// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
pionírpop

Út a Slágergyártól a Délibábig – a sepsiszentgyörgyi House of Pioneers zenekarral beszélgettünk

// HIRDETÉS

Az alternatív pop-rockban utazó együttes tagjait gyerekkori álmokról, műhelymunkáról, ihletmerítésről, határon átnyúló tervekről és persze a frissen megjelent első nagylemezükről is kérdeztük.

A sepsiszentgyörgyi House of Pioneers 2018 óta aktív szereplője az egyre bővülő erdélyi magyar alterszcénának, több tucat hazai és magyarországi színpadon bemutatkoztak már, 2020-ban elhozták az udvarhelyi Siculus Fesztivál egyik különdíját, aztán idén márciusban első nagylemezükkel is előrukkoltak. Többek közt ennek az apropóján cseverésztünk egy kiadósat Bedő Botonddal (ének), Kinda Dániellel (basszusgitár), Balla Gellérttel (elektromos gitár), Török Hunorral (dobok) és Fákó Hunorral (akusztikus gitár), s közben szó esett a műhelymunkáról, az ihletmerítésről és a határon átnyúló terveikről is.

Egészséges magabiztosságot sugalló név alatt indult a zenekar 2018-ban: megalakult a Hit Factory - azaz Slágergyár -, aztán nem sokkal később átkereszteltétek a bandát, House of Pioneers-ként folytattátok. Miért váltottatok nevet mindjárt az elején?

Balla Gellért: A váltásnak az volt az egyik fő oka, hogy úgy éreztük, egy személyesebb nevet kell választanunk, melynek a jelentése kötődik hozzánk. Emellett a névváltás arra is utalt, hogy akkora már megfogalmazódtak a zenekar konkrét céljai, egészen pontosan az, hogy ezentúl nem a feldolgozásokon lesz a hangsúly, hanem a saját dalokra fókuszálunk.

Bedő Botond: A kötődésről annyit, hogy az első próbatermünk a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotájában volt, amely a rendszerváltás előtt Pionírházként volt ismert, szóval ennek a helyszínnek állítottunk emléket az új névvel.

A Bandcamp.hu nevű zenei-zeneipari adatbázisban elérhető portfólióban a world music – azaz világzene – van megjelölve választott stílusként a nevetek mellett. Titeket hallgatva nem igazán ez a műfaj ugrik be elsőre…

Kinda Dániel: Amikor bejelentkeztünk a Bandmap-re, és feltöltöttük az adatainkat, mi sem tudtuk igazán, hogyan definiáljuk magunkat és a zenénket, ezért ez egy rögtönzött megoldás volt. Nem tudtuk, hol köthetünk ki az utunkon. Aztán ahogyan az idő telt, a stíluskeresési fázis is befejeződött, és közösen megállapodtunk arról, hogy az alternatív pop-rock lesz a mi közlési nyelvünk. Persze ezen túlmutató stílusjegyeket is fel lehet fedezni a zenénkben, és arra törekszünk, hogy ez így is maradjon.

Szóval a konkrét célkitűzés az volt, hogy saját dalokat fabrikáljatok. Melyik volt az első szerzemény, amely kikerült a zenekari műhelyből és hogyan tekintetek vissza rá? A mai napig játsszátok koncerten, vagy már kikopott a repertoárból?

Gellért: Az első saját dalunk, melyet koncerteken is játszani kezdtünk, az

">Amíg fel nem fal című szerzemény volt, ez mostanság már ritkábban kerül be a repertoárba, de szeretjük, persze. Egyébként a

">Veled az éjben című dal volt az első, ami nyilvánosan megjelent a House of Pioneers név alatt, három évvel ezelőtt. Ezt még mindig szoktuk játszani, viszont a hangszerelést a nagylemezünk hangzásához igazítottuk.

Beszéljünk kicsit a műhelymunkáról. Ki az, aki meghatározza az együttesben a főbb csapásvonalakat zeneileg? Hogyan születnek a szerzemények?

Dániel: A műhelymunkáért általában Botival ketten szoktunk felelni. A dominancia attól függ, ki rukkol elő hamarább egy ötlettel, és az már milyen szinten van otthon kidolgozva. Ezt követően küldözgetjük az anyagot egymásnak a Messenger-csoportunkban, javítgatjuk, faragjuk, és persze mindenki próbálja a saját ötletét beleintegrálni a dalba, amin épp dolgozunk. Aztán jön a próbatermi munka, ahol a dalok elnyerik a végső formájukat.

A gimis évek után „picit” szétszóródtatok. Milyen rendszerességgel tudtok összeülni próbálni?

Botond: Mindannyian egyetemisták vagyunk, a zenekarból hárman Kolozsváron tanulnak, egyikünk Budapesten folytatta, én meg Brassóban járok egyetemre, szóval nem könnyű az egyeztetés. Ez talán az egyik legnagyobb kihívás a zenekar életében: a próbák megszervezése. Rengeteg áldozattal meg kompromisszummal jár, de mivel mindannyiunk számára fontos a zenekar, törekszünk arra, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat hozzuk ki az adott helyzetből, s hogy a koncertszezon kezdetére készen álljunk a repertoárral.

Érdekelne, hogy milyen előadók, együttesek inspirálnak benneteket. Mit hallgattok szívesen például közösen, utazás közben?

Gellért: Mind az öten különböző karakterek vagyunk, ebből adódóan különböző zenéket is hallgatunk. Konkrétan nem tudnánk megnevezni, hogy honnan, kitől inspirálódunk, de mivel az ízlésvilág meglehetősen szerteágazó a zenekaron belül, több irányból is lehet ihletet meríteni. Viszont ha konkrét példákat kellene említeni, akkor jelenleg a Blahalouisianát, a Margaret Island zenekart, illetve a TAO-t kedveljük nagyon.

A dalszövegek felelősét kérdezném: téged mi inspirál a témaválasztásban?

Botond: Nyilván a dalszövegírót sok különböző téma, élethelyzet tudja inspirálni, és ezáltal különböző érzéseket próbál megjeleníteni. Vannak jobb és rosszabb napok ebből a szempontból: olyan is van, amikor egyetlen nap alatt jó pár potenciális dalszöveg is megszületik, aztán persze úgy is alakulhat, hogy jó pár hét kell, míg egyetlen szöveg elnyeri a végső formáját – ezt nem lehet pontosan behatárolni. Pontosan így van ez a zenei résszel, a dallamokkal is.

Előbb születnek a dalok, és arra készülnek szövegek, vagy ez változó?

Ez is változó: van, amikor kész szövegre írunk zenét, de épp fordítva is alakulhat. Egyébként a dalszövegeket és a zenéket is inkább Danival ketten szoktuk hozni, az a ritkább eset, amikor a teljes zenekar részt vesz a szerzői munkában.

Dani: Azoknál a dalötleteknél, melyeket én hozok, általában egy dallamfoszlány születik meg először, aztán jön a szöveg és később a kettőt „harmóniába” helyezem. A sorrend változó, de inkább az a jellemző, hogy a dallamra szoktam ráilleszteni a szöveget. Ahogy a mondás tartja: ahány ház, annyi szokás.

Az erdélyi zenei berkekben megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy az itthoni koncertszervezők, fesztiválszervezők megfelelő arányban biztosítanak-e teret az erdélyi, feltörekvő zenekaroknak. Nehezebb egyről a kettőre jutni az itthoni lehetőségek miatt, vagy startból a magyarországi piac fele kell „nyújtózkodni”?

Gellért: Magyarországon és Erdélyben is az első pár lépés a legnehezebb egy feltörekvő zenekar esetében. Szerintünk az itthoni karrierépítés ugyanolyan szerves része kell legyen a tervnek, mint az, hogy a magyarországi piac fele is terjeszkedjünk. Úgy gondolom, hogy Erdélyben is vannak különböző lehetőségek egy alap megteremtésére, amire nagyon szépen lehet építeni a továbbiakban. Mi is tudatosan próbálunk építkezni itthon és Magyarországon is, szeretnénk a zenénket eljuttatni minél több emberhez, ugyanakkor szeretnénk közösséget építeni a zenekar köré.

Gondolom követitek a megtekintésekkel kapcsolatos adatokat a zenemegosztó platformokon. Hol hallgatnak titeket leginkább?

Botond: Mint minden zenész, zenekar számára a legnagyobb elismerés az, ha minél többen hallgatják a szerzeményeiket, de a legjobban eső visszajelzés az, amikor élőben, koncerten megtapasztaljuk, hogy egyre többen, egyre hangosabban éneklik együtt velünk a számokat. Erdélyi zenekar vagyunk, szóval a hallgatóságunk zöme hazai, de a zenemegosztó-platformok elemzései azt mutatják, egyre többen hallgatnak minket Magyarországon, de felvidéki és kárpátaljai követőink is vannak.

Említette Boti, hogy koncerteken a visszajelzés mennyire fontos számotokra. Mire figyeltek amúgy leginkább egy fellépés során? Van amúgy egy sajátos szertartásotok, melyet lenyomtok színpadra lépés előtt?

Gellért: Számunkra a lényeges része a koncertnek az, hogy át tudjuk adni a mondanivalónkat, illetve hogy élményt tudjunk nyújtani a hallgatóinknak. Ez persze nem azt jelenti, hogy senki nem koncentrál a saját részére és annak a minőségére koncert közben. Ez csapatmunka, a színpadon is zajlik a folyamatos kommunikálás.

Botond: Természetesen koncert előtt sohasem maradhat ki a kölcsönös biztatás, és a morálemelés – ez lassan már nálunk nélkülözhetetlen, rutinná vált.

Hogy érzitek, melyek voltak a House of Pioneers legfontosabb stációi eddig?

Gellért: Elsősorban a neves hazai és magyarországi fesztiválok és a nagyszínpados fellépéseink számítanak ilyen mérföldkőnek. Azonkívül – mint minden más zenekarnak – az első stúdiózások és klipforgatások is ilyen kiemelkedő élménynek számítanak. Meg persze a különböző tehetségkutatón elért eredmények és tapasztalatok is fontosak számunkra, illetve motiválnak.

Március végén aztán abszolváltátok a legnagyobb célt is: megjelent a zenekar első nagylemeze, a Délibáb.

Botond: Óriási lépés ez számunkra, hiszen több mint másfél évnyi munkát fektettünk ebbe bele. Rengeteg kihíváson vagyunk túl, nagyon sokat tanultunk és fejlődtünk a lemezkészítési folyamat során. Hatalmas élmény ez a zenekari tagok számára, hiszen egy olyasmit hoztunk össze, amiről gyerekkorunk óta álmodozunk. Mindig szerettük volna, hogy legyen egy zenekarunk, mellyel saját dalokat tartalmazó nagylemezt készítünk, és ez most megvalósulhatott. Szívmelengető, hogy számos pozitív visszajelzést kaptunk, és örülünk annak, hogy ezek a dalok másoknak is fontosak.

A zenekar legközelebb hazai pályán, a Szent György Napok keretében játszik április 28-án, a régi ifjúsági udvarban – idéntől The Base –, május 13-án Veszprémben lépnek színpadra, majd 26-án pedig a marosvásárhelyi diáknapokon lehet meghallgatni őket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS