// 2026. július 10., péntek // Amália

Hoppá: Bethlen-palota lesz a Teleki-Béldi-palota

// HIRDETÉS

Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.

A főtéri Jósika-palota soha nem volt a Telekieké, még a telke sem, a Szilvássy-házat pedig korának egyik legtevékenyebb erdélyi főura, Teleki Domokos gróf építtette. A Csávássy-ház, a jelenlegi Ernesto kocsma épülete eleve fogadónak épült a volt Monostori kapu közelében, csak az adóbeszedőként Kolozsváron meggazdagodott, tiszaeszlári Vass Pál el kellett, hogy adja, amikor elszegényedett amiatt, hogy beosztottjai meglopták, és megléptek Törökországba.

 

Ilyen és ehhez hasonló város- és családtörténeti epizódokkal ismerkedtünk péntek délben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem nyílt napot tartó Történeti Intézetében, ahol Kovács Zsolt a kolozsvári műemlékfeliratok készítésének tapasztalatairól beszélt. A művészettörténész három-négy fős kezdeti közönsége tíz perc alatt legalább 25 fősre duzzadt, és megtöltötte az intézet egyik emeleti termét.

 

 

Kovács Zsolt művészettörténész | Fotók: Szabó Tünde

 

A műemlékfeliratozás ugyanis kényes téma Kolozsváron, heves viták és indulatok övezik, amelynek ki nem mondott tétje az, hogy a belváros épületeit és emlékműveit kinek a kultúrájaként és örökségeként jelenítsük meg a városlakók és a turisták számára. Gondoljunk csak a Mátyás-szobor talapzatán évekig vívott tábla- és feliratháborúra, vagy a Baba Novac-szobor talapzatára, amelynek felirata szerint a román hadvezért a magyarok – így, általánosságban a magyarok – „gyilkolták meg borzalmas kínok között”. És amely feliratból most épp hiányzik az ungur szó, csak a nyoma látszik. 

 

A városi műemlékekre 2013-2014-ben kezdték kihelyezni az ötnyelvű feliratokat Horváth Anna hathatós közreműködésével, a feliratok elkészítésével az egyetem történelem karát bízták meg 2014-ben. Kovács Zsolt is a munkacsoport tagja volt, és most arról adott elő, milyen szakmai problémákkal szembesültek a feliratok elkészítésekor. 

 

Magukat a feliratokat viszont alig láttuk a belvárosi épületeken, azokra sem helyezték még ki, amelyeket nemrég felújítottak. A feliratcsata olyan állóháborúnak tűnik jelenleg, ahol senki sem áll nyerésre: a homlokzatokon magasan elhelyezett címerek, esetleg latin feliratok utalnak az építtető arisztokrata családra vagy egyházra, ha pedig egy épületnek van valamilyen román kulturális vonatkozása, akkor az általában a bejáratokhoz közel elhelyezett, nagyméretű emléktáblán jelenik meg kizárólag román nyelven. 

 

 

Tömör, közérthető információ csak azon a nagyon kevés épületen olvasható, amelyre már kihelyezték a városháza rendelte, ötnyelvű táblákat, például a néprajzi múzeumnak otthont adó, volt Redut épületén.

 

462 kolozsvári tétel szerepel a műemlékek országos hivatalos listáján: 34 régészeti lelőhely, 292 egyedi műemlék és műemlékegyüttes, 29 emlékház és 8 emlékmű. Ez a műemléklista viszont számos hibát tartalmaz, mondta el Kovács Zsolt, és ezt már akkor tudták, amikor nekifogtak a feliratok elkészítésének, mert több magyar helytörténeti munka is kitért ezekre. 

 

Levéltári kutatásokra nem volt lehetőség, mondta a szakember, a hibákat a legfontosabb szakirodalom, városkalauzok és az 1869-től 1943-ig rendszeresen kiadott lakásjegyzékek alapján javították.

 

 

A Jósika-palota a Főtér nyugati oldalán

 

Az erdélyi klasszicizmus jelentős emléke, a főtéri Jósika-palota például Teleki-palotaként szerepel a hivatalos listán, a mellette lévő Rhédey-palota peddig Bornemisszaként.

 

A rövid ismertetők megírásakor több problémával is szembesültek. Az egyik az ötnyelvűség miatt kötelező tömörség, vagyis nem részletezhettek alapvető információkat sem. A másik a személynevek írásának módja volt: ahogy Apáczai Csere János neve is nagyon furán nézne ki lefordítva, úgy nem akarták magyarosítani a soknemzetiségű város változatos identitású építőinek keresztnevét sem. 

 

Arra törekedtek, hogy kiderítsék, az illető mester maga hogyan írta alá a nevét különféle megbízási vagy kifizetési szerződéseken. Ha ilyen nem állt rendelkezésre, akkor más háttérinformációk alapján döntötték el, Maetz Frigyesről például lehetett tudni, hogy medgyesi szász mester volt, ezért Friedrichként tüntették fel a keresztnevét. Ezzel együtt a szakember elismerte, egyes névvariánsokon valószínűleg lehetne még finomítani.

 

A harmadik probléma maguknak a műemléképületeknek a megnevezése: a kolozsvári köztudatban a belvárosi házak, paloták gyakran az első vagy épp az utolsó ismert tulajdonos nevével szerepelnek, szakmailag viszont indokoltabb az építtetője alapján elnevezni őket. A 18-19. század fordulóján sok nemesi család épített városi palotát Kolozsváron, miután 1791-ben Nagyszebenből Bánffy György gubernátor ide költöztette az Erdélyi Királyi Guberniumot.

 

 

A polgrámesteri hivatallal szemben, most épp felújítás alatt lévő Teleki-palotát Szilvássy Carola hagyta a református egyházra

 

A Szilvássy-házat például utolsó magánszemély tulajdonosa, Szilvássy Carola miatt hívjuk így, a feliraton viszont Teleki-palotaként fog szerepelni. Levéltári adatok alapján derítették ki, hogy az a Gróf Teleki Domokos (1750-1824) építtette, aki még az építés, azaz 1810 előtt versben örökítette meg saját életét. Kastélyt épített Marossárpatakon és Marosvásárhelyen is, azt a palotát, amely előtt Bernády György szobra áll:

 

 

 

Wesselényi Miklós kolozsvári házát a Deák Ferenc utcán például Kazincy egyik levele alapján azonosították be, amelyet 1816-os erdélyi útjáról írt:

 

 

Azért ismerjük Schilling-házként, mert id. Wesselényi Miklósné Cserei Ilona adósságai fejében 1821-ben eladta a Cserei családnak, majd az épület onnan a Schilling család tulajdonába került.

 

A címlapképen lévő Teleki-Béldi-palota feltételezett építtetője, Gróf Bethlen Károly (1784-1837) nevét fogja viselni. Az 1798-as nagy tűzvész után épített palota Bethlen Károly lánya, Eszter házassága révén kerül gróf Teleki Lajos tulajdonába, majd a Béldi családhoz. A Király utcai impozáns épületben jelenleg a Francia Intézet működik.

 

Bepillantottunk több más belvárosi épület történetébe is, és nem a műemlékek feliratozása volt az egyetlen izgalmas előadás a Történeti Intézet Kolozsvári Magyar Napokra időzített nyílt napján. Teltház hallgatta Napoca város történetét, sokan ismerkedtek a túlfűtött teremben a honfoglaláskori sírok feltárásával, és persze nagy érdeklődés övezte azt is, milyen sírokat, csontokat találtak a Szent Mihály-templom előtti idei régészeti feltáráson, amelyről korábban már itt írtunk.

 

Amekkora az érdeklődés a KMN-en tartott előadások iránt, legalább akkora érdeklődéssel várjuk, mikor jelennek meg tömegesen a szakszerű feliratok a kolozsvári műemlékeken. Addig a turisták például ebből az applikációból tudhatnak meg többet a kolozsvári reprezentatív épületek történetéről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Kinek a Kovácsa? Provokációnak nevezte a román sportportál, hogy „lemagyarozták” a magyar nemzetiségű futballbírót
Krónika

Kinek a Kovácsa? Provokációnak nevezte a román sportportál, hogy „lemagyarozták” a magyar nemzetiségű futballbírót

Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…
Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult
Székelyhon

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján
Krónika

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján

Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál
Székelyhon

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.

// még több főtér.ro
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS