Fotó: Kis János
Fotó: Kis János
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend Romániában az amatőr fémdetektoros régészet, ami legtöbb országban egyszerre jelent társadalmi erőforrást és régészeti, kulturális kockázatot. Az államok hozzáállása három nagy modellbe sorolható: tiltó, engedélyező-ellenőrző, és partneri–integráló megközelítés.
A tiltást alkalmazó államokban (Görögország, Olaszország, Törökország, Egyiptom, Izrael) a fémdetektoros tevékenység csak hivatásos régészek számára engedélyezett, és a detektor magánszemély általi birtoklása, használata bűncselekménynek számít. Az állam szigorúan védi a kulturális örökséget, és minden lelet az állam tulajdona. A tiltást azzal indokolják, hogy a régészeti kontextus visszafordíthatatlanul sérülhet, és megszaporodhat a lelőhelyek kifosztása.
Az engedélyező-ellenőrző modellbe tartozik például Románia és Magyarország is, akárcsak Franciaország, Spanyolország vagy Ausztria. Ezekben az országokban a detektorhasználat engedélyköteles, és a tevékenység kizárólag a kulturális örökségvédelmi hatóság által kijelölt területeken, meghatározott feltételekkel végezhető. Minden talált tárgyat be kell jelenteni az illetékes múzeumnak, hatóságnak. A megtalálót jutalom illeti meg, de a lelet tulajdonjoga az államé.
Fontos megjegyezni, hogy egyes országok szabályozásai között jelentős eltérések lehetnek. Míg Románia megengedőbb, addig Magyarország jóval szigorúbban szabályozza a kincskereső tevékenységet.
A harmadik kategóriába tartozó államok (Egyesült Királyság, Dánia, Svédország, Finnország, Hollandia) partnerként tekintenek a fémdetektorosokra, és szabályozott bejelentési rendszert működtetnek. A lelet tulajdona általában a megtalálóé és a földtulajdonosé, de a múzeumok elővásárlási joggal élhetnek. Az állam ugyanakkor ösztönzi az amatőr kincskeresőket az adatrögzítésre és lelőhely-dokumentálásra. A partneri viszonynak köszönhetően több százezer lelet került legálisan közgyűjteményekbe, és a lelőhelyek feltérképezése is pontosabb lett.
Szabályozásra tehát szükség van, hisz a legtöbb gyermekben fellángol a kincskeresési láz, amely egyesekben az életkor előrehaladtával sem csillapodik. Belőlük lesznek a régészek, a történészek, örökségvédelmi szakemberek. És persze az amatőr kincskeresők, akik ugyan más szakmákban, más területeken találták meg a számításaikat, de a föld alatt rejtőző régi tárgyak és történetük iránti lelkesedésük ugyanúgy lángol, mint gyermekkorukban.

Fotó: Sólyom István
Közéjük tartozik a 48 éves szamosújvári Kis János is, aki idén szenzációs kincsre lelt. Olyannyira, hogy Demeter András kulturális miniszter „felbecsülhetetlen értékűnek” nevezte a leleteket, mondván, Románia területe még mindig tartogat meglepetéseket. A hobbirégésszel Kolozsváron beszélgettünk.
Augusztusban egészen elképesztő leletegyüttesre bukkant. Meséljen a felfedezésről.
Valójában még én sem tudom nagyon, hogy mit találtam. Ami biztos, hogy egy 121 darabból álló leletről van szó. Az összesen több mint fél kilogrammot nyomó aranytárgyakat jelenleg az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársai és nemzetközi szakemberek is vizsgálják. Egyelőre úgy tűnik, hogy időszámításunk előtt 1400-1200 közötti időszakra datálhatók. Száztizenhat darab aranykarika, egy gyűrű, valamint négy, lemezből készült csüngő alkotja a bronzkori leletegyüttest.
Úgy tudom, hogy a gyűrű premiernek számít Romániában, ahol eddig nem került elő hasonló megmunkálású és kialakítású ékszer a föld alól. A régészek is ástak utána ott, és azt gondolják, hogy valószínűleg egy nagyobb közösség, esetleg több korabeli település tulajdonáról lehet szó.
Hol találta a leletet?
Minimum öt kilométert gyaloglok minden egyes alkalommal, de van, hogy tíznél több is lesz a nap végére. A Palatkához tartozó Omboztelke melletti erdőben kutattam, amikor mintegy másfél óra után jelzett a szenzor. Mint kiderült, színaranyból készült tárgyakra akadtam, amelyek egy csomóban voltak.
Még csak nagy gödröt sem kellett ásnom, amikor előbukkant a lelet. Rögtön látszott, hogy arany. Ültem a gödör mellett és egy órát gondolkodtunk a feleségemmel, hogy akkor most mit is csináljunk. Sokszor ábrándoznak arról az emberek, hogy milyen jó lenne, ha találnának egy kiló aranyat, de amikor ott van fizikailag a kezedben, azt sem tudod, mihez kezdj magaddal.

Fotó: Kis János
Vasárnap volt, nem igazán értünk volna el senki hivatalosságot telefonon. Az erdőben gombászokkal is találkoztunk, ezért nem mertem ott hagyni és visszatemetni a kincsekkel teli gödröt, hogy majd a múzeum munkatársaival együtt visszajöjjünk. Megjelöltem a fákat, hogy megismerjem a helyszínt, visszatemettem a gödröt, és a leleteket másnap vittem be a palatkai polgármesteri hivatalba.
Miként fogadták?
A polgármester úr jobban örült, mint én.
Hogyhogy?
Meg voltam ijedve. (nevet) Rögtön hellyel kínált, kávét hozatott, behívta az egész munkaközösséget.
Mivel foglalkozik, hogy ilyen komoly szinten műveli a hobbinak számító fémdetektorozást?
Asztalos vagyok, és öt éve vásároltam az első fémkeresőmet.
Mi indította el ezen az úton?
Mindig szerettem a történelmet, és eleve kíváncsi ember vagyok. Fontosnak tartom a testmozgást is, és mivel egy balesetből fakadóan sportolni nem tudok, különféle csavarok vannak a testemben, ezért úgy gondoltam, hogy ezzel a tevékenységgel a történelem és a sport iránti szenvedélyemet is kiélhetem a magam módján. A felfedezés és a kutatás izgalmáért, öröméért vágtam bele ebbe, nem a kincskeresés anyagi vonzata motivált.
Érdekli konkrétan valamilyen történelmi korszak?
A Római Birodalom történetét nagyon szeretem, találtam is hozzá köthető tárgyakat.
Autodidakta módon sajátította el a technikai alapokat?
Nem nagyon volt, akitől ellesni a tudnivalókat, de nem is volt rá szükség. Vásároltam egy profinak nem nevezhető, olcsóbb detektort és azzal kezdtem el a kalandot.
Milyen engedélyek és jogszabályok vonatkoznak a fémdetektor birtoklására és használatára Romániában, és mennyire bonyolult ezek megszerzése?
Az engedélyt nagyon egyszerű kiváltani. Alapesetben a fémkereső készülék megvásárlását követően 10 lejt kell befizetni az adóhatóságnál, majd szükség van egy erkölcsi bizonyítványra, amit a rendőrségen állítanak ki ingyen. Ezen kívül pedig a személyi igazolvány másolatát és a fémdetektor megvásárlását igazoló számlát kell csatolni a dossziéba, kitölteni a megfelelő kérést, és mindezt iktatni a megyei rendőrségen.
Ez után egy örökségvédelmi tisztviselő megkeresi a kérvényezőt, akinek be kell menni az örökségvédelmi hivatalba, és be kell mutatnia a detektort, a személyi igazolványát és az eredeti számlát. Amennyiben minden rendben találnak, kiállítják az engedélyt. Esetemben két hetet tartott az egész procedúra.
Nagyon fontos, hogy az amatőr fémkeresők tartsák magukat a jogszabályi előírásokhoz, és a nyilvántartott régészeti örökséggel rendelkező területeken ne kutassanak. A tiltott területeket térképen jelölik, ezt mindig szem előtt kell tartani. Aki vét a törvény ellen, tekintélyes pénzbírságra, de akár börtönbüntetésre is számíthat.

Fotó: Kis János
A törvény szerint a régészeti lelőhelyek védelmi sugara városon belül, vidéki területeken 200 méter, és 500 méter bármilyen típusú nem városi területek esetében. Én óvatosságból legalább egy kilométer távolságot szoktam tartani ezektől a helyszínektől.
A törvény értelmében a fémdetektorral talált régészeti leleteket 72 órán belül be kell jelenteni és át kell adni a lelet helye szerinti helyi önkormányzatnak vagy a kulturális minisztérium decentralizált intézményeinek. A megtaláló jogosult a lelet értékének 30 százalékára, kivételes felfedezés, azaz a kincs kategória esetén ehhez további 15 százalékot adnak. Az omboztelki lelet kincs kategóriájú.
Milyen volt az első detektora, és milyen készülékkel kutat jelenleg? Milyen különbségek vannak az egyszerűbb és a profi eszközök között?
Egy Garrett márkájú amerikai fémkeresőm volt először, ami öt éve úgy 1300 lej volt. Most egy török gyártmányú, multifrekvenciás Nokta Legend detektorom van, ami háromszor annyiba kerül most, mint a legelső gépem. A Nokta fél méter mélyre is lát, és ki is jelzi, hogy rétegenként mi rejlik a földben. A legfőbb különbség a frekvenciában és a mélységi tapogatózásban rejlik, de ez utóbbi is nagymértékben függ attól, hogy az adott tárgy milyen pozícióban van a földben.
De bármilyen profi is egy gép, a szerencsefaktort nem lehet kivenni a képletből. A Palatka melletti erdőben legalább tízszer voltam a kincs megtalálásig, de abszolút semmit nem találtam. Még kommunista világbeli pénzérméket, patkószeget vagy konzervdobozt sem. De mindig visszamegyek, mert szeretem az erdőt.
A gép mellett persze szükség van egy ásóra is, és az utóbbi időszakban medvesprayre is. (nevet)
Mi volt az első olyan tárgy, ami talált és régészetileg is jelentősnek volt mondható?
Három dák ezüst tetradrachmát találtam Szamosújvár mellett, amelyeket leadtam a helyi múzeumban. A helyszínen aztán a múzeum is ásatást végzett, és további három érmét találtak.
Mit remél elérni ezzel a hobbival? Van-e egy „álomlelet”, amit mindenképpen szeretne egyszer a felszínre hozni?
Nagyon szeretnék találni egy római diplomát. A két, megközelítőleg 18×13 cm méretű bronztáblából álló katonai diploma egy olyan jogi dokumentum volt, amelyet a római hadsereg katonái szolgálati idejük lejárta és/vagy a tisztességes elbocsátás után kaptak meg. Számos adatot tartalmaznak, jó lenne rálelni egy ilyenre. Amúgy Szamosújváron találtak már két diplomát, de egyik sem egész, töredékek.
Az omboztelki kincs kapcsán megkerestük dr. Urák Malvinka régészt, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum munkatársát, aki elmondta, a tárgyak leltározása, az értékbecslés jelenleg is zajlik külső szakértők bevonásával, mivel az arany összetételének és tisztaságának megállapításától is függ a kincs értéke. A szakember örvendetesnek tartja, hogy a 116 láncszem alakú, rovátkolt díszítésű aranykarikából, egy spirális gyűrűből, valamint a négy, lemezből készült csüngőből álló gyűjtemény a jogszabályoknak megfelelően a múzeumba került a feketepiac helyett, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy számos hasznos információ elveszett az ásás során. „Nem készült fotó arról, hogy miként voltak elhelyezve a tárgyak a földben, ezeket ugyanis általában nem véletlenszerűen helyezték el, hanem egy logika, sorrend, valamilyen rendezési elv mentén. Mivel az egymásba kapcsolt karikák láncot alkotnak, fontos lett volna tudni, hogy a megtalálásukkor hány karika alkotott egy láncot, mert mire hozzánk kerültek, egyesek szétváltak. Valamint fontos lett volna látni a helyszínen azt is, hogy milyen volt a gödör alakja. Az Erdélyben talált párhuzamok alapján időszámításunk előtt körülbelül 1400 és 1200 között készíthették a tárgyakat, amelyek ugyan nem egyediek, hasonló tárgyak kerültek még elő, viszont mennyiségben távol állnak ettől az leletegyüttestől. Jelentős felfedezésről van szó tehát, de a tárgyak értékét és fontosságát csorbítja, hogy kiragadták a kontextusukból, és sok hasznos információ elveszett, így marad a történet és üzenet nélküli szépségük. A leletet decemberben állítjuk ki az Erdélyi Történeti Múzeumban.” |
Hogyan választja ki a keresési helyszíneket? Használ-e régi térképeket, történelmi forrásokat, esetleg műholdas felvételeket a kutatáshoz?
Vannak ugyan régi térképek, de 1700 előttről már egy sincs tudtommal. Egy időben én is használtam őket, de egy ideje az indulás reggelén döntöm el, hogy hová megyek. Általában hetente egy alkalommal megyek terepre, főként hétvégén. Hét-nyolc óra körül indulok és időjárástól függően kora- vagy késő délutánig maradok.

Fotó: Kis János
Tudni kell, hogy általában semmi jelentősen nem találok. (nevet) Osztrák–magyar krajcár viszont rengeteg van, de nagyon gyenge minőségűek, legtöbbször csak sima felületűek.
A horgászok rögtön ugranak, ha mozog a csali. A fémkeresők csalija miként jelzi a találatot?
A régebbi detektoromnál becsapós volt a jelzés, nem tudtam megkülönböztetni a találatot, sokszor melléjelzett. A mostani különböző módon csipog, más hangokat használ. Ha nem vas, akkor magasabban, ha vas, mélyebben. A kijelzőn van egy hatvanas skála, aminek az első tizede vasat jelez. 10-től 20-ig ón, alumínium és így tovább.
Mi volt a legnagyobb mélység, amiben talált is érdemlegeset?
Több mint fél méter mélyen találtam egy baltát, ami érdekes módon újszerű állapotban volt, valószínűleg fakitermeléskor hagyhatták el, vagy lovasszekérről eshetett le.
Volt konfliktusa kutatás közben föld-, erdőtulajdonosokkal, helyi közösségekkel?
Sosem került konfliktusos helyzetbe. Egyszer fordult elő, hogy az erdőben odajött hozzám a tulajdonos és közölte, hogy övé az erdő, majd megkérdezte, mit csinálok ott. Közöltem vele, hogy milyen tevékenységet folytatok, rendelkezem engedéllyel, és hogy megmutatom az engedélyem is, ha akarja, holott csak a rendőrnek vagyok köteles bemutatni. Kérdezte, mit találtam? Öt banit, ha akarja, szívesen odaadom – mondtam. Nem érdekelte a lelet, majd jelezte, hogy nem zavarja a jelenlétem, és hogy bármikor keresgélhetek a területen.
A fémdetektorozás gyakran a sikertelen keresésről és a türelemről szól. Hogy éli meg azokat a periódusokat, amikor nem talál semmi érdemlegeset?
Ha már belevágtam, csinálom. Legtöbbször a kiadós sétával és a természet szépségeivel maradok, ami sokaknak nem elég. Érthető, ha többen beleunnak ebbe a tevékenységbe, de én ilyenkor mindig azt mondom magamnak, hogy sétáltam egy jó nagyot, jó levegőt szívtam.

Fotó: Kis János
Amúgy érezhetően megnőtt az amatőr fémkeresők száma az utóbbi években, hisz amikor kezdtem, sok helyen még egyedül jártam, ma már mindig találkozni valakivel. Az amatőr fémdetektorosokat összefogó Facebook csoportnak több mint 70 ezer tagja van.
A hivatásos régészek legtöbbször a szakszerűtlen feltárást szokták felróni az amatőr fémkeresőknek. Milyen a viszonya a különböző állami hatóságokkal, a kulturális örökségvédelmi szervekkel, a múzeumokkal? Mennyire nyitottak az amatőr régészek által bejelentett leletekre?
Ha a fémkeresők betartják a szabályokat, akkor úgy gondolom, hogy semmi akadálya a szakemberek és az amatőr kutatók közötti jó kapcsolatoknak, hisz közös a cél. Nekem nem volt rossz tapasztalatom senkivel. Az aranylelet kapcsán is jól egyezem a kolozsvári szakemberekkel, mint ahogy jó a kapcsolatom a szamosújvári múzeummal is, ahová már mintegy tíz tárgyat adtam le.
Sajnos a fémdetektorozásnak van egy sötét oldala is, a feketepiacra kerülő leletek és a régészeti helyszínek kifosztása. Mit gondol erről a jelenségről?
Nem ismerek személyesen senkit, aki ne jelentette volna be az általa talált leleteket. Persze hallani ilyen történeteket, mennek a pletykák, de konkrétan senkire nem tudnak, nem akarnak rámutatni. Létező jelenségről van szó, ez tény, de az amatőr fémkeresők többsége leadja a talált tárgyakat.
Az omboztelki lelet is olyan, hogy azt látni kell ország-világnak, különösen, hogy olyan területről került elő, amely még ma is elég szegény. Háromezer évvel ezelőtt sem lehetett nagyon gazdag.
Mit tanult meg önmagáról a fémkeresés öt éve alatt?
Vegyes volt a fogadtatása a környezetemben annak, amikor kiderült, milyen hobbiba vágtam bele. Volt, aki elfogadta, volt, aki furcsállta. Úgy gondolom, hogy több lettem ez által, hisz állandóan tanulok valamit. Bármire is akadok, annak utánajárok, hogy minél többet megtudjak az adott tárgyról. Csak nyertem a fémkereséssel.

Fotó: Erdélyi Történeti Múzeum
Mit tanácsolna azoknak, akik most fontolgatják, hogy belevágnak ebbe a tevékenységbe?
Csak akkor vágjanak bele, ha érdekli őket a történelem és kitartóak. Másképp nincs értelme.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A rendőrség vizsgálódik Kolozsváron egy fesztiválbelépőkkel elkövetett lehetséges csalás ügyében, a károsultak között sok a magyar diák. Közben alig néhány szavazat hiányzik egy PSD-RMDSZ-kormányhoz.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.