A bihari, nagyrészt magyarlakta településen véghezvitt mészárlás áldozatai között kisgyerekek és aggastyánok egyaránt voltak. Összeállításunk az 1944. szeptemberi tragédiáról, VIDEÓKkal.
Szomorú nap virradt a zömmel magyarok által lakott Gyantára 1944. szeptember 24-én. A második világháború vége felé járunk, a dél-bihari falu a második bécsi döntést követően – amelynek következtében Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz – is román fennhatóság alatt maradt. És bár a lakosság mintegy egyharmada a magyarok által uralt területekre menekült, a települést mindaddig többé-kevésbé elkerülték a háborús kataklizmák.
1944 szeptemberében azonban a honvédség offenzívája nyomán Gyanta magyar kézre került – de alig egy hét után a románok kiszorították őket Arad térségéből, szeptember 24-én pedig a magyar hadsereg, néhány órai utóvédharc után, feladta Gyantát is, ahová bevonult a Leonard Mociulschi tábornok vezénylete alatt álló harmadik román hegyivadász hadosztály, és nyomában a környékbeli önkéntesekből verbuválódott zászlóalj.

Fotó: Boros Veronika
Benkő Levente történész elmondása szerint egyébként a magyar történetírás sikerként könyveli el a magyar hadvezetés által a Kárpátok déli hágói lezárását célzó, a szovjet és a román csapatok észak-erdélyi betörését késleltető hadműveletet – hiszen a magyar csapatok valóban nem szenvedtek vereséget, nem tették le a fegyvert, hanem a stratégiai ütemtervnek megfelelően szakaszról szakaszra visszavonultak –, csakhogy – mint fogalmaz –
„miként a mindenkori hadviselésben ez lenni szokott: az idegen, ellenséges csapatok bevonultával az őshonos helyi lakosság keményen megszenvedett”.
Ez jelentette ugyanis a rémálom kezdetét a gyantai magyarok számára. „A helységet birtokba vevő egyik román alakulat vezetője, bizonyos Bridea hadnagy – vagy százados – azzal vádolta a helyi magyar civil lakosságot, hogy segítették a magyar reguláris sereget, és bosszúból megtorlást rendelt el, bár a helyi román lakosság körében többen is erősítették, hogy előbbiek teljesen ártatlanok” – magyarázza Benkő, aki azt is feleleveníti, hogy a gyantai dráma előzményeként 1944. szeptember 23-án a Belényes melletti Magyarremetén és Kishalmágyon 36 magyar civilt lőttek agyon ugyancsak partizánkodás alaptalan vádjával.
„És akkor még nem szóltunk a Székelyföldön ugyanebben az időszakban lezajlott – ez esetben viszont nem a román reguláris sereg, hanem a Iuliu Maniu Önkéntes Zászlóalj által elkövetett – szárazajtai, majd csíkszentdomokosi, gyergyószentmiklósi magyarellenes vérengzésekről” – teszi hozzá.

Békebeli képeslap Gyantáról
A gyantai református egyházközség presbitériumának jegyzőkönyve, szűkszavú tényszerűséggel, így dokumentálja az eseményeket:
„Szeptember hó 24-én vasárnap a honvédcsapatok utóvédje egy századnyi erővel elhelyezkedett a község utcáin s néhány óráig fenntartotta a nyomukba törő román 3. hegyivadász hadosztályt. Délután 4 órára visszavonultak s a falura törő román hadsereg a békés lakosságon töltötte bosszúját. Legyilkoltak 41 személyt, nagyrészt egyházunk híveit, embereket megvertek, asszonyokat, lányokat megbecstelenítettek, gyújtogatták a kertek alját, féktelenül raboltak, romboltak, s a környékbeli falvak román lakosságával karöltve elvitték a lakósok ingóságait, szekereit, állatait. E napon gyújtották fel ref. egyházunk lelkészi lakását, mely 1800-ban épült, tehát 140 éven át szolgált kisebb nagyobb átalakításokkal egyházunk lelkipásztorainak otthonául. A papi lakásnak csak puszta falai roskadoznak. Elpusztult benne a lelkészi család minden ingósága. Elveszett az egyház könyv- és irattára, minden kegyszere egy darab úrasztali tányér kivételével.”
A vérengzés legfiatalabb áldozata egy kétéves kislány, a legidősebb egy 71 éves férfi volt… A mészárlásnak egyébként egy román férfi is áldozatul esett. A temető árkába összegyűjtött emberektől a kivégzőtiszt megkérdezte, van-e köztük román. Egy Togyinka Lajos (Ludovic Todinca) nevű ember jelentkezett, ő elmehetett volna, de amikor megtudta, hogy magyar feleségének és két tizenéves gyermekének maradnia kell, inkább visszaállt a kivégzendők közé, és családjával együtt vállalta a mártírhalált.
Az a bizonyos jegyzőkönyv...
A jegyzőkönyv természetesen a presbitériumi tagok teljes titoktartása mellett készülhetett el, mégpedig a vérengzést követő első presbitériumi ülésen, a falubeliek részletes beszámolója alapján. A lerombolt papi otthon lakója, Boros Ferenc lelkész ugyanis csak szeptember 29-én érkezett vissza a faluba: „szerencséje” az volt, hogy több lelkésztársával egyetemben korábban elhurcolták a kishalmágyi munkatáborba – így úszta meg a kivégzéssorozatot. Felesége és két gyermeke, Mária és Zoltán azonban a faluban tartózkodott ama bizonyos „fekete vasárnapon”, őket – nem kis bátorságról téve tanúbizonyságot – a helyi román orvos, Pop Augustin bújtatta el a kutakodó román katonák elől.
A „művészlélekként” számon tartott – verseket, novellákat író – Boros Ferenc 1933-ban került parókus lelkészként Gyantára, és nekilátott a közösségépítésnek, újrafedette, feljavíttatta a templomot, színjátszókört alapított. Az 1943-ban kényszerlakhelyre odatelepített zsidók befogadására, a velük való emberséges bánásmódra biztatta a híveit, ő maga is elszállásolt egy zsidó családot a lelkészi lakban.

