// 2024. december 3., kedd // Ferenc, Olívia
thinking outside the box

Egy ékszer erős üzenetet is hordozhat – interjú Csíki Szidónia ékszerművésszel

// HIRDETÉS

A kortárs ékszer irányzat erdélyi képviselőjével beszélgettünk erről a viszonylag új művészeti ágról.

Van az ékszerművészetnek és a képzőművészetnek egy érdekes keresztmetszete, találkozási pontja, a kortárs ékszer, ami talán sokak számára még ismeretlen fogalom. Ez tulajdonképpen egy viszonylag új művészeti ág (a ’60-as évektől kezdett kialakulni), egy roppant izgalmas (ön)kifejezési forma, amelynek alkotásai, csakúgy mint a szobrok, festmények, grafikák, ma már galériákat töltenek meg, kiállításokat rendeznek belőlük, és nemcsak dekoratív szerepük van, mint a hagyományos ékszereknek, hanem ugyanúgy elgondolkodtatják a szemlélőt, mint a képzőművészet egyéb ágainak alkotásai. Egyes esetekben éppen a viselhetetlenségükkel, a viselésükből származó kényelmetlenség-érzettel „adják át az üzenetet”, máskor a formájukkal, esetleg a statement-jellegű üzenetükkel fejtik ki a kívánt hatást. A Kolozsváron élő Csíki Szidónia saját projektje, a Szifianna Jewelry ezt az új irányzatot képviseli, ebből inspirálódik, de a hagyományos, „dekoratív” ékszerek világában is otthonosan mozog, igaz ott is az egyedit, a letisztult formákat, a túlzás helyett az egyszerűséget keresi. A kolozsvári Monom brand egyik munkatársaként pedig meg is találta utóbbi területen a helyét, hiszen a Monom éppen a minimalista, letisztult dizájnjával szolgál ki egy egyre növekvő, a visszafogott eleganciára fogékony közönségigényt. Csíki Szidónia – akit a barátai csak Szifinek szólítanak – munkáit így komoly galériák kiállításain és dizájnvásárokon is rendszeresen megtaláljuk, de az utcán is „szembe jöhetnek” velünk, mi pedig elbeszélgettünk az alkotóval arról, hogy mi is az a kortárs ékszer, hol tart ma az ékszerművészet, és egyáltalán miért viselünk ékszereket.

Szifi a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen (UAD) tanult grafika szakon, ott is mesterizett, ám ott konkrétan az ékszerkészítésről nem sokat tanulhatott. Kolozsváron nincs is ilyen egyetemi képzés, Bukarestben van olyan szak, ami érinti ezt a területet, de egyébként csak méregdrága magánkurzusokon lehet a területtel behatóbban ismerkedni.

Szifi azonban már gyerekkorától nagyon érdeklődött az ékszerek iránt, így elég hamar elkezdett magának újrahasznosított dolgokból ékszereket készíteni saját ötletek, elképzelések alapján, egy idő után vásárokra is járt ezekkel, azonban a technikai tudás hiányában hamar „plafonálódott”, úgy érezte sok elképzelését nem tudja elég jól megvalósítani. Az interneten sok ékszerkészítéssel kapcsolatos fórum tagja volt, itt próbált tapasztalatot cserélni a hasonló érdeklődési körű emberekkel, majd rátalált a kortárs ékszer irányzatára, ami a saját szavaival „a művészet és az ékszerkészítés ötvözete”, és ebben aztán nagyon magára talált.

Ennek az egyik elismert képviselője, az észtországi Tanel Veenre – akinek saját ékszer és fashion brandje is van (Tanel Veenre Kingdom Of Dreams) –, éppen gyakornokot keresett maga mellé, Szifi pedig a mesteri elvégzése után élt a lehetőséggel, és néhány hónapra kiköltözött Észtországba. Ami nagy áttörést jelentett számára, hiszen egy nagyon jó technikai alapot kapott ezek alatt a hónapok alatt, akár a szigorúan vett ötvöstechnikákról, akár az egyéb anyagokkal (például ébenfa, rekonstruált korall…) való munka fortélyairól beszélünk.

Saját tervezésű ékszerek

Hazatérve már komolyabban elkezdett foglalkozni az ékszerkészítéssel. A Szifianna Jewelry (munkáit megtekintheti itt és itt) szerinte mégsem egy brand, inkább művészeti projektnek nevezi, legtöbbször tematikus felhívásokra válaszolva készít új darabokat – mint amilyen az év elején a Transylvanian Design Week felhívása volt –, illetve akkor ha kap egy olyan megrendelést, ami különösen inspirálja. Régebben tartott készleten ékszereket, de már nem ez a fő irány számára, maximum karácsony környékén készít egy kisebb készletet, amit meg lehet vásárolni, de egyébként a szabadidejében most már a kortárs ékszer világában érzi jól magát.

Az anyagokat is aszerint szerzi be, hogy az aktuális inspiráció mi felé viszi, az anyagbeszerzés pedig nagyon változatos úton történik.

„Nálam otthon is mindig van egy nagy adag kacat, amiket mindenhonnan összeszedek, gyűjtögetek, édesapámtól is gyakran megkérdezem, hogy apuka, nincs-e valamid, ami jó lenne nekem, de megtörtént, hogy találtam a földön valamit, és abból készítettem ékszert” – meséli.

Az anyagok közül nagyon szereti az ezüstöt, jó vele dolgozni, időtálló, nemes, de van egy újabb technika, amivel mostanában sokat kísérletezik, ez pedig az ékszerkészítés és a grafika ötvözete: fekete festékkel borított fémlemezbe karcol miniatűr grafikákat, és ebből készíti el az ékszereket.

„Nagyon inspirál a grafika és az ékszer találkozása, a disszertációmat is ebből írtam. A személyes projektjeim általában ezen a vonalon bontakoznak ki, a felhívásokra is egészen grafikus dolgokat készítek általában. Különben a Monomnál is ezen a vonalon mozgok, bár ott kissé más az egésznek a jellege, minimalistábbak a dolgok, de a grafikai alapja az egésznek a pont, meg a vonal, meg a folt, a geometria. Ugyanaz történik ott is, csak egy kicsit másképp játszunk az anyaggal.”

2020 óta ugyanis a stabil, nyolcórás tevékenysége a kolozsvári Monomhoz köti, ahol nemcsak kivitelezi az ékszereket, de egyes darabokat ő is tervezett – a brand minimalista arculatához igazodva. Azért szereti, azért találta meg ott ennyire a helyét, mert a thinking outside the box mentalitás érvényesül a csapatban, olyan ékszereket készítenek, „ami nem jön veled szembe minden sarkon”. Más szóval igyekeznek kreatívak maradni, és nem a kommersz irányba elmozdulni.

Néhány példa a Szifi által a Monomnak tervezett darabokból

Adódik a kérdés, hogy mennyire talál magának közönséget errefelé ez a megközelítése az ékszernek. Szifi szerint már messze nem úgy gondolkodunk az ékszerekről, a kiegészítőkről, mint korábban, hogy legyen minden jó vastag aranyból, mert az az igazi ékszer, aminek súlya van, ellenkezőleg, egyre többen keresik a letisztultságot.

„A főnököm, Georgiana Ciceo, a Monom alapítója, észrevette ezt a piaci rést, az egyszerű eleganciára való egyre növekvő igényt, hiszen ezt nagyon sokan kerestük, csak korábban nem nagyon találtuk meg. Így aztán olyan ékszert vásároltunk, amilyet találtunk, nem olyat, amilyet szerettünk volna, jobb esetben megpróbáltunk készíteni magunknak a saját elképzeléseink szerint ékszereket” – mondja Szifi.

De visszatérve a saját projektjéhez és a kortárs ékszerekhez: fontos tisztázni, hogy Szifi ezen a téren nem pusztán ékszerkészítő, hanem képzőművész. A munkáit legtöbbször csoportos kiállításokon lehet megtekinteni, de ékszerheteken, dizájnkiállításokon is gyakran megfordul itthon és külföldön egyaránt. Volt már egyéni kiállítása is a kolozsvári Centrul de Interesben, ami egy klasszikus képzőművészeti kiállítótér, így talán már érthetőbb, hogy a kortárs ékszer tulajdonképpen legalább annyira képzőművészeti ág, mint amennyire ékszerművészet. Szifi szerint pedig művészként egyértelműen ez az ő kifejezési formája.

Az inspiráció kerül szóba, mire Szifi egyből azzal kezdi, hogy az ékszer lényege, hogy a testeden hordod. A test különböző részein pedig mást és mást fejezhet ki egy ékszer, általában ebből indul ki, amikor egy új darabot tervez. És itt hangzik el egy fontos gondolat, ami talán a kortárs ékszer lényegéhez is közelebb vihet:

„Egy gyűrű a kezeddel együtt fejez ki valamit, egy bross pedig egy erős statement, üzenet is lehet, hiszen a melleden viseled, akár a katonai érdemrendeket. A kortárs ékszer ezeket veszi figyelembe, az emberi test is hozzátartozik az alkotás egészéhez, ezért gondolkodik ékszerekben és nem festményben vagy bármi másban. Mit jelent az, hogy te valamit viselsz? Azáltal, hogy viseled, mit fejezel ki? Nemcsak az esztétikai ízlésedet tudod kifejezni, de akár politikai statementeket is azáltal, amit viselsz.”

Mesél például egy, a budapesti ékszerhétre készült korábbi sorozatáról, aminek az inspirációját az adta, hogy mi történik akkor, amikor kicsúszik a lábunk alól a talaj:

„Az ékszer maga nagyon nehéz volt, és úgy nézett ki, mint egy kolonc a nyakadon. A koncepció is abból indult ki, hogy viselhetetlen legyen maga az ékszer is, miként az a lelki teher is nagyon sokszor elviselhetetlennek tűnik, amikor az ember nem találja önmagát, amikor kicsúszik a lába alól a talaj. Ezekkel nagyon jól lehet játszani a kortárs ékszer területén: mi az, ami viselhető, mi az, ami nem. Vannak alkotók, akik olyan kortárs ékszereket készítenek, amelyek semmilyen szempontból nem viselhetők, pont ezzel üzennek, ebben van a mondanivaló is.”

Kortárs ékszerek Szifi módra

Ezen a ponton felteszem azt a kérdést, amit egy művésznek soha, semmilyen körülmények között nem szabad feltenni: mi értelme van egy olyan ékszernek, amit nem lehet viselni. Szifi pedig – azt hiszem – nem sértődik meg, hanem a banális kérdésre türelmes választ ad: a gondolati tartalom a lényeg itt, az, amit a műalkotás éppen ezzel fejez ki. Ott van a kiállítótérben, megnézed, elgondolkodtat. Lehet, hogy éppen az a lényege, hogy fogd meg, próbáld fel, és rájössz, hogy nem lehet.

„Itt van az a pont, amikor az ékszert magát kifordítod az alapvető sémáiból. Több ezer éve evidencia, hogy fülbevalót teszek a fülembe, nyakláncot a nyakamba, a kortárs ékszer pedig pontosan ezeket az evidenciákat forgatja fel, arra ösztönöz, hogy elgondolkodjunk rajta, mit hordunk a testünkön, és miért. Vagy mit szeretnénk hordani, de nem tudunk. Ez az, ami igazán inspirál engem ebben a világban. Lehet nagyon esztétikus dolgokat is készíteni, mint ahogy lehet abszolút nem esztétikus ékszereket is csinálni. Van például egy híres ékszerész, Karl Fritsch, aki a legnemesebb anyagokból, aranyból, platinából stb. dolgozik, de egyáltalán nem esztétikusak az ékszerei. Éppen ez a lényeg: itt van ez az anyag, amiből lehetne gyönyörű dolgokat csinálni, én mégis úgy döntök, hogy nem teszem. Sokan úgy gondolkodnak, hogy ott van abban az ékszerben harminc gramm arany, milyen kár, hogy mégsem esztétikus. Pedig gondolkodhatsz úgy is: mégis miért lenne ez kár? Ha ez volt a művész szándéka, akkor nem kár. A szándéka pedig pontosan az, hogy a befogadóban ezt a gondolatmenetet elindítsa. ”

De Szifi szerint mindennek megvan a helye és a közönsége az ékszerek világában, az abszolút divattá vált kézműves bizsuktól a totál giccsekig, az agyoncicomázott, csiricsáré darabokig, nem lehet elítélni semmit, annál is inkább, mert sokszor nagyon nehéz meghúzni a határt az igényesség és a giccs között.

„Én nagyon szeretem az ékszereket, és nemcsak a kortárs ékszert, hanem a legegyszerűbb bizsukat is. Ha egy kicsi szépet be tudsz vinni a mindennapjaidba azzal, hogy a kedvenc fülbevalódat felveszed, vagy a vásárban meglátsz valamit, ami megtetszik – és mindegy, hogy az milyen minőségű –, akkor az teljesen legitim. Az a fontos dolog, hogy kifejezhesd magad; szépnek, elegánsnak vagy akár polgárpukkasztónak érezd magad azáltal, hogy felvetted azt az ékszert.”

És itt jutunk el végül is ahhoz az evidenciához, hogy az ember elsősorban maga miatt visel ékszereket, nem pedig mások kedvéért. Gyorsan rákérdezek, hogy azok az ékszerek, amiket a beszélgetés alatt éppen visel, miért fontosak. A gyűrűje egy családi ereklye, ami nagyon kedves neki, a fülbevalója pedig egy olyan darab, amit ő tervezett a Monomnak. De amúgy mindenfélét szokott viselni, olyan darabokat is, amiket 12 éves korában vásárolt valamelyik csíkszeredai vásárban – Szifi ugyanis csíkszeredai származású.

Nagyon szereti például az ócskapiacon fellelhető ékszereket, amelyekben gyakran talál inspirációs forrásra is, de művészettörténeti szempontból a szecessziós ékszerek vannak rá a legnagyobb hatással, szerinte az az esztétikai megközelítés soha nem fog kimenni a divatból. Emellett nagyon szereti a közel-keleti ékszereket, az ottani kézműves mesterek technikáit, motívumait, vagy akár az indiai ékszerhagyományt.

„Az az igazság, ha egy picit odafigyelsz, akkor minden egyes tájegységnek megtalálod a dekoratív esztétikájában azt a dolgot, ami csodálatos. Legyen az román vagy magyar szőttes, ládafestés… akármiben megtalálhatod az inspirációt. Sokan vannak, akik kimondottan ezekből a népi motívumokból kiindulva dolgoznak, mert végül is valahol ez őrzi az illető népnek a kollektív tudattalanjában megbújó esztétikai hozzáállását. Persze nem kell csak a hagyományra építkezni, ötvözni kell az új ötletekkel, elképzelésekkel, de ha belegondolunk az ékszerkészítés is egy olyan dolog ami, amióta létezik, nem sokat változott: maga az alap, a princípiumok ugyanazok.”

És hogy mi a helyzet a giccsel? Annak is megvan a helye.

„Ugyanaz ezzel a helyzet, mint a kínai fröccsöntődékkel: azok se léteznének, ha nem lenne rá kereslet. Van, aki csak a tízlejes kínai ékszert tudja megengedni magának – és ha az őt egy kicsit boldogabbá teszi, akkor annak is megvan a helye.”

És van még egy másik szempont: manapság az ékszerek világát, jobban mondva az eladhatóságát is nagyban befolyásolják az aktuális, kérészéletű trendek: éppen mi a menő a TikTokon, az Instagramon stb. – ez nagy hatással van a fiatalok, de egyre inkább a felnőttek ékszerpreferenciáira is.

Ugyanakkor manapság sokkal nagyobb a választék, az algoritmusok elég jól kifürkészik az ízlésünket, ennek megfelelően dobják elénk a reklámokat, így jóval nagyobb eséllyel találunk a saját ízlésünknek megfelelő ékszert, mint annak idején, amikor a helyi ékszerboltban volt háromféle fülbevaló, és csak ebből lehetett válogatni.

„ Ezért van az, hogy mindenki anyukájának nagyjából ugyanolyan fülbevalója van. De azt is figyelembe kell venni, hogy ők azért ragaszkodnak mégis ezekhez a darabokhoz, mert érzelmileg is kötődnek hozzájuk. És mert nemesfémből van – ez fontos szempont, mert egy olcsó divatbizsuhoz nem fogsz ragaszkodni, azt az új kollekcióval egyből lecseréled. Én ezért szeretek nemesfémekkel dolgozni: az időtálló, jobban becsben tartod, mint bármi mást.”

Csíki Szidónia munkáival legközelebb a budapesti Design Without Borders című csoportos kiállításon találkozhatnak az érdeklődők októberben, amely a világhírű magyar zeneszerző, Ligeti György születésének 100. évfordulójához kapcsolódik, az ő munkásságából inspirálódott ékszerek, hangzó tárgyak lesznek kiállítva.

Önök pedig merjenek ékszert viselni, legyen az családi ereklye vagy filléres bizsu – a lényeg, hogy jól érezzék magukat tőle.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS