőbb ügyészség ügyészei kommandósok kíséretében házkutatást tartottak a Călin Georgescut támogató influencerek egyikénél.

A nagy sár miatt elakadt a holttestet szállító autó, ezért a mező közepében hagyták a koporsót – hírmix
Főtér

A nagy sár miatt elakadt a holttestet szállító autó, ezért a mező közepében hagyták a koporsót – hírmix

Tizenkilencezer lejes villanyszámlát kapott egy kolozsvári család. Autómentővel szállították volna Bukarestbe a kábítószert, lefülelték a drogfutárokat.

Alapos volt a gyanú, hogy nem törvényesen szerezték be a tűzifát, rajtuk ütöttek a rendőrök
Székelyhon

Alapos volt a gyanú, hogy nem törvényesen szerezték be a tűzifát, rajtuk ütöttek a rendőrök

Húsz házkutatást tartottak a Maros megyei rendőrök csütörtök reggel illegális fakitermeléssel és falopással gyanúsított személyeknél, ennek nyomán tizenhat személyt kísértek be a rendőrségre.

Elhunyt Balázs Éva színművész, előadóművész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat nyugalmazott tagja
Krónika

Elhunyt Balázs Éva színművész, előadóművész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat nyugalmazott tagja

Életének 75. évében elhunyt Balázs Éva színművésznő, a marosvásárhelyi színház nyugalmazott társulati tagja – közölte a Tompa Miklós Társulat.

Milliók láthatják, Romániában is lesz, de Székelyföld pont lecsúszik a napfogyatkozásról
Székelyhon

Milliók láthatják, Romániában is lesz, de Székelyföld pont lecsúszik a napfogyatkozásról

Március 29-én részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, illetve Románia északnyugati területéről: a különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja majd ki.

// még több főtér.ro
Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein
2025. március 17., hétfő

Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein

A dinoszauruszok világa nemcsak a gyerekeket, hanem a tudomány iránt érdeklődő felnőtteket is lenyűgözi. Dr. Silye Lóránd geológus kalauzolt végig az erdélyi Jurassic Parkon.

Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein
2025. március 17., hétfő

Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein

A dinoszauruszok világa nemcsak a gyerekeket, hanem a tudomány iránt érdeklődő felnőtteket is lenyűgözi. Dr. Silye Lóránd geológus kalauzolt végig az erdélyi Jurassic Parkon.

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával
2025. március 04., kedd

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával

A félreolvasások elkerülése végett: ez a történet nem egy álom. És egyéb misztikus és kevésbé misztikus találkozásokról is szól. Továbbá: Moldva meg Bukovina bűbájos vidék, akkor is, ha a hazai protokronizmus fő amazonja épp ott tornyosul.

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával
2025. március 04., kedd

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával

A félreolvasások elkerülése végett: ez a történet nem egy álom. És egyéb misztikus és kevésbé misztikus találkozásokról is szól. Továbbá: Moldva meg Bukovina bűbájos vidék, akkor is, ha a hazai protokronizmus fő amazonja épp ott tornyosul.

„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”
2025. február 18., kedd

„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”

Az autószerelő és az ügyfél kölcsönös bizalmán alapuló kapcsolat jelenti a sikeres együttműködés kulcsát – véli Szabó Levente kolozsvári mechanikus.

„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”
2025. február 18., kedd

„Nem az autójavítás, a hanyagság drága”

Az autószerelő és az ügyfél kölcsönös bizalmán alapuló kapcsolat jelenti a sikeres együttműködés kulcsát – véli Szabó Levente kolozsvári mechanikus.

Különvélemény

A „Trump hülye”-érv tarthatatlanságáról

Sólyom István

Ha leírjuk, hogy az amerikai elnök hagyja abba, és az oroszok menjenek haza, akkor kitör a béke?

Ólomszarkofág a mélyben – tizenhatodik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Aztán az egyik paleoetnográfus előállt, hogy az elemzőben fekvő férfialak valószínűleg nem más, mint Csaba királyfi, a székelyek legendás vezére.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hegyizene – gyönyörű és elgondolkodtató filmet készített Szendőfi Balázs a Szigethegységről

Sánta Miriám

A budapesti halkutató és természetfilmes legújabb alkotása egyszerre mutatja meg az Erdélyi Szigethegység vizes élőhelyeinek évmilliós és kortárs arcait.

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával

Szántai János

A félreolvasások elkerülése végett: ez a történet nem egy álom. És egyéb misztikus és kevésbé misztikus találkozásokról is szól. Továbbá: Moldva meg Bukovina bűbájos vidék, akkor is, ha a hazai protokronizmus fő amazonja épp ott tornyosul.

// HIRDETÉS