A nemtörődömség mocsarába süllyed a romániai oktatás

Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása.

A politikai színpadon zajló események háttérbe szorították az oktatás helyzetét. Mi történik mostanában az oktatásban? Semmi! Vagy olyan dolgok, amelyeknek nem kellene megtörténniük, a következő jelmondatot követve: „Legyen módosítás, rendben, de ne változzon semmi.” (Caragiale-idézet – a szerk.)! Az oktatás működése az – egészségesnek tartott – „ne haragítsunk meg senkit” elvre redukálódik. Sem a szakszervezeteket, sem az oktatással foglalkozó intézmények személyzetét. A diákok csak valahol a sor végén következnek.

Holott a nyilatkozatok szintjén éppen a diák áll a minisztériumok és az állami intézmények tevékenységének középpontjában.

A heti óraszámra vonatkozó törvény végrehajtása

Az elnök által 2019 decemberében kihirdetett törvényről van szó, melynek értelmében a heti óraszám nem lehet 20, 25 és 30 óránál több az elemi, a gimnáziumi és a középiskolai oktatásban. A gimnáziumok esetében a dolgok drámaian bonyolulttá válnak, mert az Oktatástudományi Intézet döntése nyomán hetente 34-36 tanóra volt a VII. osztályban. Nem számított, hogy ez az Adrian Curaj miniszter által bevezetett döntés merénylet volt a diákok testi és szellemi egészsége ellen. Csak a tanárok helyzete számított, akik az iskolai népesség csökkenésével elvesztették állásukat.

Nos, szó sincs a jövő évi tanévtől kezdődően már kötelező törvény végrehajtásáról. A keret-tanterveket, az iskolai tanrendeket már március előtt módosítani kellett volna, amikor megtörténik a tanárok jövő évre szóló beosztása. És kiírják a pályázatokat a jövendőbeli tankönyvekre, a régi tantervek alapján. Annak elkerülésére, hogy maga ellen fordítsa a szakszervezeteket, melyek számítása szerint 20-25 000 tanár veszítené el állását, az oktatási miniszter úgy tesz, mintha semmiről sem tudna. Valójában azt a pillanatot várja, amikor elrendelheti a törvény végrehajtásának elhalasztását. Ami most lehetetlen, mert nincs olyan kormányunk, mely elfogadhatna egy sürgősségi kormányrendeletet a törvény végrehajtási határidőnek elhalasztásáról.

A Hivatalos Közlönyben csak február 26-án jelent meg egy utasítás az új kerettantervek megvitatására felállított bizottságról. Azt majd meglátjuk, hogy ezek a viták mikor érnek véget. Az új kerettantervek alapján megismétlik a tanárok beosztását? És a tankönyvi pályázatokat? Miért nem hozták létre decemberben vagy januárban ezt a bizottságot?

Egy Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott, most kihirdetés előtt álló törvény igyekszik megoldani az ügyet. 18 óráról 9 órára csökkentenék egy tanár heti pedagógiai normáját. A többi órát konzultációkkal, felzárkóztatási órákkal, a jól teljesítő diákok tantárgyversenyekre történő felkészítésével töltik ki. Csakhogy ezek az órák nem kötelezőek, nem szerepelnek a kerettantervben. Ha találnak diákokat, akik szeretnének ilyenfajta órákat, akkor jó. Ha nem, akkor heti 9 órájuk marad, napi 2 óránál kevesebb, amiért havi 4-5000 lejes fizetést kapnak!

Újabb trükk: nem lesznek nyilvánosak az országos felmérővizsgák eredményei

Az országos próba-képességvizsga és a próbaérettségi eredményei az elmúlt napokban figyelmeztetés volt arra, ami ezeken a vizsgákon várható. Olyan helyzetünk is volt, amikor a diákoknak csak 35 százaléka kapott ötöst (az egytől tízig pontozó romániai oktatásban ez elégségesnek felel meg – a szerk.) a matematikai képességvizsga próbafelmérésén. Most már nem fogunk értesülni ezekről a katasztrofális eredményekről. Szőnyeg alá sepernek mindent, visszatérünk a PSD-s kormányzatok alatti képmutatáshoz, misztifikációhoz és hazudozáshoz.

A PISA-felméréseken Románia az utolsó helyen van Európában

Bár bejelentették egy munkacsoport létrehozását az okok kielemzésére, semmi sem történt. Az a tény, hogy a 15 éves diákok 44 százaléka funkcionális analfabéta és 47 százaléka nem ismeri a négy számtani alapműveletet és az egyszerű terület- és térfogatképleteket, senkit sem hat meg az oktatást a jelenlegi katasztrofális helyzetben tartó több ezer tisztviselő közül, akiket mi, adófizetők fizetünk. Három év múlva valószínűleg újra azt kell majd végignéznünk, miként tépik a hajukat az oktatásügyért felelős főnökök, majd újra elsüllyedünk a nemtörődömség és a közömbösség mocsarában.

A romániai oktatásügy összképe

Íme, ismét, a romániai oktatásügy jelenlegi helyzete:

1. Románia Európa szégyene, az utolsó helyen van Európában a PISA-felmérésekben;

2. A World University Rankings QS-ben Románia csak a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel és a Bukaresti Tudományegyetemmel van jelen a legjobb 1000 egyetem között, mindkettő a 801+ kategóriában;

3. A 15 éves diákok 44 százaléka funkcionális analfabéta;

4. A gimnáziumi képzés végén lévő diákok 47 százaléka nem éri el az ötös osztályzatot az országos képességvizsgán, mert nem ismeri a négy számtani alapműveletet;

5. A végzős osztályokba beíratott diákoknak csak az 50 százaléka megy át az országos vizsgákon;

6. Az utóbbi 15 évben egymillió diák végezte el feleslegesen a középiskolát. Nem sikerült az érettségi vizsgája, vagy meg sem próbálta;

7. Több yucatnyi középiskolában továbbra is nulla a sikeres érettségizők száma;

8. 18-20 százalékos az iskolaelhagyás, a VIII. osztály és a középiskola között pedig 27 százalékos;

9. Az utóbbi 15 évben 1,5 millió diákkal csökkent az iskolai népesség;

10. 200 000 diák csak papíron szerepel a nyilvántartásokban és a naplókban, de nem jár iskolába. Ez a rejtett iskolaelhagyás;

11. Csak a diákok 20 százaléka jár szakiskolába, miközben Németországban 70 százalék;

12. Nincs elegendő tanulói pálya, hogy az iskola a diákok igényeihez, elvárásaihoz, képességeihez igazodhasson. Az iskola darálóként működik, melybe a diákok bekerülnek és aztán van, aki megússza, van aki nem;

13. Nincs minőségi iskolai és szakmai tanácsadás, ami a személyiségükhöz megfelelő tanulói pálya felé irányítaná a diákokat.

Az Oktatási Minisztérium által engedélyezett tankönyvekből gyűjtött – túlságosan bonyolult – fogalmak, melyeknek nincs keresnivalójuk a tanrendekben

V. osztályos biológia:

Biotóp, abiotikus tényezők, biocönózis, ökoszisztéma, bióma, sós víz, keltetés, poikilotermák, homeotermák, fotoszintézis, táplálékláncok, táplálékhálózatok, trópusi kategóriák, lebontók, szimbiózis, álcázás, mimetizmus, rákfélék, beporzás, szerves anyagok, csírázás, lárva, tápanyag, pázsitfüvek, puhatestűek, protozoák, humusz, ízeltlábúak, endémiás, angiospermák, acicularius, gimnospermák, plankton, kannibalizmus, hozam, planária, maradványfaj, submersus, troglobite, troglofil, mészkő, kövületek, úszó zátony, homokvonulat, fitoplankton, zooplankton, detritus, epifiták, fogni tudók, heterotróf, autotróf, szaprofitok, kórokozó, protiszták, euglena, klorofill pigment, hyphae, micélium, rozsda, üszök, tilletia, szárak, rhizoid, rizóma, kormofiták, szivacsok, tömlős állatok, lábasfejűek, ízeltlábúak, kitin, kloákásak, pinnipediák, placentások, erszényesek, heterotrófok, szaprofiták.

