Trianon után 100 évvel: hogy áll Románia? És Magyarország?

Nos, ez a viszony korántsem harmonikus. Sőt, a legtöbb esetben nem köszönő viszonyról sincs szó. És akkor csodálkozunk az esztelen bevásárlási pánikon, ha jön egy vírus?

Hazafiságként adják el a bekeretezett agresszív nacionalizmust, az ember emberrel szembeni diszkriminációját pedig az „aki nem olyan, mint mi, az ellenünk van” diktátummal fejezik ki.

Persze, komoly egészségügyi kockázat. Meg geopolitikai kockázat. Ám kérdés, hogy melyik a veszélyesebb: a vírus vagy a hergelés?

Nos, a híres törvényt tető alá hozó volt oktatási miniszter szerint inkább bukik. Évről évre. Ahogy Daniel Funeriu fogalmazott: a jelenlegi közoktatási törvény olyan mint egy manelé.

Úgy tűnik, a koronavírus és az alkotmánybíróság rendesen rácsapja az ajtót Klaus Iohannis és haverpártja ujjacskáira.

Pánikra természetesen semmi ok. De azért van néhány elgondolkodtató dolog a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.

Klaus Iohannis és liberális barátai eleve tökön szúrták magukat a stratégiáikkal, most aztán feltehetik a koronát a fejükre.

Milyen mértékben határoz meg bennünket, erdélyieket a pontosság, az adott szó betartása, a hazugsággal szembeni intolerancia és a szelídség? Alex Doboli írása.

Amikor már-már a világ élére állt volna, Kína egy kegyetlen, kispolgári és antikommunista sorscsapásra, a koronavírusra ébredt. De mi köze ehhez Romániának? Hát, nem kevés.

„Azt hiszitek, hogy ha majd szocializmus lesz Amerikában, akkor helyesen fogjátok alkalmazni. Ez nem így van!”

Andrei Pleşu a hivatásos multikulturalisták képmutatásáról, tévedéseiről és címkéző szokásáról.

Az embereknek normalitást, jóérzést, tiszteletet és átláthatóságot ígértek, de nepotizmust, szinekúrákat és uralkodói lekezelést adtak nekik.

A romániai pártok – függetlenül attól, hogy hosszú életűek vagy sem, régiek vagy újak, az első vagy a nyolcadik törvényhozási ciklust töltik – mind az inadekvátság betegségében szenvednek. Igen, az RMDSZ is.

Miről szól az előrehozott választások előtti politikai hisztéria? Cristian Tudor Popescu írása.

A román politikai észkombájnok Magyarországot, Lengyelországot vádolják populizmussal, miközben... bezzeg... ott jobb. Itthon, az európai demokrácia e mintaországában pedig rosszabb. És még rosszabb lesz.

A kérdést nem valami harcos identitárius hős teszi fel, hanem egy román szerző. És a válasza: nem. Nem elveszett. Tessék csak nézni, miért.

A járvány szele is úgy érte Romániát, mint a tél: meglepetésszerűen.