A társadalomnak arról a félelméről van szó, hogy a korrupcióellenes harc jogos zászlaja alatt egy alkotmányos korlátokat túllépő hatalmi rendszer szilárdult meg. Horaţiu Pepine írása.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy mindenféle vádakkal és gyanúkkal terhelt légkörben mutatja be a 2017-es tevékenységére vonatkozó mérlegét, melyekről egy időben azt hittük, sikerült végleg szertefoszlatni őket.
A SRI 2017-es mérlegének bemutatása napján Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője bejelentette, kezdeményezni fogja egy különleges parlamenti bizottság létrehozását a nemzetbiztonságról szóló törvény módosítása érdekében. Nem árulta el, milyen értelemben kellene megváltoztatni a törvényt, és az miként hat majd ki a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységére.
Mindenesetre joggal gyaníthatjuk, hogy
melyek az utóbbi években nem igazán voltak számukra kedvezőek. Emlékezzünk vissza az Alkotmánybíróság (CCR) döntéseinek sorozatára az úgynevezett „Big Brother” törvények ellen, melyek révén a SRI korlátlanul hozzáférhetett volna az összes román állampolgár elektronikus kommunikációjához, vagy arra a döntésre, mely a büntetőügyek gyanúsítottjainak lehallgatására vonatkozott. A 2016. februári döntésben rámutattak arra, hogy a műszaki megfigyelési engedélyt „az ügyésznek és a bűnvádi nyomozati szerveknek, valamint a rendőrség szakosodott alkalmazottainak kell végrehajtaniuk”. Következésképpen a SRI kikerült a lehallgatási folyamatból. Ma nem világos, hogy a hatáskörök átadása ténylegesen megtörtént-e, vagy legalább folyamatban van-e. (Csak anekdotaként említjük, hogy az akkoriban alkotmánybíró jelenlegi igazságügy-miniszter, Tudorel Toader különvéleményt írt alá Simona-Maya Teodoroiu bírónővel együtt.)
Aggasztó aspektus – ha azokat a véleményeket vesszük figyelembe, melyek azt a benyomást keltették, hogy az intézményen belüli hangulatot visszhangozzák –, hogy
Hasonló reakció érkezett a Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) részéről is, ahogy az abból a felvételből kiderült, melyben az igazgatóság vezetője, Laura Codruţa Kövesi az Alkotmánybíróság egyes döntéseit bírálta az ügyészekkel tartott egyik munkagyűlésen. Márpedig egyáltalán nem ártalmatlan vagy elfogadható dolog az, ha egyes rendkívüli hatalommal rendelkező intézmények többé-kevésbé diszkrét ellenállást fejtenek ki a CCR döntéseivel szemben.
Ezzel szemben a SRI új igazgatójának, Eduard Hellvignek a reakciójából kiindulva remélni lehet, hogy nem fognak szemet hunyni a túlkapások felett. A SRI igazgatója a 2016-os tevékenység mérlegét bemutató ülésen a következőt mondta: „Támogatom a demokráciát, mert Románia csak ezekkel az értékekkel fejlődhet. Az egész társadalom számára fontos, hogy a SRI minden tevékenysége szigorúan megmaradjon az alkotmány és a törvények keretein belül, melyek világosan meghatározzák azokat a határokat, melyeken belül intézményünknek működnie kell.”
Végül a Szolgálat körüli turbulenciák
Viorica Dăncilă miniszterelnök, majd Tudorel Toader igazságügy-miniszter is éppen azért kérte a DNA és SRI közötti megállapodások titkosításának feloldását, hogy tisztázzák az igazságügyi nyomozások hitelességét terhelő összes gyanút. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szintén a titkosítás feloldása mellett foglalt állást és talán nem érdektelen Iohannis államfő reakciója sem, aki egy közleményben azt magyarázza, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) (következésképpen neki sem) nincs semmilyen törvényi hatásköre a titkosítás feloldásában. Valójában ebben nem az a lényeges, amit mond, mint inkább az, hogy nem bírálja ezeket a kezdeményezéseket és ezzel mintha szabad kezet adna a kezdeményezőknek.
Joggal jegyezték meg, hogy Iohannis elnök az Egyetértési és Együttműködési Mechanizmus (EEM) ügyében az Európai Bizottságnak küldött levél esetében is a kormány mellett foglalt állást. Márpedig a Bizottság elnökéhez intézett levél
bárkik is lennének ők és bárhonnan is érkezett volna az utasítás. De meglehet, hogy tévedünk és Iohannis elnök ezúttal csak a konfliktus gondos elsimítására törekedett.
Mindenesetre nyomás nehezedett a SRI-re, ami a törvények módosításában és ennek járulékaként hatáskörei egyértelműbb meghatározásában és korlátozásában csúcsosodhat ki. Ezek egyelőre egyszerű feltételezések, melyeket majd az idő múlásával ellenőrizhetünk, de a gond egyáltalán nem elhanyagolható. Lényegében a társadalomnak arról a félelméről van szó, hogy a korrupcióellenes harc jogos zászlaja alatt egy alkotmányos korlátokat túllépő hatalmi rendszer szilárdult meg.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.