// 2025. április 25., péntek // Márk
Nemes célok

Az erdélyi nemesség nem halt ki. A fiatal generáció elszántsága a bizonyíték erre

// HIRDETÉS

Egy maroknyi nemesi származású erdélyi fiatal elhatározta, hogy folytatni fogják őseik értékmentő tevékenységét, mert nem a vagyon számít, hanem a hozzáállás.

Erdélyben a nemesség tágan értelmezhető, szinte mindenki találhat a felmenői között valakit, akinek rangja, címe, kutyabőre volt. Ezt az Ugron család egyik ifjabb sarja, Ugron Győző mondta kedd este a kolozsvári Bulgakov kávéházban tartott előadásán. Mondjuk én például hiába keresgélnék, és azt hiszem vagyunk ezzel még így minimum néhányan, ám azt is érdemes megemlíteni, hogy mint sok egyéb dologgal, valóban máshogy állunk itt Erdélyben a nemességgel is.

Hogy úgy mondjuk, nem a Habsburgok tojták a nemességet.

Az Ugron család sem volt például a szó habsburgi értelmében nemes, ám az erdélyi nemesi réteg mindig is saját köreibe valónak ismerte el őket, mert Győző szerint a felmenői okosan házasodtak. Érdekesség, hogy Ferenc József felajánlotta a grófi címet Győző egyik felmenőjének, ám ő visszautasította, mondván, hogy az Ugronok már akkor hőstetteket vittek véghez Erdélyben, amikor a Habsburgok még sehol sem voltak. Nos, ahogy kortársaink mondanák választékosan: LOL.

A lényeg, hogy – akármilyen diabolikus képet alakítottak is ki a múlt században bizonyos kommunisták róluk – a nemesek évszázadokon át a politikai, kulturális elitet képviselték Erdélyben is, csak aztán úgy érkezett meg a 20. század, mint elvásott fékrendszerű CFR-mozdony a gyanútlan állomásra.

És vitt mindent.

A Trianon utáni nemesség egyszeriben fojtogató helyzetben találta magát, az 1921-es földreform például maximum 100 hektár megművelhető földterületet hagyott az egyes családok birtokában, így már ekkor sokan eladták a kastélyaikat, nem tudván őket fenntartani, és a nemesi réteg elkezdett elszivárogni az országból.

Az előadó, Ugron Győző (Forrás: Facebook/Castellum Alapítvány)

De ekkor még sokan maradtak, és igyekeztek a nehézségek ellenére is boldogulni. Aztán jött a második világháború, azzal együtt jöttek az orosz katonák, akik gyakorlatilag mindent elvittek a még meglévő nemesi birtokokról (is), ami felfért a tankra.

Közvetlenül ezután jött a Groza-kormány 1945-os földreformja,

ami már 50 hektárban maximalizálta az egyes családok birtokát.

(Teleki Sándor írta azt, hogy egyetlen négyzetméternyi kastély fenntartásához 1 hold erdőre – 1 hold körülbelül 0,57 hektár – van szükség.) Más szóval a nemesség ekkorra teljesen elszegényedett – de kulturális elitként még mindig megmaradtak.

Nem sokáig.

Kisvártatva jött az erdélyi nemesség igazi lefejezése, fekete éjszakája: 1949. március 2-áról 3-ikára virradó éjszaka történt a nevezetes kitelepítés, amikor mindenüket elvették, némi ruhaneművel teherautókra pakolták, majd kényszerlakhelyekre száműzték őket. 3000 családot hurcoltak el jogtalanul aznap éjjel a kommunista komisszárok által irányított milicisták.

Így lettek a kastélylakókból egy csapásra „pincelakók”:

pincékben, padlásokon, disznóólakban, putrikban húzták meg magukat, egyik napról a másikra éltek, és a következő másfél évtizedben is csak a túlélésre tudtak berendezkedni. Tanulni sem volt joguk, így aztán az egykori nemesekből asztalosok, segédmunkások, teherautó-sofőrök, gyári munkások lettek.

1951-ben ráadásul jött a második kitelepítési hullám, amikor a román hatóságok hamis vádjai (vö.: ők bujtották fel a kollektivizálásnak ellenálló parasztokat) alapján sokukat az addigi kényszerlakhelyekről dobrudzsai kényszermunkatáborokba vitték. A kényszerszállásokról, munkatáborokból majd csak 1963-ban engedték el őket, de azután sem volt rózsás a helyzetük, hiszen a nemesség bélyegét viselték továbbra is a kommunista Romániában.

A rendszerváltás után aztán felcsillant a halvány reménysugár, hiszen vissza lehetett igényelni egy részét az elkobzott javaknak, de hamar kiderült, hogy az államnak nem nagyon érdeke ténylegesen vissza is szolgáltatni azokat (erről írtunk például itt és itt), így a helyzet továbbra is kilátástalan volt. Sok nemes hiába kapta vissza az addigra leromlott állagú kastélyt, nem tudta azokat se felújítani, se fenntartani, így sokan kénytelenek voltak el is adni az ingatlant.

A ’90-es évek elején azonban egy bizonyos Papp László nagyenyedi plébános elkezdte felkeresni az egykori nemesek leszármazottait, tudta ugyanis, hogy újra kell szervezni, egységbe kell tömöríteni őket.

A bíróság azonban visszautasította a tervezett egyesület bejegyzését.

Szerencsére Papp Lászlónak már volt egy bejegyzett, akkoriban inaktív alapítványa, így egy okos húzással és némi alapszabály-módosítással ebből lett az erdélyi nemesi családok leszármazottait tömörítő Castellum, amely névlegesen alapítvány ugyan, ténylegesen azonban egyesületként működik.

És itt érkeztünk el Ugron Győző előadásának – amelyet az Almásy László Kultúrtörténeti Kör meghívására tartott – lényegéhez és aktualitásához, az előadás címe ugyanis így hangzott: Fiatal erdélyi nemesek értékmentő tevékenységei. Az előadó és a generációja adják ezeket a fiatal erdélyi nemeseket, akik először éppen a Castellum Alapítvány által szervezett találkozókon ismerkedtek meg egymással gyerekként, majd ahogy cseperedtek, világossá vált előttük, hogy nekik is folytatniuk kell azt a közösségszervező, értékmentő szerepet, amit az őseik rájuk hagytak.

A Castellum ifjúsága 2018-ban szervezte meg első rendezvényét, az azóta hagyományossá váló Marosvécsi Kastélynapot, ami máris 800 résztvevőt vonzott változatos rendezvényekkel. A rendezvényt befogadó Kemény-kastéllyal persze még könnyebb dolguk volt, hiszen az már évek óta nyitva állt a látogatók előtt, de a következő évben még nagyobb fába vágták a fejszéjüket. Ők voltak azok, akik 2019-ben megnyitották a látogatók számára az évek óta üresen álló kutyfalvi Degenfeld-kastélyt egy újabb kastélynap keretében, amely akkora sikernek örvendett, hogy az örökös rájuk is bízta az ingatlan kezelését.

Ugyanebben az évben jegyezték be a kimondottan a fiatal érdeklődőkre koncentráló AntePortum Egyesületet,

amelynek elsődleges célkitűzése, hogy összehozza a kultúra iránt érdeklődő fiatalokat, függetlenül attól, hogy nemesi felmenővel rendelkeznek-e, avagy sem. Az egyesület, amellett, hogy a régi nemesi bálok hangulatát megidéző, úggynevezett Erdélyi álarcosbálokat szervez, létrehozták a Castletrip.ro honlapot is, ahol összegyűjtötték a már látogatható kastélyokról a tudnivalókat, és ahol konkrét útvonalterveket is készíthetünk ezek között.

Vezetett látogatás a mezőzáhi Ugron-kastélyban (Forrás: Facebook/Asociația AntePortum Egyesület)

Az AntePortum Egyesület legutóbbi rendezvényére éppen az elmúlt hétvégén került sor: a rossz emlékű 1949-es kitelepítés 75. évfordulója alkalmából rendeztek be egy, pontosabban két emlékszobát a már említett kutyfalvi Degenfeld-kastélyban, amely bemutatja az iszonyatos kontrasztot az erdélyi nemesek kitelepítés előtti és utáni élete között.

A kiállítás első részében egy biedermeier stílusú kastélyszobában mutatják be az érdeklődőknek, hogyan nézett ki egy átlagos erdélyi nemesi szoba, majd a pincébe vezetik a látogatókat, ahol bemutatják a kitelepítés utáni nyomort is. Az interaktív tárlat audioguide segítségével mutatja be a korszak eseményeit, illetve korabeli visszaemlékezések részleteit, hogy jobban átélhetővé tegye a szomorú eseményt.

A fiatal nemesek hosszú távú tervei között szerepel ugyanakkor az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontjának beindítása,

amelynek a központja Kolozsváron lesz, a feladata pedig többek között a még meglévő hagyatékok begyűjtése, digitalizálása, a 20. századi változásokkal kapcsolatos anyagok, cikkek, visszaemlékezések közzététele, illetve egy nemességgel kapcsolatos szakkönyvtár létrehozása. A kutatóközpont működését lehetővé tévő alapítványt már bejegyezték, a támogatóit pedig nemesi felmenőkkel rendelkező üzletemberek adják.

A nemesség tehát nem cím vagy vagyon, hanem hozzáállás és elkötelezettség kérdése. Jó lenne, ha ez itt, Erdélyben valóban „másképp” működne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

Erdély, a gyűlölet kertje

Fall Sándor

„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Az idei tavasz egyáltalán nem olyan, mint amit a mesterséges intelligencia ajánl (FOTÓK)

Szántai János

A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Több száz új radar kerül a romániai utakra – hírek hétfőn
Főtér

Több száz új radar kerül a romániai utakra – hírek hétfőn

Négynapos iskolahetet tesztelnek egy erdélyi elitiskolában. Azzal vádoltak egy férfit, hogy visszaélt a segélyhívóval, de most pert nyert.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
Krónika

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Az Athosz-hegyen talált rá Istenre a szerzetessé vált román informatikus – hírek kedden
Főtér

Az Athosz-hegyen talált rá Istenre a szerzetessé vált román informatikus – hírek kedden

Airsoft fegyverrel fenyegetett meg egy 15 éves lányt egy 20 éves férfi, majd elvette a telefonját. Hétvége? Akkor lehűlés.

18 éves lány fulladt a szépvízi víztározóba
Székelyhon

18 éves lány fulladt a szépvízi víztározóba

A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.

Hazalátogatott húsvétra egy magyarfenesi gólya, nem kértek belőle
Krónika

Hazalátogatott húsvétra egy magyarfenesi gólya, nem kértek belőle

Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.

Sokan keresték, és végül meg is találták a Gyergyóalfaluban eltűnt idős férfit
Székelyhon

Sokan keresték, és végül meg is találták a Gyergyóalfaluban eltűnt idős férfit

A falutól mintegy négyszáz méterre találták meg több órai keresés után azt az idős férfit, akinek eltűnését szerdán kora délután jelentették a hozzátartozói.

// még több főtér.ro
A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?
2025. március 27., csütörtök

A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?

Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?

A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?
2025. március 27., csütörtök

A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?

Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?

Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein
2025. március 17., hétfő

Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein

A dinoszauruszok világa nemcsak a gyerekeket, hanem a tudomány iránt érdeklődő felnőtteket is lenyűgözi. Dr. Silye Lóránd geológus kalauzolt végig az erdélyi Jurassic Parkon.

Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein
2025. március 17., hétfő

Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein

A dinoszauruszok világa nemcsak a gyerekeket, hanem a tudomány iránt érdeklődő felnőtteket is lenyűgözi. Dr. Silye Lóránd geológus kalauzolt végig az erdélyi Jurassic Parkon.

Különvélemény

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

Erdély, a gyűlölet kertje

Fall Sándor

„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Az idei tavasz egyáltalán nem olyan, mint amit a mesterséges intelligencia ajánl (FOTÓK)

Szántai János

A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.

// HIRDETÉS