A budapesti halkutató és természetfilmes legújabb alkotása egyszerre mutatja meg az Erdélyi Szigethegység vizes élőhelyeinek évmilliós és kortárs arcait.
Nem tudtuk, mennyire hiányzott már látni egy bolyhos vízirigó-fiókát a sekély patakban caplatni tegzeslárva után kutatva fretless basszusgitár-futamokra. Valószínűsíthetően az sem fordult meg a fejünkben, hogy tulajdonképpen nem is olyan nehéz éppen fialó foltos szalamandrát látni pár centiről, ha tudjuk, hova tegyük a kamerát a vízbe – így, ha épp a béka segge alá nem is, de a szalamandráé alá biztos bekerülünk, ami a perspektívát illeti.
Forrás: Szendőfi Balázs Facebook-oldala
Nem biztos, hogy átfutott az agyunkon az, hogy a gyepibéka-fiúknak megvastagodik a „hüvelykujja”, de csakis azért, hogy jobban tudjanak megfogózkodni párzás közben a gyepibéka-leányok hátán. Azt pedig feltehetően el is felejtettük – s mint kiderül később, sok mást is –, hogy a csúszómászók birodalmában is mennyi csoda rejtőzik, ha az ember egy kicsit odahajol hozzájuk. Például a kárpáti kék meztelencsiga, amelynek királykék pőresége mellett a „torkában dobog a szíve” – na nem azért, mert izgulna, bár kik vagyunk mi, hogy ezt eldöntsük –, és ezt a testén levő nyíláson keresztül még láthatjuk is.
Ha van hozzá egy jó kamera. És van. Szendőfi Balázs kamerája az,
Merthogy Szendőfi Balázs elkötelezte magát amellett, hogy a vizek élővilágát a nagyközönség elé tárja, ráadásul ingyen és bérmentve.
Igazi független és autodidakta módon rakta össze az Erdélyi Szigethegység karsztos-dolinás-víznyelős vidékéről szóló dokumentumfilmjét, a Hegyizenét, amit a kolozsvári közönség a Művész moziban láthatott március 4-én, méghozzá a szerző jelenlétében.
A budapesti szerző pedig – aki írta, rendezte, forgatta, vágta és a zenéjét is szerezte – elárulta, hogy a Hegyizene most bemutatott első része hamarosan a YouTube-on is elérhetővé válik, csakúgy, mint a korábbi, szintén vízi világot bemutató dokumentumfilmjei (például a Volt egyszer egy vadvízország, Hegyek-völgyek halai, A szőke tó, vagy az Eltékozolt vizeink), amelyek ezidáig a magyarországi vizes élőhelyek bemutatására és megőrzésére, védelmére tett kísérletek mementóivá váltak, és nem csak ökológuskörökben.
hogy azoknak a vizeknek a forrásvidékét is feltérképezze sajátos látásmódjával, amelyek aztán a határon túl (értsd itt: Magyarországon) lassan belefolynak a Marosba, a Tiszába valahol az Alföldön.
Az Erdélyi Szigethegységnek Szendőfi hangot is adott, narrációt lehelt belé, hogy elmondhassa, mi történt vele az évmilliók során, s mai formájába hogyan avatkozott bele az ember jelenléte. Merthogy az ember, ahol megjelenik, ott sebet ejt – és hiába akarnánk emberi hangot adni a Kárpát-medence őserdeinek, hogy elmeséljen bármit is, a képek beszélnek magukért.
Pedig ő is a része, és – ahogy a rendező is fogalmazott –, saját magán is sebet ejt azáltal, hogy nem veszi figyelembe azt a pusztítást, amit tulajdonképpen magának is okozott.
Nincs könnyű dolga annak, aki a természetvédelmi és ökológiai szempontok szerint láttat, mert nehéz elkerülnie, hogy ne váljon didaktikussá. A cél azonban egy arany középút lenne: jobb belátásra bírni az embereket, hogy ne húzzon el az élet a szemük előtt úgy, hogy nem ismertek meg belőle semmit, s ezáltal nem tudatosult bennük, hogy értékekkel vannak körülvéve.
Akkor is, amikor drónfelvételről láthatjuk, hogy Pádison kocsisorok kígyóznak a kempingeknél, a sátrak közé hajtják be a juhokat (mennek azok maguktól is), a tehenek lopják az ételt a táborozó asztalokról, és a vízpartok tele vannak szeméttel, a tábortüzek füstjétől pedig alig lehet lélegezni.
„Kontrasztanyagként” viszont ott van a vízirigó pulzáló mozgása: mintha csak guggolni készülne, rugózva egyensúlyoz a nedves köveken – mint kiderült, a rugózó mozgás védelemként szolgál számára, ahogy álcázza magát a zubogó patakokban és folyókban, s erre fiókáját is megtanítja. Kétségkívül ellágyul az néző szíve, amikor a fehértorkú felnőtt madarat és bolyhos fiókáját megpillantja „táncolni” egy kövön.
Az őserdők lombja között havasi szürkebegyek, nagy őrgébicsek, örvös rigók bújkálnak, odalenn alpesi gőték násztánca zajlik egy pocsolyában. A vipera hajnali dermedtsége lassan felenged a napon. A kígyó nem hall: amint a havasi legelőn elindul a nyáj, a föld rezgéseiből érzi, hogy tovább kell állnia, védekezően tekeredik össze, majd tovasiklik a harmatos fűben. A ragadozó jelenlétére azonban mi más hívhatná fel a többi élőlény figyelmét, mint a szajkó – az éktelen rikácsolásnak kétségkívül megvan a hatása, hiszen a hangzavarra mindenki elfut vagy felröppen.
Az Erdélyi Szigethegység évszázados érclelőhely, amelynek nyomai ma is sajgó, gennyes sebek a tájon. Szászavinc (románul Geamăna) egy mára elnéptelenedett település Romániában, helyén egy ökológiai katasztrófa után egy mérgező zagytározó terül el. A kénsavas zagytározó szintje évről évre egy métert emelkedik a működő verespataki rézbányák nedves, flotációs (úsztató) ércdúsító technológiája miatt.
Látképe drónról absztrakt festményként terül el, mintha Jackson Pollock ecsetvonásaival kerültek volna oda valami faágakra emlékeztető vonalak. A neonos, kék szennyvíz és a bivalyszürke iszap alatt folyó víz mintha valami távoli bolygó arcát mutatná. Csakhogy ez a mi bolygónkon van.
Messziről látszik, ahogy a partjairól lehajló faágakon fennakad a sokéves szemét, az élénk színű műanyagok elcsipkéződnek, szétszalagosodnak. De közelről ijesztőbb: az erózió működik, a lassan bomló szintetikus anyagok a patakmederben szétmorzsolódnak. A kamera élőben veszi föl, ahogy a mikroműanyagok leválnak és az ökoszisztéma véráramába kerülnek – visszakerül hozzánk, amit kidobtunk.
Bár Szendőfi nem kizárólag a pusztulás végigkövetésének gyászfolyamatára összpontosít filmjében,
Nem is csoda, hiszen egy zenészcsaládból származik, és eredetileg is ez a szakmája, a filmzene is az ő alkotása többedmagával. A basszusfutamok az ő keze alól kerülnek a filmbe, a ritmus pedig diktál: a vetítésen el is mondta, hogy fordítva dolgozik, mivel előbb van meg a zene, és utána illeszti hozzá a képeket, hogy a ritmussal illeszkedhessen. Ezt olyan mesterien műveli, hogy tanítani lehetne: a természetfilmekbe egyébként is bele van kódolva a spontaneitás, a hirtelen rendeződő káosz,
Hiszen a sokadik nekifutásra fölvett úszó vízicickányhoz, cipekedő kempingezőkhöz és földet szabdaló kvadozókhoz is megvan a ritmus, legyen az dubstep, progresszív rock, folk-dub vagy ambient.
Legyen az Pádis, a Csodavár (Cetățile Ponorului), a Szegyesd-völgye vagy a Fekete-Körös, a Szigethegység karsztvidéke, Szendőfi nem nyúl mellé, amikor kontrasztba helyezi az évmilliók alakította ősi vidéket az ember alakította felszabdalt tájjal. Ezzel pedig szívességet tesz nekünk: azt mutatja meg, hogy a víz maga az élet, mi pedig nem követhetünk el öngyilkosságot azzal, hogy hagyjuk az egészet leromlani és megmérgezni.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.