A lelkész, feleségével és kislányával
Fia, Boros Zoltán, aki zenészként, televíziós szakemberként, a román tévé Magyar Adásának évtizedekig meghatározó arcaként vált közismertté, a rendszerváltás után készített dokumentumfilmet az 1944-es tragikus eseményekről, Fekete vasárnap címmel, amelyet be is mutattak az újraindult Magyar Adásban. Köteles Pál író pedig, aki családja révén érintett a tragédiában, Hotel Kárpátia című regényében dokumentumértékű hűséggel számol be a gyantai „hideg napokról”.
Felelősségre vonások, gyatrán bár, de voltak, ám – mint a történész kifejti – a Népbíróság ítéletei ideológiával erősen átitatottak voltak, úgyhogy érdemes megfelelő kritikával kezelni azokat. Az említett Bridea százados özvegye – reagálva a Boros Zoltán dokumentumfilmjében elhangzottakra – elmondta, férje hat évet ült, bár szerinte „ártatlanul”.
Nem lenne korrekt azonban, ha megfeledkeznénk arról, hogy az 1940 és '44 közti konfliktusos magyar–román viszonyt magyar részről elkövetett bűnök is terhelték. Benkő Levente szerint a gyantai események kísértetiesen hasonlítottak a négy évvel korábban a szilágysági Ippen történtekre, ahol az egyik magyar alakulat parancsnoka, bizonyos Bedő főhadnagy – hasonló ürüggyel, mint a Gyantára bevonuló román csapatok – az ippi magyarok tiltakozása ellenére teljesen értelmetlen románellenes vérfürdőt rendezett, 157 áldozattal – de említhetjük a több mint nyolcvan román áldozatot követelő ördögkúti mészárlást is. Merthogy az 1944. őszi magyarellenes atrocitások gyökerei az 1940. szeptemberi románellenes atrocitásokban is kimutathatók.

Emberek Gyantán
Ha van tanulság ezekből a tragédiákból, akkor valami olyasmi lehet, amit Benkő így fogalmaz meg:
„Az 1940 és 1944 őszi tragédiák érzésem szerint elevenen élnek a köztudatban. Egyértelmű, hogy mind a magyar, mind a román fél az övéit siratja, ez így van rendjén, ez így természetes. De érzésem szerint ez a hivatásos történetkutatás és -írás szintjén is így van, nem nagyon mutatkozik a szándék, hogy ki-ki a sajátjai által elkövetetteket mindkét fél forrásait használva feltárja. Én azt tartanám helyénvalónak – s ebben magam is érintett vagyok –, ha a román embernek volna ereje virágot vinni a magyar áldozat sírjára vagy emlékművére, s a magyarnak is a román áldozat sírjára; egyben a román történésznek volna ereje megírni a saját románjai által elkövetetteket, de a magyarnak is volna ereje ugyanezt megtenni a sajátjai esetében. Számomra nem az a kérdés, hogy ki kezdte, hanem az, hogy ki hagyja abba elsőnek.”


Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Az orosz–ukrán háború árnyékában a román állam bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport.
Az orosz–ukrán háború árnyékában a román állam bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.