// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Végképp eltörölni

Szociáldemokraták és nemzeti liberálisok: ugyanaz a mocsokság?

// HIRDETÉS

Nos, ezt éppen most, amikor Iohannis és a liberális bagázs épp lenyomták a torkunkon a legutolsó kis trükkjüket, nem kellene kérdőjellel írni. Ugyanaz a mocsokság.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Sokan voltak – egy adott pillanatban én is közéjük tartoztam –, akik úgy vélekedtek, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jobban tenné, ha nem erőltetné a kormányzás átvételét.

Azonnali politikai és választási érdekeik szemszögéből nézve – valószínűleg – sokkal bölcsebb és hasznosabb lett volna, ha a liberálisok megvárják, hogy a hatalmat azon győzelem nyomán vegyék át, mely több mint biztosnak tűnt a határidőre kiírt választás esetén, amikor a szociáldemokrata (PSD) kormányzat már elérte a megkopás legdrasztikusabb fokát.

A párt vezetősége, akárcsak Iohannis elnök, aki égett a türelmetlenségtől, hogy végre meglegyen az annyira kívánt saját kormánya,

a másik utat választotta, bár nem kétlem, hogy tudatában voltak a vállalt kockázatoknak. A parlamenti többség hiányától a szeszélyes és bizonytalan szövetségesekig, az ország katasztrofális gazdasági helyzetétől a PSD elmondhatatlanul költséges nagy ígéreteiig, melyek teljesítése közeledett a határidőhöz. Arról nem is beszélve, hogy egy PNL-s kormánynak boldogulnia kellett volna egy maximálisan ellenséges, politikailag egyértelműen elkötelezett alkotmánybírósággal (CCR), illetve nép ügyvédjével. A rossz mezőgazdasági évet előrevetítő aszály, ami jövőbeni láncdrágulásokat jelent, plusz ez az átkozott koronavírus, melynek gazdasági téren is lehetnek kedvezőtlen hatásai (egyes komoly közgazdászok a recesszió lehetőségéről beszélnek) még tovább bonyolítja a helyzetet. Annál is inkább, mert a hatóságok által hétfőn meghozott döntések valódi aggodalmak hatásának tűnnek. A CCR részéről csütörtökön várható döntés (a döntés megszületett: a bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az előrehozott választásról szóló kormányrendeletet – a szerk.) a nép ügyvédje panaszáról (azzal a megjegyzéssel, hogy nevezett Weber Renata egyáltalán nem azonosítható azzal a néppel, melynek én a része vagyok, ő továbbra is a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a PSD játékait űzi botrányos szorgalommal) a lehetséges előrehozott választás kiírásának napja és a tényleges szavazás időpontja közötti napok számának (90-ről 50-re) csökkentésére vonatkozóan, valószínűleg, nemcsak a róla szóló bizalmi szavazásra váró Florin Cîţu úr által vezetett – egyelőre papíron létező – kormány (Cîțu úr időközben visszalépett – a szerk.) sorsát fogja befolyásolni, hanem azt is, ami az ország kormányzásával a következő hónapokban történni fog. Egyáltalán nem zárható ki az a hipotézis, hogy a kormányzati csapat esetleges elutasításáért a PNL fog szavazatokkal fizetni, amely már így is elveszített 7 százaléknyi támogatást egyetlen hónap alatt.

A PNL nemcsak azzal hibázott, hogy maximális célokat tűzött ki maga elé

(előrehozott választás, kétfordulós helyhatósági választás, határozott törvénymódosítások, melyekről több mint biztosan tudni lehetett, hogy elbuknak a CCR-n), hanem azzal is, hogy pontosan ezekben a napokban továbbra is folytatja a bakizást, amikor bejelenti azoknak a nevét, akiket a nagyvárosok polgármesteri tisztségeiért fog majd elindítani. Javában zajlik a jászvásári (Iaşi) botrány amiatt, hogy a volt pészédés Mihai Chiricát indítják, akiről mostanában olyasmiket tudunk meg, hogy más, részben gennyező kelések is vannak rajta azon kívül, hogy szociáldemokrata volt, mely botrány nemcsak a PNL erkölcsi és feddhetetlenségi döntéseibe vetett bizalom csökkenéséhez vezethet, hanem a párt megyei szervezetének destabilizálásához is. A párt arculati vektorai, Rareş Bogdantól Florin Romanig majd beledöglenek, hogy tisztára mossák Chirica urat. Hétfő este azt hallottam, hogy Chirica urat állítólag a jászvásáriak tömege szavazta meg legutóbb. De Gabriela Firea asszony (a bukaresti főpolgármester – a szserk.) is jelentős számú szavazatot kapott a bukarestiektől. Őt is felveszi a PNL a Noé bárkájává vált ladikjára, ezzel teljesítve a Főpolgármesteri Hivatal meghódításával kapcsolatos célkitűzését?

Sem a PNL-nek, de a város lakóinak sem jó egyáltalán, hogy újra a vitatott Nicolae Robu professzor indul a temesvári polgármesteri címért, aki – többek között – teljes mértékben hibás a város Állami Német Színházának lezülléséért amiatt a csökönyössége miatt, melyet nehezen állom meg, hogy ne minősítsem a lehető legkevésbé akadémikus kifejezésekkel. Robu egyik aljasságáról van szó, amelyhez egy rakás tehetetlenkedés, kudarc, röhejesség, vulgáris viselkedésbeli kisiklás társul. Ha a PNL Nagybányán a jászvásárihoz hasonló lépést tesz, Cătălin Cherecheşt, a jattmániás Sorina Pintea tükörképét támogatva, akkor a dolgok már groteszkké válnak. És mindazok malmára hajtják a vizet, akik máris nagy hangon szónokolják, hogy a PSD és a PNL ugyanaz a mocsokság.

Vajon így lenne?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS