„Isten veled, Pista bácsi!” – eltemették Szilágyi Istvánt Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
A március 13-án, 85 évesen elhunyt írót, a Helikon egykori főszerkesztőjét a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Szilágyi István Kossuth-díjjal és számtalan más rangos elismeréssel kitüntetett író, aki 21 évig az Utunk főszerkesztő-helyettese, majd 1990-től 23 évig a lap utódjának, a Helikonnak az alapító főszerkesztője volt, a többek között a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót, a Hollóidő című regények szerzője, az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja 2024. március 13-án, 85 éves korában halt meg Kolozsváron hosszú betegség után.
Temetése március 21-én volt Kolozsváron. Szilágyi Istvánt a Farkas utcai Egyetemiek házában ravatalozták fel, ugyanitt tartották búcsúbeszédek után a református temetési ceremóniát, amelyen több mint százan vettek részt, idősebb és fiatalabb pályatársak, írók, költők, politikusok, román és magyar írószövetségi és magyar állami képviselők. A gyászolók ezután a Házsongárdi temetőben, Szilágyi István sírjánál vettek végső búcsút az írótól.
A Farkas utcai Egyetemiek háza.
Szilágyi István ravatala.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője Szilágyi István, a Helikon korábbi főszerkesztője ravatalánál.
A gyász arcai: Demeter Zsuzsa, Papp Attila Zsolt és Nagy Zalán, a Helikon szerkesztői.
Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla korábbi RMDSZ-elnök. Közöttük Szabó Róbert Csaba, a Látó szerkesztője.
Szilágyi N. Sándor nyelvész és Király László költő.
Boros Zoltán televíziós szerkesztő és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
A gyász arcai: László Noémi költő.
A temetési szertartást Bibza Gábor református esperes tartotta.
Gyászoló gyülekezet.
Gáll Attila, az Erdélyi Híradó Kiadó főszerkesztője, Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Balázs Imre József irodalomtörténész.
Gyászbeszédek: Kelemen Hunor és Pécsi Györgyi, a Magyar Művészeti Akadémia képviselője.
Gyászbeszédek: Márkus Béla irodalomtörténész és Adrian Popescu író, aki a Román Írószövetség elnöke, Nicolae Manolescu üzenetét olvasta fel.
Gyászbeszédek: Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt, aki Nicolae Manolescu üzenetének magyar fordítását olvasta fel.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Gyászolók a Házsongárdi temető bejáratánál.
Egyed Emese költő, Láng Zsolt író.
Szilágyi István koporsóját a sírba helyezik.
Laczkó Vass Róbert színművész és Botházi Mária író.
Balázs Imre József és Dávid Gyula irodalomtörténész.
Kollégák. Vallasek Júlia irodalomtörténész, Gáll Attila, Szenkovics Enikő műfordító, Király Zoltán költő, Balázs Attila költő, László Noémi költő, Mărcuțiu-Rácz Dóra Helikon-szerkesztő.
Horváth Benji költő, Sánta Miriám költő.
Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ vezetője és Kelemen Hunor.
Fiatal pályatársak: André Ferenc költő, Nagy Zalán költő, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt.
Végső búcsú.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Nem sorozás, nem mozgósítás, csak egy óra papírmunka
Az orosz–ukrán háború árnyékában a román állam bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport.
Nem sorozás, nem mozgósítás, csak egy óra papírmunka
Az orosz–ukrán háború árnyékában a román állam bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