X. osztályos biológia:

„Két egymást követő Z-membrán közötti szakaszt szarkomernek nevezik és az izomrostok morforfunkcionális egysége.” Vagy: „A fás öv az interfascicularis cambium felé elhelyezkedő nagyméretű metaxilem edényekből és a periféria felé elhelyezkedő kisméretű protoxilem edényekből áll.”

A IX. osztályos (14-15 éveseknek szóló) biológia tankönyvből:

pecek, kambium, kapszid, kariokinézis, carpellum, katabolizmus, coeloma, kemoszintézis, chymus, ciklózis, lítikus ciklus, lizogén ciklus, Krebs-ciklus, hasadás, koenzim, korion, cormus, kormofita.

IX. osztályos ökológia:

klimax, hidroszériesz, interspecifikus versengés, ökogenézis, xeroszériesz, ökózis, biocönotikus reakció.

Meghatározás: ha a növényzet kialakulása száraz abiotikustól nedves mezofil biotopig terjedő térben zajlik, a szukcessziónak xeroszériesz a neve.

Egy primer szukcesszió teljes sorozata 6 stádiumot foglal magába: biotóp nudációja, migráció, ökózis, interspecifikus versengés, biocönotikus reakció, stabilizálódás.

V. osztályos (10-11 évesek) matematika, javított tanterv:

„Természetes számok végtelen halmazának használata különféle kontextusokban.” (Miközben sok diák alig tud százig számításokat végezni.)

VI. osztály (11-12 évesek):

„Gyakorlatok a különböző súlyok jelentőségének felismerésére a súlyozott átlag kiszámításakor.”

VII. osztály (12-13 évesek):

„Gyakorlatok az A és B véges halmazok meghatározására, a Descartes-sorozat geometriai ábrázolásakor.”

VIII. osztály (13-14 évesek):

„Gyakorlatok az algebrai kifejezés minimális és/vagy maximális értékének meghatározására az eredmények értékelése és értelmezése során.”

VIII. osztályos román nyelv:

mindentudó, műtermék, eponima, auktoriális perspektíva, ezoterikus, idő transzgressziója, nyelvhasználati szinkretizmus, reflektor szereplő.

A IX. osztályban:

konjektúra, fasztidiózus, alliteráció, amphibrachus, oximoron, trocheus, toponomasztika, homorganikus, inextricabilis, akronia, analepszis, antikalofilia, klimax, antiklimax, chrontrop.

Egy neurológus orvost idézek:

„Ötödikes lányom 12-13 órát tölt ülve (hatot az iskolában – nem ergonomikus padokban, hármat reggel, iskola előtt és további kettőt-hármat este, 10 óráig), különben nem készül el a házi feladatokkal. A táskája 5-7 kilogrammot nyom (ő 27 kilós). Szabadidős és tehetséggondozó tevékenységekre nincs ideje. Azt zokogja, hogy gyűlöli az iskolát. A gyermekpszichiáter a következő diagnózist állapította meg: ’Pánikrohamokkal kísért általános szorongásos zavar’, amire gyógyszeres és pszichoterápiás kezelést javasolt!”

Következtetés

A román oktatást számos és súlyos gondok sújtják. Úgy tűnik, sajnos, hogy a jelenlegi vezetés sem vette ezeket tudomásul és nem próbálja őket megoldani. Annak az elvnek az alapján, hogy „nem szabad megharagítanunk a szakszervezeteket és a tanárokat”, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) máris 47 százalékról 40-re esett vissza egy minap közzétett felmérésben. A most kormányon lévők gondja, hogy mi történik még az előrehozott vagy határidőre megtartott választáson.