Gerillaszobrok: amikor nem a méret számít

Aki valamilyen okból kifolyólag az Ungvári Nemzeti Egyetemre téved, annak az egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének filológiai tanszékén feltűnhet egy különös műalkotás – nekem legalábbis, amikor legutóbb ott voltam, feltűnt. Egy alig-öklömnyi Arany János-szobor, nagyjából mellmagasságban elhelyezve a folyosón, alatta koszorú magyar nemzetiszín szalaggal, ahogyan egy nagy magyar költő szobrának dukál.

Arany János miniszobra az ungvári egyetemen (a szerző felvétele)

Ez volt az első „személyes találkozásom” Kolodko Mihály (Mihajlo Kolodko), az anyai ágon magyar, két éve Magyarországra áttelepült kárpátaljai szobrászművész munkásságával – meglepő volt tudomásul venni, hogy ugyanő az alkotója a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház bejáratával szemben nemrég felavatott, egész alakos Fedák Sári-szobornak is. A 41 éves Kolodko ugyanis „rendes” köztéri szobrokkal kezdte a művészi pályáját, de már korán feltűnt, hogy művei többnyire nem a köztéri szobrászat szokásos témaskáláján mozognak, hanem teret enged egy (kis)emberibb perspektívának is – lásd például a lámpagyújtogató szobrát Ungváron vagy a szőlőt taposó lányt Egerben.

Fedák Sári egész alakos szobra a beregszászi színház előtt (a szerző felvétele)

A köztudatba azonban miniszobraival robbant be: először Ungváron tűntek fel az aprócska, látszólag találomra elhelyezett alkotások a város különböző pontjain. Kolodko „megszoborta” a Mikulást, Švejket, a derék katonát, John Lordot, a Deep Purple alapítóját, a Carpathia gőzhajót, a Rubik-kockát, Napóleont, Csontváry Kosztka Tivadart, Andy Warholt, a szabadulóművész Houdinit és másokat – legutóbb, az idei magyar kultúra napján Kölcsey Ferencet.

Aztán, Magyarországra való áttelepülését követően Budapesten is megjelentek a népnyelv által hamar „gerillaszobor” néven emlegetett szobrocskák, először A nagy ho-ho-horgászból a Főkukac, majd Mekk Elek, Breki, a zöld béka, a Columbo-szobor közelében fetrengő Öngyilkos mókus, a Szomorú tank vagy a ferihegyi reptéren elhelyezett, a létesítmény névadójának emléket állító Liszt Ferenc-szobor – ez volt egyébként az egyetlen alkotása, amelyet Magyarországon hivatalos avatási ceremónia keretében adtak át a nagyközönségnek.

Kolodko Mihály gyermekével a Liszt Ferenc-szobor avatásán, a ferihegyi reptéren (fotó: Kovács Tamás/MTI)

Kolodko szobraiban nemcsak a méretük a szokatlan, hanem az is, hogy az emberek által naponta használt terekben helyezi el azokat, nem elkülönítve, kiemelve a mindennapi létezés teréből; ezáltal hozza közelebb tárgyukat az emberek ismerős, hétköznapi életvilágához.

És hogy honnan jött az ötlet, hogy ilyen ember(ibb) léptékűre, szerethetőre formálja a köztéri szobrászművészetet?

– fejtette ki a Főtérnek Kolodko Mihály, hozzátéve, hogy nem pazarolta az időt hatósági engedélyek vagy hasonlók beszerzésével, egyszerűen oda tette a szobrot, ahol annak a legjobb helye volt, és kíváncsian várta, hogyan reagálnak rá az emberek.

Csontváry Kosztka Tivadar, Ungvár (a külön nem jelölt képek forrása: KolodkoArt Facebook-oldal)

„Ezeket a műveimet aztán valaki elnevezte »gerillaszobroknak«. Hát jó, hívják így őket – én »csak« a művészi szabadságot és függetlenséget kerestem velük. Meg persze örömöt akartam okozni azoknak az embereknek, akik mondjuk Liszt Ferenc, Csontváry Kosztka Tivadar vagy épp a világhírű magyar szabadulóművész, Houdini apró szobrával találkoznak”, állítja.

Kolodko leszögezi, hogy a miniszobrait is „komoly” szobroknak tartja, és nem hiszi, hogy bármi lényeges különbség lenne a kicsik és a nagyok között – talán csak annyi, hogy a kis szobrok megvalósítását maga is tudta finanszírozni.

A Szomorú tank, szemközt az Országházzal

Arra a kérdésre, hogy mi alapján válogatja ki a karaktereit, akikről/amelyekről szobrot készít, egy példával válaszol: „Láttam egy képet, amin 1956-ban egy orosz tank állt szemben a Parlamenttel, a budai oldalon. Épp ezen a helyen volt a világháborúban felrobbantott első, ideiglenes Duna-híd. Úgy éreztem, hogy ezt a helyet valamiképpen meg kellene jelölni, valahogy emlékeztetni kellene arra, hogy milyen szörnyű a háború, amikor hidakat robbantanak fel, milyen borzasztó az, amikor orosz tankok elözönlenek egy békés várost, hogy mennyire kell szégyellni magukat azoknak, akik ilyen tettekért felelősek. Ezért készítettem oda egy kis tankot, aminek lehorgad az ágyúcsöve, mert ő is szégyelli azt, amit vele tesznek az emberek ellen.”

Kolodko úgy véli, ez a szobor nem lenne „komolyabb” attól, ha nagyobb méretben készítette volna el:

Mint mondja, leginkább olyanokról szeret szobrot készíteni, akik valamiért kevés vagy a szükségesnél kevesebb figyelmet kapnak, mint mondjuk Kárpátalján Liszt Ferenc (a zeneszerzőnek ugyanis Ungváron is emléket állított), Arany János, vagy éppen Andy Warhol, akinek onnan származik a családja, esetleg Herzl Tivadar, akinek korábban nem volt szobra Budapesten, hát készített egyet, és gerillaszoborként elhelyezte a szülőháza elé.

Andy Warhol, a talán legismertebb ruszin a legendás konzervdobozon

A „kevésbé magasztos” témák, például a mesefigurák sokat segítenek neki, mert az emberek közel érzik magukhoz őket.

– fogalmaz. A kis méretnek azonban van egy kétségtelen hátránya. Közvetlenül az interjúnk elkészülte előtt próbálták ellopni Breki, a béka szobrát, azt megelőzően pedig egy rajongó, aki nem bírta nélkülözni a lekonyult csövű harckocsi látványát, a Szomorú tankot feszegette ki a helyéről – és ezek csak a legfrissebb esetek. Magyarán: a miniszobrokat nem olyan nehéz „zsebre tenni”, és ezzel a művész is tisztában van, dokumentálja is a kísérleteket hivatalos Facebook-oldalán. Ha elviszik a szobrokat, pótolja őket.

A Főkukac kötött sapkában

„Szerencse, hogy a bronzszobrokhoz az öntőminta megvan, így legalább nem kell teljesen elölről kezdeni a munkát. Nem szeretném elkiabálni, de Budapesten még egész jó a helyzet, csak néhányat kellett pótolni. Persze ehhez talán az is hozzájárul, hogy az évek során sikerült kialakítanom olyan megoldásokat, amik elég nehézzé teszik a tolvajok dolgát. De legalább dolgozzanak meg érte” – fejtegeti kesernyés humorral.

– teszi hozzá.

Egy másik mesehős: Mekk Elek

Ott motoszkál bennem a kisördög: vajon gondolt-e arra a mester, hogy Kárpátalja és Budapest után esetleg Erdélyben is felbukkanjon valamikor egy-két gerillaszobor? És ha igen, hol találná meg a helyszínt, ahol fognák is az üzenetet? És milyen figura tudna hordozni olyan egyezményes kódot, amely akár nemzeti, nyelvi hovatartozástól függetlenül is megfejthető lenne nálunk?

– válaszolja sejtelmesen a felvetésre. Nem akarunk ötleteket adni figurákra és helyekre, de: alig várjuk.

Napóleon a villával, alkotó a művével