Szociáldemokraták és nemzeti liberálisok: ugyanaz a mocsokság?

Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta. Sokan voltak – egy adott pillanatban én is közéjük tartoztam –, akik úgy vélekedtek, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jobban tenné, ha nem erőltetné a kormányzás átvételét. Azonnali politikai és választási érdekeik szemszögéből nézve – valószínűleg – sokkal bölcsebb és hasznosabb lett volna, ha a liberálisok megvárják, hogy a hatalmat azon győzelem nyomán vegyék át, mely több mint biztosnak tűnt a határidőre kiírt választás esetén, amikor a szociáldemokrata (PSD) kormányzat már elérte a megkopás legdrasztikusabb fokát.

A párt vezetősége, akárcsak Iohannis elnök, aki égett a türelmetlenségtől, hogy végre meglegyen az annyira kívánt saját kormánya,

a másik utat választotta, bár nem kétlem, hogy tudatában voltak a vállalt kockázatoknak. A parlamenti többség hiányától a szeszélyes és bizonytalan szövetségesekig, az ország katasztrofális gazdasági helyzetétől a PSD elmondhatatlanul költséges nagy ígéreteiig, melyek teljesítése közeledett a határidőhöz. Arról nem is beszélve, hogy egy PNL-s kormánynak boldogulnia kellett volna egy maximálisan ellenséges, politikailag egyértelműen elkötelezett alkotmánybírósággal (CCR), illetve nép ügyvédjével. A rossz mezőgazdasági évet előrevetítő aszály, ami jövőbeni láncdrágulásokat jelent, plusz ez az átkozott koronavírus, melynek gazdasági téren is lehetnek kedvezőtlen hatásai (egyes komoly közgazdászok a recesszió lehetőségéről beszélnek) még tovább bonyolítja a helyzetet. Annál is inkább, mert a hatóságok által hétfőn meghozott döntések valódi aggodalmak hatásának tűnnek. A CCR részéről csütörtökön várható döntés (a döntés megszületett: a bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az előrehozott választásról szóló kormányrendeletet – a szerk.) a nép ügyvédje panaszáról (azzal a megjegyzéssel, hogy nevezett Weber Renata egyáltalán nem azonosítható azzal a néppel, melynek én a része vagyok, ő továbbra is a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a PSD játékait űzi botrányos szorgalommal) a lehetséges előrehozott választás kiírásának napja és a tényleges szavazás időpontja közötti napok számának (90-ről 50-re) csökkentésére vonatkozóan, valószínűleg, nemcsak a róla szóló bizalmi szavazásra váró Florin Cîţu úr által vezetett – egyelőre papíron létező – kormány (Cîțu úr időközben visszalépett – a szerk.) sorsát fogja befolyásolni, hanem azt is, ami az ország kormányzásával a következő hónapokban történni fog. Egyáltalán nem zárható ki az a hipotézis, hogy a kormányzati csapat esetleges elutasításáért a PNL fog szavazatokkal fizetni, amely már így is elveszített 7 százaléknyi támogatást egyetlen hónap alatt.

A PNL nemcsak azzal hibázott, hogy maximális célokat tűzött ki maga elé

(előrehozott választás, kétfordulós helyhatósági választás, határozott törvénymódosítások, melyekről több mint biztosan tudni lehetett, hogy elbuknak a CCR-n), hanem azzal is, hogy pontosan ezekben a napokban továbbra is folytatja a bakizást, amikor bejelenti azoknak a nevét, akiket a nagyvárosok polgármesteri tisztségeiért fog majd elindítani. Javában zajlik a jászvásári (Iaşi) botrány amiatt, hogy a volt pészédés Mihai Chiricát indítják, akiről mostanában olyasmiket tudunk meg, hogy más, részben gennyező kelések is vannak rajta azon kívül, hogy szociáldemokrata volt, mely botrány nemcsak a PNL erkölcsi és feddhetetlenségi döntéseibe vetett bizalom csökkenéséhez vezethet, hanem a párt megyei szervezetének destabilizálásához is. A párt arculati vektorai, Rareş Bogdantól Florin Romanig majd beledöglenek, hogy tisztára mossák Chirica urat. Hétfő este azt hallottam, hogy Chirica urat állítólag a jászvásáriak tömege szavazta meg legutóbb. De Gabriela Firea asszony (a bukaresti főpolgármester – a szserk.) is jelentős számú szavazatot kapott a bukarestiektől. Őt is felveszi a PNL a Noé bárkájává vált ladikjára, ezzel teljesítve a Főpolgármesteri Hivatal meghódításával kapcsolatos célkitűzését? Sem a PNL-nek, de a város lakóinak sem jó egyáltalán, hogy újra a vitatott Nicolae Robu professzor indul a temesvári polgármesteri címért, aki – többek között – teljes mértékben hibás a város Állami Német Színházának lezülléséért amiatt a csökönyössége miatt, melyet nehezen állom meg, hogy ne minősítsem a lehető legkevésbé akadémikus kifejezésekkel. Robu egyik aljasságáról van szó, amelyhez egy rakás tehetetlenkedés, kudarc, röhejesség, vulgáris viselkedésbeli kisiklás társul. Ha a PNL Nagybányán a jászvásárihoz hasonló lépést tesz, Cătălin Cherecheşt, a jattmániás Sorina Pintea tükörképét támogatva, akkor a dolgok már groteszkké válnak. És mindazok malmára hajtják a vizet, akik máris nagy hangon szónokolják, hogy a PSD és a PNL ugyanaz a mocsokság. Vajon így lenne?