Szolidaritás? Mi az?
Ha lehet, az effajta viszonyulást kerüljük. Jó eredményre nem visz, az biztos. Inkább figyeljünk egymásra, akkor is, ha nem egyszerű.
Jelen szöveg a dw.com oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Joguk van a románoknak bármikor és bárhonnan hazaköltözni? Még a „vörös övezetekből” is? Persze! De kötelességük is van, alávetni magukat a szabályoknak, jelen esetben a karanténnak. És velünk mi van?
Mennyire csodáltuk a nyugaton dolgozó honfitársainkat,
amikor pénzt küldtek! Mennyire kedveltük őket, amikor emberfeletti erőfeszítést vállaltak, hogy elkerüljék a plagizáló, puccsista és kényszeres hazudozó (Victor Ponta – a szerk.) megválasztását a legfőbb tisztségbe! Mennyire imádtuk őket, amikor minden áron 2019 májusában is szavazni akartak, véget nem érő sorokat álltak ki a nyugati nagykövetségeknél! Mennyire szerettük őket 2018. augusztus 18-án, amikor hagyták, hogy Dragnea és embere, Carmen Dan csendőrei laposra verjék és alaposan elgázosítsák őket.
De ha bajban vannak, munka nélkül, pénz nélkül, esély nélkül egy olyan országban, melyet recesszióba taszít a pandémia, amelytől mi is halálra váltan félünk, holott a nagyjából 20 millió lakos közül csak néhány tucatnyian betegedtek meg (egyelőre – a szerk.), akkor Isten könyörületességére bízzuk őket, hiszen mi a „nagylelkűek” közé tartozunk. Ha a jók és könyörületesek szegmensébe tartozunk, hagyjuk őket nyugodtan vergődni a saját bajukban. És könyörgünk nekik, nehogy hazajöjjenek.
Ha pedig nem?
Bajban ismerszik meg a honfitárs. Utáljuk őket.
Teljes szívünkből gyűlöljük őket. Annyira gyűlöljük őket, amennyi csak belefér, mert haza merészelnek jönni. Ahol veszélybe sodornak minket és ellopják a kórházi ágyainkat. Szolidaritás? Mi az?
Lojalitás egy korona kalapácsa és a pártvezetője iránti saját lojalitása üllője közé szorult kormányfő iránt?
Tényleg nem fáj nekünk? Tényleg nem szégyelljük magunkat? Tényleg kiveszett belőlünk az emberiesség minden nyoma? A kohézióé? Az értelemé és a civilizációé?
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
