Kies hazánkban nőttek a bérek. Igen ám, de az árak is. Tehát ha jobban megnézzük, nem is nőttek annyira a bérek.
Az áremelkedések az életszínvonalat csökkentik és egy importfüggő gazdaságot mutatnak.
Miután a tavalyi év első nyolc hónapjában nem volt infláció, 2017 őszétől kezdve az áremelkedések – szinte észrevétlenül – újra megjelentek a román fogyasztók életében. Iancu Guda közgazdász még egy számítást is elvégzett: az infláció a múlt év elején 0,5 százalékos volt, idén februárban elérte a 4,7 százalékot, ami csaknem tízszeres növekedést jelent. Az Európai Bizottság számai is relevánsak:
Két kérdés merül fel: „miből fakad az árak fokozott növekedése?”, és „miként érinti ez a fogyasztókat?”. Jöjjenek a válaszok. Tehát, milyen tényezők vezettek az árak növekedéséhez? Egyrészt a fogyasztást serkentő motorokról beszélünk. Két tényező esett egybe: a fogyasztók több pénzzel rendelkeztek, ezzel párhuzamosan csökkent az általános forgalmi adó, ami öt év alatt több szakaszban történt. Nőttek a bérek (a közszférában nagyobb, a magánszférában kisebb mértékben), a nyugdíja is, plusz a (szinte az „irracionális túláradás” határáig felkorbácsolt) bizalmi érzés a fogyasztási és jelzáloghitel-mérték növekedéséhez is vezetett. A fogyasztóknak, tehát, több pénzük volt (bérekből, nyugdíjakból, hitelekből) és ezt nagyrészt fogyasztásra fordították, de megtakarításra is.
Másrészt a cégek piaci viselkedését is elemezni kell. Az utóbbi két évben azt láttuk, hogy számos, különféle iparágakban tevékenykedő vállalat jelentős árbevétel-növekedést jelentett. A szaksajtóban hetente jelentek meg egymás után a vállalatvezetők nyilatkozatai, akik két számjegyes árbevétel-növekedésekről számoltak be. Az első helyen az élelmiszeripari cégek voltak (ne feledjük, hogy a fogyasztási kosárban az élelmiszerjellegű termékek vannak jelen a legnagyobb arányban), őket a háztartási eszközöket, a gépkocsikat forgalmazók, az utazási ügynökségek követték.
Az okok különfélék voltak. Egyes cégek azért erőltették az áremelést, mert „lehetett”, vagyis bármit és bármennyit megvettek. Más – importfüggő – cégek azért emeltek árat, mert a valuta erősödött a honi pénzhez képest. Világosabban kimondva, az euró 2017 elején 4,5175 lejt ért, 2018 februárjában 4,6551 lej volt az árfolyam.
Végül az egész gazdaság kezdte megérezni két jelentős tényező hatását: a béremelésekét (a minimálbértől kiindulva és függőlegesen elérve az összes alkalmazottat), ami ötvöződött a munkaerőhiány által okozott nehézségekkel és a közüzemi költségek (elektromos energia, földgáz, üzemanyagok, hőenergia) növekedésével. Ezek a hatások a múlt év őszétől lettek láthatóbbá.
A számok ezt minden kétséget kizáróan megmutatják: az import 2017-ben nagyjából 75,5 milliárd euró értékű volt, 2016-ban viszont 67,3 milliárd euró volt, ami 8,2 milliárd eurós többletet jelent. Az import egy része, persze, a feldolgozóiparhoz tartozik, de nem szabad megfeledkezni a román piacra szánt fogyasztási javak importjáról sem. Vagyis az élelmiszeripari nyersanyagról, az idényjellegű gyümölcsökről és zöldségekről, a tejtermékekről, cukrászkészítményekről és így tovább. Ami arra mutat rá, hogy a román mezőgazdaság és élelmiszeripar még jelentős mozgásteret nyújt az importtermékek számára. Ennek riadóztatnia kellene a közpolitikákat meghatározókat, abban az értelemben, hogy megoldást kellene találniuk arra, hogy a piacról hiányzó termékeket Romániában gyártsák. Mert különben, ahogy azt már korábban is elmondták, a hazai piac fogyasztása az európai cégeknek hoz hasznot.
Az árak növekedésében a bizalom is számított.
Ezzel szemben a béremelések, az adóreform inkoherenciája, a közüzemi árak és a zavaros és a közszféra alkalmazottait szolgáló kormányzati politikák terhét nyögő cégvezetők szkeptikusakká váltak a növekedés fenntarthatóságát illetően. Ennek következtében a cégvezetők még jobban felhajtották az árakat, hogy kihasználják a kedvező gazdasági pillanatot.
Ez az áremelkedések története. Miként érinti ez a vásárlókat? Egyszerű. Statisztikai szempontból
Persze, a dolgok sokkal bonyolultabbak, ha arra gondolunk, hogy Romániában még mindig nagy arányt képvisel az önellátás, továbbra is jelentős jövedelemkülönbségek vannak a különféle szakmai kategóriák, a közalkalmazottak és a magánszférában dolgozók, de a fejlesztési régiók között is. Ami miatt az árnövekedés eltérően hat majd a különböző társadalmi rétegekre vagy az ország különféle térségeire. Az áremelkedések az életszínvonalat csökkentik és egy importfüggő gazdaságot mutatnak.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.