// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
egyesülés

30 hónapos román centenáriumi év

// HIRDETÉS

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a 2018-as centenáriumi évet, vagy mi? Amilyen nevetséges a nagy terv, olyan jogos a kérdés. Jó, hogy a román sajtó is felteszi.

A Dăncilă-kormány maximális gyorsasággal kiadta a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusát tisztázó sürgősségi rendeletet. Nem sok híján április 1-e van.

Tudomásom szerint, a centenáriumi évről szóló megbeszélések már 2016-ban elkezdődtek.

A dolgok viszont, mióta a PSD kirobbantotta a kormányzati cirkuszt, nem sokat haladtak előre:

idő hiányában, érdeklődés hiányában, műveltség hiányában és – miért ne mondanánk ki?! – elkötelezett hazafiság hiányában. Most pedig, ilyen keservesen hosszú idő után, a kormány – sürgősséggel! – kibocsátott egy tisztázó jogszabályt…

Ki számára tisztázó, hiszen az új művelődésügyi miniszter, George Ivaşcu „lebénult” – ahogy azt maga mondta –, amikor meglátta, hogy milyen ötletek szerepeltek egy úgynevezett „kezdeti” projektben, ami azt jelenti, hogy azt feladták/felszámolták/megbénították.

„Ez a nagy ünnep valójában egy 2042 projektötleten való osztozkodást jelentett. (…) Hiányzott az elképzelés és egy vezérkoncepció. Az emberek, szegények, beleírtak oda mindent, ami szerintük reprezentatív volt rájuk nézve. Néhány példa arra, amit ott találtam: ki kellett volna adnom egy könyvet az utóbbi 100 év leggyakoribb betegségekről (…), utak és járdák felújítása, kijavítása (…), labdarúgó bajnokság a megyei csapatok részvételével. Ez néhány a 2042-ből. Kivettem azokat, melyek abban a pillanatban lebénítottak. (…)

Elsősorban ezeknek az ünnepségeknek kell véget vetni, melyek nem állnak össze egy nagy ünneppé”,

magyarázta Ivaşcu.

Első olvasatra hittem neki. Tudom, hogy van benne kezdeményezőkészség, vállalkozó, sok jó dolgot tett életében, nemcsak színészként, vezetőként is. Azt mondtam magamban, hogy tényleg lehettek őrültségek, meg olyasmik, amiket csak úgy bepakoltak, mindenféle távlati elképzelés nélkül. Van ez így!

Jó, jó, de a pont 2042 projektből mennyi volt vékonyka? 10, 44, 513, 1918, mennyi? Csak azért, hogy tudjuk, hol állunk, mennyit csináltunk meg, mennyi munka van még.

És mielőtt még feltehetnénk a kérdést, már itt is a válasz: a Centenárium nem ér véget 2018. december 31-én, az ezzel kapcsolatos akciók több éven keresztül zajlanak majd – mondja – derűsen – Ivaşcu.

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a „2018-as Centenáriumi Évet”, vagy mi?

Ilyen kétségbeesett körülmények között, természetesen, még az örökké megosztott ellenzékünk is összefogott.

Az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) úgy döntöttek, egyszerű indítványt kezdeményeznek Ivaşcu ellen, mert a centenáriumi év első negyede után „még egyetlen Nagy Egyesülés megünneplésének szentelt projektet sem fogadtak és indítottak el”. „A centenáriumi évet a 100 évvel ezelőtti Egyesülés szellemében kell megünnepelni, de ez nem lehetséges egy olyan miniszterrel, aki elutasítja a párbeszédet és szabotálja az olyan maximális jelentőségű munkálatokat, mint a gyulafehérvári emlékmű. Elfogadhatatlan, hogy nem akarják felgyorsítani a kormány támogatásában részesülő projektek kiválasztását. (…) George Ivaşcu a miniszteri mandátuma átvétele óta totális kommunikációhiányt tanúsított a Parlamenttel, négyszer is elutasította a művelődési bizottság meghívását, valamint a párbeszédet a különleges centenáriumi bizottság tagjaival”, panaszolják az ellenzéki képviselők.

Majd azzal vádolják a minisztert, hogy túl lassú, megkésett a Centenáriumra vonatkozó stratégiájának ismertetésével és, hogy a kormány egyetlen egyet sem fogadott el a most létező 2042 projektből. Még a Nagy Egyesülés gyulafehérvári emlékművére vonatkozót sem.

Ez igen, lebénulás!

És a miniszter ezen zsibbadtsága közepette (de az ellenzéké is, hiszen semmilyen reakciója sem volt az elmúlt egy és negyed év alatt), Viorica Dăncilă kiad egy sürgősségi rendeletet a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusának tisztázásáról, melyben ez áll: „Tekintettel a Nagy Egyesülés Centenáriumára, figyelembe véve az ünnepi projektek és rendezvények nagyszabású jellegét, nagy számát, bonyolultságát és változatosságát, valamint azt, hogy ezeket eltérő finanszírozási és alárendeltségi rendszerű intézmények kezelik, Románia kormánya elfogadott egy sürgősségi rendeletet, mellyel tisztázza a különleges költségvetés-meghatározási és finanszírozási mechanizmust, lehetőséget adva ugyanakkor arra, hogy a költségvetési év végéig fel nem használt összegeket át lehessen vinni, legkésőbb 2020-ig”.

Vagyis, ha már úgy is káosz van és nincs idő rendbe tenni a dolgokat, a centenáriumi évben elkölteni a pénzeket, akkor majd később megtehetjük, mert átvihetők.

Nem baj, mert látjuk, hogy mire…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS