Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.

A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.

Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.

Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.

Romániában évtizedekig elferdítve tanították a történelmet – írja Cristian Sandache.

Azt gondolhatnánk, hogy az „Aranykor” ideológiája kimúlt a rendszerváltás után, de Ceaușescu szelleme továbbra is él és hat.

Ezt nem mi mondjuk, hanem a romániai Deutsche Welle publicistája, aki méltatja, hogy egy apró incidenst leszámítva sikerült közösen – a magyar köztársasági elnök és a gyulafehérvári román polgármester részvételével – ünnepelni az Erdélyt felvirágoztató fejedelmet.

Marius Ghilezannak, a România Liberă markánsan konzervatív nézeteiről ismert publicistájának levele érkezett.

Igaz, egy erdélyi regionális portálon találtuk.

Magyarország kétszer akkora támogatást adott, nem beszélve Lengyelországról és a balti államokról. Konkrét összegekről van szó, nem morális támogatásról.

Az európai haladó közvélemény úgy van a Jobbikkal, mint az ukrán Azov zászlóaljjal: elnéznek nekik mindent, mert a „jó oldalon” állnak – írja egy román lap.

Kijev kifejezetten barátságtalan gesztusokat tesz Chișinău felé, és túl sokat követel tőle – miközben Moszkva fenyegetéseivel és saját közvéleményének egy részével is szembe kell néznie a moldovai kormányzatnak. Miért veszélyes ez a helyzet?