Az újraegyesülés projektje Romániában inkább a centenárium nacionalista retorikájával és a jövő évi választást megelőző populista hullámmal áll kapcsolatban.

Különösen akkor nem, ha a román igazságszolgáltatás a téma.

Az újraegyesülés Besszarábiával nem egyéb, mint a román politikai elit újabb aljassága. Sabin Gherman írása.

A szerző szerint ez a román parlament által elfogadott egyesülési nyilatkozat történelmi értéke. Aki tehát nem unionista, az törvényt sért.

A románok percepciójában a kommunizmus bukása volt az utóbbi 100 év legnagyobb eredménye, ugyanakkor a legnagyobb kudarca is. És nem a nagy egyesülés.

Azon nem csodálkozunk, hogy ilyen hergelős cikkek megjelennek. Azon kicsit igen, hogy a kiegyensúlyozottnak hitt román sajtóban is.

Kár, hogy a román közösség egy jelentős része még mindig nyakló nélkül lenyeli az ilyen figurák magyargyűlölő dumáját.

A Liviu Dragnea által vezetett párt már nem folytathatja sokáig azt, hogy egyszerre van hatalmon és használ ellenzéki diskurzust.

A társadalomnak arról a félelméről van szó, hogy a korrupcióellenes harc jogos zászlaja alatt egy alkotmányos korlátokat túllépő hatalmi rendszer szilárdult meg. Horaţiu Pepine írása.

A mioritikus élet visszásságai láttán az ember vagy nevet, mint Zorba, vagy elmegy a a szeme világába. Persze, bírhatja is.

Meg a magyarokéra. Meg Orbán Viktoréra. Meg Vlagyimir Putyinéra. Meg mindenkiére, aki a románok ellen van.

A regionalizálás azt is jelentené, hogy a román központi hatalom nem tolhat ki többé Erdéllyel, ahogy most teszi. Tudor Duică írása.

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a 2018-as centenáriumi évet, vagy mi? Amilyen nevetséges a nagy terv, olyan jogos a kérdés. Jó, hogy a román sajtó is felteszi.

Romániában 20 év kell egy új kórház megépítéséhez, 20 év egy metrószakaszhoz, 20-30-50 év egy autópályához...

Kies hazánkban nőttek a bérek. Igen ám, de az árak is. Tehát ha jobban megnézzük, nem is nőttek annyira a bérek.

A mai Romániában általában elhallgatják az alapkérdést, attól tartva, nehogy csorba essen a visszaszerzett kapitalizmus hírnevén. Horațiu Pepine ismét fején találta a szöget.

Tényleg lelkesedéssel, mentalitásváltással, üres szólamokkal javítani lehet a közoktatás színvonalán, ahogy Klaus Iohannis elnök mondta?