// 2026. november 18., szerda // Jenő

„A pestis valamennyiünk ügyévé vált.” Olvasmányok koronajárvány idején

// HIRDETÉS

Nem csak kenyérrel él az ember, úgyhogy a készletek felhalmozása közben ne feledkezzünk meg a szellemi táplálékról, az irodalomról sem. Itt a Főtér járványirodalmi TOP 10-e!

Olyan mennyiségben ömlenek ránk a koronavírusról szóló hírek, hogy lassan képtelenek vagyunk követni, hol tart éppen a járványügyi országos és világhelyzet. Egy biztos: a világunk, a megszokott környezetünk egy időre „leáll”, az iskolák, közintézmények bezárnak, a rendezvények elmaradnak, a társas kapcsolatok megritkulnak, és akár kihirdetik hivatalosan is a vesztegzárat (attól tartunk, ez idő kérdése csupán), akár nem, egyre inkább visszaszorulunk a közvetlen lakókörnyezetünkbe: az otthonainkba.

Ennek, számos negatív következménye mellett, akadhatnak jó oldalai is: amellett, hogy több időnk jut szintén kényszerpihenőn lévő családtagjainkra, gyakrabban folytathatunk olyan tevékenységeket, amelyekre a szokásos hétköznapi rohanásban kevesebb időnk és alkalmunk marad. Igen, tévézhetünk meg sorozatokat nézhetünk a különböző streaming-szolgáltatókon, de akár olvashatunk is. Könyveket. Papíralapon vagy elektronikusan. Összegyűjtöttünk hát néhány olyan irodalmi művet, amely a jelenlegi helyzetünkhöz kísértetiesen hasonló állapotokról szól: a „járványirodalom” igazi klasszikusait. Hátha okulhatunk belőlük.

Giovanni Boccaccio: Dekameron

Minden pestises-járványos irodalmi művek ősképe. Kerettörténete szerint 1348-ban Firenzében – figyelem, Itáliában, már akkor is! – kitör a Fekete Halál, a pestisjárvány, amely sorra szedi áldozatait, vigasztalanságot és káoszt hozva az itáliai reneszánsz büszke városára. Tíz fiatal – hét nő és három férfi – úgy dönt, hogy egy vidéki birtokon vészeli át a dögvész pusztítását. Itt aztán el kell ütniük valamivel az időt, ezért esténként mindannyian elmesélnek egy-egy történetet, tíz napon át. Száz történetből áll a Dekameron (nem mellesleg ezzel Boccaccio megteremtette a novella műfaját), amelyek többsége nagyon is pikáns hangvételű, szerelmi-erotikus témájú – ezzel az olasz író le is teszi a voksát az életöröm, a mértékletes élvezetek gyógyító hatása mellett egy (szó szerint) halálosan beteg világban.

Albert Camus: A pestis

A „magasirodalom” talán legismertebb pestis-témájú műve – nem véletlenül. Camus a regény cselekményét egy algériai kisvárosba, Oranba helyezi, ahol az ezerkiláncszáznegyvenes években ismét felüti fejét a rég elfeledettnek hitt iszonyatos járvány. Hátborzongató ezekben a napokban beleolvasni A pestisbe: visszaköszönnek mindazon tipikus viselkedésformák, a vészhelyzetre adott reakciók, amelyeket – csírájukban legalábbis – ma is láthatunk. Camus megrendítően rajzolja meg a hitetlenkedéstől a pánikon át a közönyig tartó utat, a társas kapcsolatok szétesését, a katasztrófába, az elkerülhetetlen halálba való belenyugvást. A válasza mindezekre mégis az, hogy szolidaritás, együttérzés nélkül nem fog menni semmi. És a nagy kérdés, hogy mit kezdünk a járvány elvonulása utáni világban.

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Az egyik legszebb kezdőmondattal rendelkező regény: „Ez történt most is: ha keserűmandula-illatot érzett, mindig az üldözött szerelmek sorsára gondolt.” Persze, tudjuk, hogy García Márquez a megragadó kezdőmondatok mestere (is). Jó, kicsit kakukktojás ez a könyv a járványirodalmi listán, mert a címben kiemelt kolera csupán ürügy – még a szereplők számára is. Ellenben ennél megindítóbb regényt az élethosszig tartó szerelemről aligha találni. Florentino Ariza és Fermina Daza ötven év minden megpróbáltatását (a férfi részéről: temérdek nőügyet; a nő részéről: egy sírig tartó házasságot) kiálló, csupán életük alkonyán beteljesülő szerelmének története a Nobel-díjas kolumbiai író egyik leghíresebb műve, méltán. Tanulság: a szerelemnél jobb gyógyír nincs, akár járvány idején sem (is).

(Mellékesen jegyzem meg, hogy ehhez a műhöz kötődik koronavírusos napjaink egyik legötletesebb címparafrázisa. Szerelem a korona idején, meg kell bolondulni.)

Daniel Defoe: A londoni pestis

Daniel Defoe-t elsősorban a Robinson Crusoe szerzőjeként szokás ismerni, és ez érthető is, hajótörött-regénye messze a legjobb alkotása, ráadásul valóságos irodalmi alműfajt teremtett, a robinzonádot. Az angol író azonban más műfajban is úttörőnek számít: A londoni pestis című könyve az egyik első a világirodalomban, amely a fikció és a valóság közti határvonalak elbizonytalanításának ma is oly divatos eszközével él. Mondanánk tehát, hogy dokumentumregény, amely naplószerű formában írja le a címben jelzett gyászos eseményt – csakhogy 1665-ben, amikor pestis dúlt (kissé későn, elvégre rég nem a középkorban vagyunk) az angol fővárosban, szerzőnk kisgyerek volt, tehát leginkább mások beszámolóira támaszkodhatott – több mint fél évszázaddal később, amikor megírta.

José Saramago: Vakság

A Nobel-díjas portugál írónak ebben a regényében – amelyből nem túl meggyőző film is készült – nem pestis, nem kolera, sem valami ismeretlen eredetű vírus pusztít – hanem az emberek a világban való tájékozódásuk egyik (vagy „A”) legfontosabb eszközüket veszítik el: a látásukat. Egy társadalom, amelyben szépen sorjában mindenki megvakul: remek alaphelyzet ez ahhoz, hogy Saramago emberi természet és társadalmi viszonyok összefüggéseiről beszéljen. A Vakság parabola arról, meddig mehet el az ember végletes kiszolgáltatottságában, milyen mélyre süllyedhet a túlélésért folytatott küzdelemben, hogyan foszlik szét mindennemű szolidaritás egy ilyen határhelyzetben. Saramago egy másik könyvében, a Halálszünetben egyébként a járvány igen különös formában jelentkezik: a halál beszünteti tevékenységét, senki nem hal meg. És ez is van annyira félelmetes perspektíva, mint a tömeges megvakulás vagy a pestis.

Michael Crichton: Az Androméda törzs

Az első igazi sci-fi a listán: az egyik legismertebb „vírusregény”, amelyből nem kevésbé híres „vírusfilm” készült. A fertőzés ezúttal földönkívüli eredetű: egy új-mexikói kisváros mellett (Roswell is Új-Mexikóban található – mi van abban az államban?) lezuhant műhold ismeretlen eredetű, halálos kórt hoz a Földre, amely száraz porrá változtatja a vért, és rekordidő alatt pusztulást okoz. Idegen organizmus? Betegség, vírus? Nem tudni, de megkezdődik a versenyfutás az emberiség túléléséért, a NASA védőruhás szakembereinek küzdelme az ismeretlen létforma ellen. Az Androméda törzs tudományos megalapozottságú (de hisz ez a félelmetes benne…) technológiai sci-fi-thriller, amely megújította az egész műfajt.

Robert Merle: Védett férfiak

A regény, amely joggal tarthat igényt a feministák által leginkább gyűlölt irodalmi mű titulusra. Merle disztópiájában egy olyan vírus szabadul el, amely kizárólag a nemzőképes férfiakat tizedeli – különösen az Egyesült Államokban, a virilis franciák például (minden francia írónak maga felé hajlik a pennája, ugye) elég jól tartják magukat. Szóval a potens férfiak hullnak, mint a pelyva, Amerikában pedig hatalomra kerül egy férfigyűlölő, leszbikus elnökasszony. A kór ellenszerén egy kis tudóscsapat dolgozik izoláltan, laboratóriumi körülmények között, ők a címbeli védett férfiak. Az új, matriarchális rendben alapjaiban változik meg a nemek viszonya vagy a család fogalma. Merle 1974-ben megjelent műve erős üzenet azoknak, akik azt a romantikus elképzelést ápolgatják, miszerint „ha több nő lenne a közéletben, a világ jobb hellyé válna”: a Védett férfiak a nőjogi gondolkodás eltorzulásának, a feminizmus radikalizálódásának karikatúrája – olyan regény, amely ma már nem születhetne meg.

P. D. James: Az ember gyermeke

A szó szoros értelmében nem „vírusregény”, hiszen nem söpör benne végig semmilyen pusztító járvány, az emberek nem kényszerülnek vesztegzár alá, nincs fertőzésveszély: egyszerűen csak nem születik több ember a világon. Az egyetemes meddőség oka ismeretlen, egy megmagyarázhatatlan istencsapása. Az emberiség szó szerint kihal, szép lassan, de biztosan. Mígnem… egyszer csak, valahol újra megszületik egy gyermek. P. D. James 1992-ben döbbenetes éleslátással jelzett előre egy sor olyan problémát, amelyek jóval később tetőződtek, a migrációtól az autoritárius rezsimek felemelkedésén át a nyugati civilizáció talajvesztéséig. Ez a régi vágású angol baronessz – akit leginkább bűnügyi regényeiről szokás ismerni – a disztópia műfajában is nagyot alkotott, műve egyfajta modern posztapokaliptikus üdvtörténet.

Mary Shelley: Az utolsó ember

Frankenstein „szülőanyjáról” kevesen tudják, hogy létezik egy másik, nagyszabású műve, amellyel szintén megújította a tudományos-fantasztikus irodalom műfaját. Az utolsó ember a 21. század második felében játszódik, amikor Európán újra végigvonul a Fekete Halál. Ezzel a regénnyel Mary Shelley visszanyúlt kicsit a Frankenstein születésének alaphelyzetéhez: hősei, kódolt formában, ugyanannak az írói-baráti társaságnak a tagjai, akik 1816 zord nyarán összegyűltek a svájci Villa Diodatiban, ahol rémtörténetek írásával múlatták idejüket, a figurákban fölismerni Byron, Shelley és mások alakját. Angol arisztokraták egy csapata a pestisjárvány elől végigjárja az európai kultúra ikonikus helyszíneit, miközben a kór őket sem kíméli, sorban hullanak el, mígnem egyetlen ember – a narrátor – marad életben. Egy teljes kultúra és civilizáció pusztulásának melankolikus műve Az utolsó ember – amely nem mellesleg az első posztapokaliptikus vagy világvége-regénynek számít a világirodalomban.

Dean R. Koontz: A sötétség szeme

A Regény, Amely Megjövendölte A Koronavírust – ezzel az eposzi jelzős szerkezettel ellátva került be az elmúlt időszakban a hírekbe Dean Koontz A sötétség szeme című regénye; és ennek okán kapott helyet válogatásunkban is. Hogy miként jövendölte meg? A regényben, amely – ha jól értem – nem is igazán sci-fi, inkább krimi/thriller, felbukkan egy biológiai fegyvereket gyártó laboratóriumból kiszabaduló járvány. És mi ennek a járványnak a neve? VUHAN – 400, bizony. Hogy ezzel véget érnek-e a hasonlóságok a könyv témája és a mostani, valóban a kínai Vuhanból induló koronajárvány között, nem tudom, mert még nem olvastam a könyvet. De most már el fogom.

Bónusz track:

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

Olvasóink jelezték, hogy a listának van egy nagy hiányossága: nem szerepel rajta a Vesztegzár a Grand Hotelben – és igazuk van! Rejtő klasszikusa már csak azért is ebbe az összeállításba kívánkozik, mert a járványtematikát humorosan ragadja meg, és ezekben a feszült időkben nem árt egy kis nevetés (sem). A csendes-óceáni Kis-Lagonda sziget Grand Hoteljében igazi nemzetközi vendégsereg gyűlik össze, vannak itt mindenféle szélhámosok is, milliomosok, dívák, közben dúl a harc egy Banánoxid nevű találmány vegyi képletéért, ezért vesztegzárat rendelnek el három hétig bubópestis ürügyén. Kaland, nyomozás, szerelem, bezártság – minden adott egy igazi rejtői történethez. És ki tudná feledni azt az első mondatot: „Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS