A klasszikusnak nevezhető (köz)oktatás is a feje tetejére állt ezekben a virális időkben. Még a területen listavezető országokban is. Mit szóljunk hát mi, Románia polgárai?

A fejlettnek nevezett világ diagnózisa járvány idején. Egy szép mondat belőle: Romániának nem kormánya van, hanem egyszer használatos és hétvégi kormányokból álló egész sorozata.

Kiváló politikai program volt, de hiába. Iliescu és csapata magasról tett rá. Akkoriban nekik épp az volt a legfőbb gondjuk, hogyan lehet a magyarellenes konfliktussal takazórni.

De vajon a politikai döntéshozók, akinke az alábbi megszívlelendő leckék szólnak, vajon tudnak olvasni? Ja, nem a sorok közül kell kihalászni a tudást, elég, ha a sorokat olvassák.

Nagyon röviden összefoglalva, a szerzőnek ezek jutnak eszébe: Jakubinyi György Magyarország-párti volt, Kovács Gergely viszont jó román.

Ha lehet, az effajta viszonyulást kerüljük. Jó eredményre nem visz, az biztos. Inkább figyeljünk egymásra, akkor is, ha nem egyszerű.

A kommunizmus alóli emancipáció óta eltelt három évtized után Románia jogállamként és polgári közösségként való újraalapítása be nem váltott ígéret maradt. Ez az igazi nemzeti járvány.

Nos, ezt éppen most, amikor Iohannis és a liberális bagázs épp lenyomták a torkunkon a legutolsó kis trükkjüket, nem kellene kérdőjellel írni. Ugyanaz a mocsokság.

Nem, nem a koronavírusról van szó. Az csak egy trigger. Hanem a mioritikus politikai idiotizmus gerjesztette gazdasági tragédiák soráról.

És lám, eljött az idő, amikor visszasírjuk a maiakhoz képest akár jelentősnek is nevezhető román vezetőket, mint Adrian Năstase vagy Ion Iliescu. Közben persze kiráz a hideg is.

A szerző szerint a helyzet, hogy a románok büdösek, nem szappanoznak, továbbá tojnak az egészségre meg a józan észre. Vitriolos írás Petre Barbu tollából.

Igen, mert Romániát történelme során mindig valaki elnyomta. Kényelmes áldozati mentalitás ez. Közben persze lehetne tenni ezt-azt. De hát hogy, ha egyszer áldozat?

Közoktatási látlelet: ne bántsuk a tanárokat, ne bántsuk a szakszervezeteket, ne bántsunk egyetlen rendszerbeli közalkalmazottat sem! És a diák? Őt bánthatjuk, basszus!

A progresszív és zöld és társadalmi igazságos baloldali populista ideológia egyfajta új vallás, amely meg akarja téríteni a világot. Ha kell, erőszakkal.

Egyszerűbb szóhasználattal élve: hosszabb békeidő után Románia abba a helyzetbe került, hogy... veszélyben van!

Avagy: ki az igazán jó Orbán? És ki a rossz? Ja, az alábbiakat egy igazi nacionalista érzelmű román elemző írta.

Nos, ez a viszony korántsem harmonikus. Sőt, a legtöbb esetben nem köszönő viszonyról sincs szó. És akkor csodálkozunk az esztelen bevásárlási pánikon, ha jön egy vírus?