// 2025. július 15., kedd // Henrik, Roland

PSD – állam és rendszerellenes retorika között

// HIRDETÉS

A Liviu Dragnea által vezetett párt már nem folytathatja sokáig azt, hogy egyszerre van hatalmon és használ ellenzéki diskurzust.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nemcsak az a szervezet, mely ma a kormányzati többséget ellenőrzi, hanem az is, amelyik az állami rendszer kontinuitását 1989 után szavatolta. Ennek ellenére a párt diskurzusa most rendszerellenes: a központnak ellenálló periféria, az állam által bántalmazottak állammal szembeni pártja akar lenni. Egy rakás összeesküvésre mutat rá, gyarmatosítással vádolja Brüsszelt. A „párhuzamos állam” elleni retorika méretéről már nem is beszélve, mely kiszorította a közbeszédből a saját kormányzati tevékenységével kapcsolatos magyarázatokat.

Több olyan példát is említhetnénk, melyek alapján úgy tűnik,

a PSD rendszerellenes identitást épít magának, mely alapvetően különbözik az őt mindig is jellemző, nacionalista árnyalatokkal rendelkező populizmustól.

Ennek kapcsán felmerül bennünk a kérdés, milyen okai vannak e váltásnak és milyen mértékben tükröznek ezek egy tartalmi metamorfózist.

A PSD különféle nevek alatt (FSN, FDSN, PDSR) a posztkommunista korszak legnagyobb részében kormányon volt, a törvényhozási termelésre és az alkotmányos szabályokra gyakorolt hatása pedig meghatározó jellegű. Az új politikai rendszer felépítésének módjától a szocialista gazdaságból való kilépés típusáig és az EU-hoz való csatlakozásra vonatkozó tárgyalásokig mind e politikai szervezet művei. Bár több neve is volt, soha senki sem kételkedett valódi identitásában: a kommunista állampárt örökösi mivoltában. 1989 és 1990 fordulóján ebből született meg, 1992-ben szintén az államból és az állam forrásaival született újjá.

Amit ma Szociáldemokrata Pártnak neveznek, sohasem volt sem autentikus párt, sem szociáldemokrata.

A hatalom címkéje, bejegyzett márkaneve volt. A hatalom pártja volt, amilyen minden olyan rezsimben van, ahol a demokrácia egy tényállás választási legitimációs mechanizmusára korlátozódik.

Ennek ellenére a párt 1992 után kezdett elválni az államtól. A kormányzat szintjén az állami technokráciából származó emberekkel rendelkezett, de gazdasági szinten a vállalatigazgatók biztosították a politikai hatalom gazdasági hatalommá, majd a gazdasági hatalom politikai befolyássá átváltásának erényes körét.

Ezáltal Iliescu szervezete vált a posztkommunista oligarchák fő pártjává. De mindezek nem történtek volna meg, ha a Belügyminisztérium, a titkosszolgálatok, az ügyészség és az igazságszolgáltatás szintjén nem létezett volna egy másik, hasonlóan erényes kör. Valójában hasonlóan ördögi. Az állam ezen testületein foltot ejtettek az 1989 előtti, az 1989-es és az 1990-es tetteik. Félelemmel tekintettek a társadalomra, mert az számon kérhette volna őket. A hatalom pártja biztosította büntetlenségüket. Ők pedig büntetlenséget biztosítottak neki az Iliescu által pátyolgatott haveri kapitalizmus összes törvénysértéseivel szemben.

A szakítás a 2005. áprilisi kongresszuson vált láthatóvá. Akkor Iliescu és az őt támogató volt teljhatalmú kormányfő Năstase

vereséget szenvedett azoktól, akik lassan, de biztosan átvették a hatalmat a pártban: a helyi oligarcháktól.

Geoană csak az a technokrata volt, akinek le kellett vezényelnie a párton belüli átmenetet a központosított rendszerből a helyi oligarchák föderációjába.

A PSD akkor láthatóvá vált metamorfózisa a mai napig folytatódik: olyan párt képét mutatja, mely látszólag elszakadt az emberi forrását biztosító államtól, a helyi klientúra-rendszerekre korlátozódik és gyakorlatilag kormányzásra képtelen.

Az államtól való függése a PSD nagy hiányossága. Kettős függőségről van szó: függés a forrásoktól és a védelemtől. A kiskirályok 2005 után megpróbáltak kiegyezni az új hatalommal, 2006-tól pedig Tăriceanun keresztül gyakorlatilag átvették a hatalmat. Aztán 2009-ben ténylegesen hatalomra is kerültek, Geoană legyőzése után pedig egyéni együttműködési formákban és az Románia Haladásáért Nemzeti Szövetségen (UNPR) keresztül éltek túl, mely hidat képezett a hatalom és az ellenzékben lévő PSD között.

Amikor Băsescu elnök egy ígéretes PSD-s vezetőt, Maiort nevezte ki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) élére, gyakorlatilag

elismerte, hogy a hatalmat vagy a PSD-vel folytatott együttműködés valamilyen formájában, vagy e párt egyes forrásainak átvételével lehet gyakorolni.

Mindkettőt kipróbálta. De a PSD a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött szövetségével biztosította magának a parlament de facto uralását, majd a 2012-es választási győzelmet és azóta az összes többséget ellenőrzése alatt tartja.

Így maradt a mai napig a hatalom pártja. Ennek ellenére a PSD-n belül sokan nem voltak haszonélvezői az állammal vagy Băsescuval folytatott együttműködésnek. Victor Ponta ezt a párton belüli frusztrációt használta fel, hogy azt 2010 és 2015 között vezethesse, de ő szintén csak egy központ által a helyi oligarchákra ragasztott címke volt. Ezek egy része szerencsésen átvészelte ezt az időszakot, de a legerősebbek többsége a saját bőrén érezte meg a büntetlenségi korszak végét.

Dragnea azzal az ígérettel vette át a PSD vezetését, hogy biztosítani fogja a múltbéli tényállás visszaállítását.

De már senki sem hihetett neki becsületszóra. A politikai diskurzust a központi oligarchák tévéi sajátítják ki. A PSD identitását annak a célnak rendelik alá, hogy fel kell számolni az államnak azt a részét, mely ügyeket tár fel és ítéleteket mond ki. És minthogy a korrupcióellenes lépések legitimációja nem annyira a belpolitikában, mint inkább az EU és az AEÁ-val meglévő partnerség szintjén van meg, ezek szintén a PSD-s retorika célpontjaivá válnak.

A kivetített identitással, elszegényedett, az igazságtalan bánásmódra panaszkodó oligarchák mellett nehezen mozgósítható választókkal rendelkező, ráadással egy minden eddiginél rosszabb kormányzást felmutató PSD továbbra is a hatalom pártja marad. De választania kell majd, hogy kitart a jelenlegi zsákutcás politika mellett, vagy visszatér a megreformálatlan állam régi formájához, mellyel – végső soron – öröktől fogva szimbiózisban él.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé
Főtér

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

A nap, amikor a SRI munkatársai lesiettek a tengerpartra, hogy szemügyre vegyenek egy tárgyat… – hírek szombaton
Főtér

A nap, amikor a SRI munkatársai lesiettek a tengerpartra, hogy szemügyre vegyenek egy tárgyat… – hírek szombaton

Eközben a pozícióhalmozásnak (is) hadat üzenő Bolojan épp halmozza a pozíciókat, a PSD-ben pedig dúl a belső hatalmi harc.

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében
Székelyhon

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
Krónika

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben
Székelyhon

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben

A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS