Megkérdezték a népet, hova utazik majálisozni, lehangoló válasz érkezett…

Kopogtat május elseje, ráadásul péntekre esik, tehát jó kis hosszú hétvégének néz elébe a dolgozó nép. Még akkor is, ha az időjósok azt tanácsolják, érdemes fél szemmel az eget figyelni, meg a meleg ruhákat előszedni, főleg a hegyvidéken, ugyanis az időjárás eléggé rapszodikusan alakulhat.

Hozzászoktunk: ha május elseje körül elmegyünk a kedvenc kirándulóhelyeinkre, Félixfürdőtől a tengerpartig, mindenütt vonagló néptömegekkel találkozunk. Az emberek átszellemült arccal sétálgatnak, fördőzgetnek, sütik a miccset, isszák a sört, egészségükre váljék!

A fenti kép azonban úgy tűnik, emlékké nemesül, legalábbis egy ideig. A rettenetesen megugró árak (különösen az üzemanyagé) óvatossá tette a dolgozókat. Manapság kétszer meggondolja valaki, hogy abból a nyavalyás fizetésből leugrik-e két napra a tengerpartra.

A G4Media hírportál gondolt egyet és végzett egy közvélemény-kutatást: a derék munkatársak megkérdeztek a portál 1150 olvasóját, hova utaznak a majálisos hosszú hétvégén. Nos, a válaszok nagy része lehangoló volt.

A válaszadók 70,4%-a, azaz elsöprő többsége nem utazik sehova. Ül szépen otthon. Ami a jelenlegi helyzetet tekintve inkább normális, mint rendkívüli, sajnos. A majálisozó válaszadók 12,6%-a azért kimozdul valahova, az ország határain belül, 7,6% pedig egyenesen külföldön (de nem Bulgáriában és Görögországban) tölti az ünnepet. Viszont a román tengerpartra csak a válaszadók 5,9% százalék megy. Bulgáriába, illetve Görögországba a válaszadók 3,6%-a készül.

Talán nem túlzunk, ha a fentiek alapján arra gondolunk: ha így alakulnak a dolgok, a rosszkedv, a frusztráció egyre gyűl a szavazópolgárokban. Aminek jó vége nem lesz, ha eszünkbe jut az AUR nevű vérnackópárt egyre bővebb mellénye.

Biztos vannak olyan Olvasók, akik emlékeznek arra a pár eksztatikus napra, amikor 1992 őszén Michael Jackson Bukarestbe látogatott egy koncert erejéig, és ha már itt volt, ebédelt egyet Ion Iliescu úrral a Cotroceni-palotában, felavatott egy játszóteret, csecsemőket tartott a karjaiban, na és rendőrökkel szaladgált egy réten.

1992 óta eltelt 34 év és most ismét csodálatos dolognak lehetett tanúja az, aki épp a román szenátusban tartózkodott a minap. Na de aki történetesen nem tartózkodott szenátusi ülésteremben, az is megtudhatta, mi történt, hiszen Titus Corlățean PSD-s szenátor úr fotókkal dúsított beszámolót írt a nagy esetről a Facebook-oldalán.

A sztár, aki odaállt a szenátusi pulpitus mögé, nem más, mint Cuba Gooding Jr., akire a legtöbben talán a Jerry Maguire című 1996-os filmből emlékeznek, persze, Tom Cruise után, vagy mögött. (Gooding Jr. úr egyébként Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott alakításáért.) A film elhíresült „Muti a zsét!”-jelenetére Corlățean úr is reflektál posztjában, igaz, kicsit röstelkedve, hiszen a PSD-s honatyák szájából enyhén szólva furcsán hangzik a pénzkövetelést sugalló mondat, amely nem feltétlenül tükrözi a filmbeli értelmet, hanem a pénzsóvárságot, amellyel a PSD (is) az ország pénzügyeit kezelte, lásd Marcel Ciolacu úr katasztrófába torkolló kölcsöneit és költekezését.

Na de csúnya dolog folyamatosan a kínos kérdésekre terelni a szót, amikor olyan jól érzik magukat politikusaink a híres színész társaságában, aki egy jótékonysági rendezvény okán érkezett a román fővárosba.

Persze Cuba Gooding Jr., ha tetszik, nem Michael Jackson, tehát Nicușor Dan elnök úrral nem volt semmiféle bratyi, a színész úrnak meg kellett elégednie a szenátusi szinttel. Szépen bejárták a parlament épületét, aztán a Gooding Jr. pár perc erejéig felment a szenátusi pulpitus mögé és eljátszotta, hogy ő román szenátor. Szép lehetett, igazán!

Persze, a bájos jelenetek hátterében tovább folyik a könyörtelen harc Ilie Bolojan miniszterelnök megbuktatása ügyében.

Rég nem láttuk a poszkommunista Románia talán legborzalmasabb ex-miniszterelnökét, Marcel Ciolacu urat, aki a bukás után szépen visszavonult Buzău megyébe, ahonnan jött, és elfogadta a fájdalomdíjat, a megyei tanács elnöki foteljét.

Most azonban, hogy a PSD és az AUR átlépte a Rubicont és közösen nyújtotta be a Bolojan-kormány megdöntését célzó bizalmatlansági indítványt, váratlanul előbukkant Ciolacu úr is, egy nyilatkozat erejéig. Fene tudja, miért gondolja azt, hogy az ő személye segíti a mozgósítást, hiszen ő a jelen pillanat egyik legkevésbé kedvelt román politikusa, de hát ha meg kell szólalni, akkor meg kell szólalni.

Tehát, Ciolacu úr azt mondta, hogy a hazai bizalmatlansági indítványok történetének legtöbb szavazattal bíró esete lesz a feltételezhetően május 5-én sorra kerülő szavazás. És hogy vita nincs: a Bolojan-kormány meg fog bukni.

S hogy utána mi következik? Ciolacu úr lazán odavetette, hogy mint a jelenleg legnagyobb szavazati legitimitással bíró párt, természetesen a PSD fogja adni a miniszterelnököt, ez lenne a normális. De persze ez az államelnök dolga, a maga részéről pedig Ciolacu úr még telepátia útján sem kommunikál Nicușor Dan úrral.

Nem, csak épp a sajtón keresztül üzenget neki. Jó lesz az úgy, értsen a szóból a jó államelnök. Nem győzünk csodálkozni, milyen magabiztos az az ember, akinek miniszterelnökként hatalmas, kiemelt, talán legnagyobb szerepe volt az ország költségvetési és gazdasági válságba juttatásában.