Most komolyan, 2028-ig csináljuk a 2018-as centenáriumi évet, vagy mi? Amilyen nevetséges a nagy terv, olyan jogos a kérdés. Jó, hogy a román sajtó is felteszi.
A Dăncilă-kormány maximális gyorsasággal kiadta a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusát tisztázó sürgősségi rendeletet. Nem sok híján április 1-e van.
Tudomásom szerint, a centenáriumi évről szóló megbeszélések már 2016-ban elkezdődtek.
idő hiányában, érdeklődés hiányában, műveltség hiányában és – miért ne mondanánk ki?! – elkötelezett hazafiság hiányában. Most pedig, ilyen keservesen hosszú idő után, a kormány – sürgősséggel! – kibocsátott egy tisztázó jogszabályt…
Ki számára tisztázó, hiszen az új művelődésügyi miniszter, George Ivaşcu „lebénult” – ahogy azt maga mondta –, amikor meglátta, hogy milyen ötletek szerepeltek egy úgynevezett „kezdeti” projektben, ami azt jelenti, hogy azt feladták/felszámolták/megbénították.
„Ez a nagy ünnep valójában egy 2042 projektötleten való osztozkodást jelentett. (…) Hiányzott az elképzelés és egy vezérkoncepció. Az emberek, szegények, beleírtak oda mindent, ami szerintük reprezentatív volt rájuk nézve. Néhány példa arra, amit ott találtam: ki kellett volna adnom egy könyvet az utóbbi 100 év leggyakoribb betegségekről (…), utak és járdák felújítása, kijavítása (…), labdarúgó bajnokság a megyei csapatok részvételével. Ez néhány a 2042-ből. Kivettem azokat, melyek abban a pillanatban lebénítottak. (…)
magyarázta Ivaşcu.
Első olvasatra hittem neki. Tudom, hogy van benne kezdeményezőkészség, vállalkozó, sok jó dolgot tett életében, nemcsak színészként, vezetőként is. Azt mondtam magamban, hogy tényleg lehettek őrültségek, meg olyasmik, amiket csak úgy bepakoltak, mindenféle távlati elképzelés nélkül. Van ez így!
Jó, jó, de a pont 2042 projektből mennyi volt vékonyka? 10, 44, 513, 1918, mennyi? Csak azért, hogy tudjuk, hol állunk, mennyit csináltunk meg, mennyi munka van még.
És mielőtt még feltehetnénk a kérdést, már itt is a válasz: a Centenárium nem ér véget 2018. december 31-én, az ezzel kapcsolatos akciók több éven keresztül zajlanak majd – mondja – derűsen – Ivaşcu.
Ilyen kétségbeesett körülmények között, természetesen, még az örökké megosztott ellenzékünk is összefogott.
Az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) úgy döntöttek, egyszerű indítványt kezdeményeznek Ivaşcu ellen, mert a centenáriumi év első negyede után „még egyetlen Nagy Egyesülés megünneplésének szentelt projektet sem fogadtak és indítottak el”. „A centenáriumi évet a 100 évvel ezelőtti Egyesülés szellemében kell megünnepelni, de ez nem lehetséges egy olyan miniszterrel, aki elutasítja a párbeszédet és szabotálja az olyan maximális jelentőségű munkálatokat, mint a gyulafehérvári emlékmű. Elfogadhatatlan, hogy nem akarják felgyorsítani a kormány támogatásában részesülő projektek kiválasztását. (…) George Ivaşcu a miniszteri mandátuma átvétele óta totális kommunikációhiányt tanúsított a Parlamenttel, négyszer is elutasította a művelődési bizottság meghívását, valamint a párbeszédet a különleges centenáriumi bizottság tagjaival”, panaszolják az ellenzéki képviselők.
Majd azzal vádolják a minisztert, hogy túl lassú, megkésett a Centenáriumra vonatkozó stratégiájának ismertetésével és, hogy a kormány egyetlen egyet sem fogadott el a most létező 2042 projektből. Még a Nagy Egyesülés gyulafehérvári emlékművére vonatkozót sem.
És a miniszter ezen zsibbadtsága közepette (de az ellenzéké is, hiszen semmilyen reakciója sem volt az elmúlt egy és negyed év alatt), Viorica Dăncilă kiad egy sürgősségi rendeletet a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusának tisztázásáról, melyben ez áll: „Tekintettel a Nagy Egyesülés Centenáriumára, figyelembe véve az ünnepi projektek és rendezvények nagyszabású jellegét, nagy számát, bonyolultságát és változatosságát, valamint azt, hogy ezeket eltérő finanszírozási és alárendeltségi rendszerű intézmények kezelik, Románia kormánya elfogadott egy sürgősségi rendeletet, mellyel tisztázza a különleges költségvetés-meghatározási és finanszírozási mechanizmust, lehetőséget adva ugyanakkor arra, hogy a költségvetési év végéig fel nem használt összegeket át lehessen vinni, legkésőbb 2020-ig”.
Vagyis, ha már úgy is káosz van és nincs idő rendbe tenni a dolgokat, a centenáriumi évben elkölteni a pénzeket, akkor majd később megtehetjük, mert átvihetők.
Nem baj, mert látjuk, hogy mire…
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
… az államelnök-jelöltek sikeresélyét szinte percenként mérik most már, és van is egy meglepetés… és egy kórház műtőjében éppen beavatkozás közben vált le a mennyezet.
Hiába hívtak mentőhelikoptert is, már nem tudták megmenteni annak az embernek az életét, aki egy traktor és egy fa közé szorult hétfőn délután Erdőszentgyörgy környékén – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője – jelentette be a Vatikán hétfőn egy videóközleményben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.