// 2025. szeptember 7., vasárnap // Regina
Nemes célok

Az erdélyi nemesség nem halt ki. A fiatal generáció elszántsága a bizonyíték erre

// HIRDETÉS

Egy maroknyi nemesi származású erdélyi fiatal elhatározta, hogy folytatni fogják őseik értékmentő tevékenységét, mert nem a vagyon számít, hanem a hozzáállás.

Erdélyben a nemesség tágan értelmezhető, szinte mindenki találhat a felmenői között valakit, akinek rangja, címe, kutyabőre volt. Ezt az Ugron család egyik ifjabb sarja, Ugron Győző mondta kedd este a kolozsvári Bulgakov kávéházban tartott előadásán. Mondjuk én például hiába keresgélnék, és azt hiszem vagyunk ezzel még így minimum néhányan, ám azt is érdemes megemlíteni, hogy mint sok egyéb dologgal, valóban máshogy állunk itt Erdélyben a nemességgel is.

Hogy úgy mondjuk, nem a Habsburgok tojták a nemességet.

Az Ugron család sem volt például a szó habsburgi értelmében nemes, ám az erdélyi nemesi réteg mindig is saját köreibe valónak ismerte el őket, mert Győző szerint a felmenői okosan házasodtak. Érdekesség, hogy Ferenc József felajánlotta a grófi címet Győző egyik felmenőjének, ám ő visszautasította, mondván, hogy az Ugronok már akkor hőstetteket vittek véghez Erdélyben, amikor a Habsburgok még sehol sem voltak. Nos, ahogy kortársaink mondanák választékosan: LOL.

A lényeg, hogy – akármilyen diabolikus képet alakítottak is ki a múlt században bizonyos kommunisták róluk – a nemesek évszázadokon át a politikai, kulturális elitet képviselték Erdélyben is, csak aztán úgy érkezett meg a 20. század, mint elvásott fékrendszerű CFR-mozdony a gyanútlan állomásra.

És vitt mindent.

A Trianon utáni nemesség egyszeriben fojtogató helyzetben találta magát, az 1921-es földreform például maximum 100 hektár megművelhető földterületet hagyott az egyes családok birtokában, így már ekkor sokan eladták a kastélyaikat, nem tudván őket fenntartani, és a nemesi réteg elkezdett elszivárogni az országból.

Az előadó, Ugron Győző (Forrás: Facebook/Castellum Alapítvány)

De ekkor még sokan maradtak, és igyekeztek a nehézségek ellenére is boldogulni. Aztán jött a második világháború, azzal együtt jöttek az orosz katonák, akik gyakorlatilag mindent elvittek a még meglévő nemesi birtokokról (is), ami felfért a tankra.

Közvetlenül ezután jött a Groza-kormány 1945-os földreformja,

ami már 50 hektárban maximalizálta az egyes családok birtokát.

(Teleki Sándor írta azt, hogy egyetlen négyzetméternyi kastély fenntartásához 1 hold erdőre – 1 hold körülbelül 0,57 hektár – van szükség.) Más szóval a nemesség ekkorra teljesen elszegényedett – de kulturális elitként még mindig megmaradtak.

Nem sokáig.

Kisvártatva jött az erdélyi nemesség igazi lefejezése, fekete éjszakája: 1949. március 2-áról 3-ikára virradó éjszaka történt a nevezetes kitelepítés, amikor mindenüket elvették, némi ruhaneművel teherautókra pakolták, majd kényszerlakhelyekre száműzték őket. 3000 családot hurcoltak el jogtalanul aznap éjjel a kommunista komisszárok által irányított milicisták.

Így lettek a kastélylakókból egy csapásra „pincelakók”:

pincékben, padlásokon, disznóólakban, putrikban húzták meg magukat, egyik napról a másikra éltek, és a következő másfél évtizedben is csak a túlélésre tudtak berendezkedni. Tanulni sem volt joguk, így aztán az egykori nemesekből asztalosok, segédmunkások, teherautó-sofőrök, gyári munkások lettek.

1951-ben ráadásul jött a második kitelepítési hullám, amikor a román hatóságok hamis vádjai (vö.: ők bujtották fel a kollektivizálásnak ellenálló parasztokat) alapján sokukat az addigi kényszerlakhelyekről dobrudzsai kényszermunkatáborokba vitték. A kényszerszállásokról, munkatáborokból majd csak 1963-ban engedték el őket, de azután sem volt rózsás a helyzetük, hiszen a nemesség bélyegét viselték továbbra is a kommunista Romániában.

A rendszerváltás után aztán felcsillant a halvány reménysugár, hiszen vissza lehetett igényelni egy részét az elkobzott javaknak, de hamar kiderült, hogy az államnak nem nagyon érdeke ténylegesen vissza is szolgáltatni azokat (erről írtunk például itt és itt), így a helyzet továbbra is kilátástalan volt. Sok nemes hiába kapta vissza az addigra leromlott állagú kastélyt, nem tudta azokat se felújítani, se fenntartani, így sokan kénytelenek voltak el is adni az ingatlant.

A ’90-es évek elején azonban egy bizonyos Papp László nagyenyedi plébános elkezdte felkeresni az egykori nemesek leszármazottait, tudta ugyanis, hogy újra kell szervezni, egységbe kell tömöríteni őket.

A bíróság azonban visszautasította a tervezett egyesület bejegyzését.

Szerencsére Papp Lászlónak már volt egy bejegyzett, akkoriban inaktív alapítványa, így egy okos húzással és némi alapszabály-módosítással ebből lett az erdélyi nemesi családok leszármazottait tömörítő Castellum, amely névlegesen alapítvány ugyan, ténylegesen azonban egyesületként működik.

És itt érkeztünk el Ugron Győző előadásának – amelyet az Almásy László Kultúrtörténeti Kör meghívására tartott – lényegéhez és aktualitásához, az előadás címe ugyanis így hangzott: Fiatal erdélyi nemesek értékmentő tevékenységei. Az előadó és a generációja adják ezeket a fiatal erdélyi nemeseket, akik először éppen a Castellum Alapítvány által szervezett találkozókon ismerkedtek meg egymással gyerekként, majd ahogy cseperedtek, világossá vált előttük, hogy nekik is folytatniuk kell azt a közösségszervező, értékmentő szerepet, amit az őseik rájuk hagytak.

A Castellum ifjúsága 2018-ban szervezte meg első rendezvényét, az azóta hagyományossá váló Marosvécsi Kastélynapot, ami máris 800 résztvevőt vonzott változatos rendezvényekkel. A rendezvényt befogadó Kemény-kastéllyal persze még könnyebb dolguk volt, hiszen az már évek óta nyitva állt a látogatók előtt, de a következő évben még nagyobb fába vágták a fejszéjüket. Ők voltak azok, akik 2019-ben megnyitották a látogatók számára az évek óta üresen álló kutyfalvi Degenfeld-kastélyt egy újabb kastélynap keretében, amely akkora sikernek örvendett, hogy az örökös rájuk is bízta az ingatlan kezelését.

Ugyanebben az évben jegyezték be a kimondottan a fiatal érdeklődőkre koncentráló AntePortum Egyesületet,

amelynek elsődleges célkitűzése, hogy összehozza a kultúra iránt érdeklődő fiatalokat, függetlenül attól, hogy nemesi felmenővel rendelkeznek-e, avagy sem. Az egyesület, amellett, hogy a régi nemesi bálok hangulatát megidéző, úggynevezett Erdélyi álarcosbálokat szervez, létrehozták a Castletrip.ro honlapot is, ahol összegyűjtötték a már látogatható kastélyokról a tudnivalókat, és ahol konkrét útvonalterveket is készíthetünk ezek között.

Vezetett látogatás a mezőzáhi Ugron-kastélyban (Forrás: Facebook/Asociația AntePortum Egyesület)

Az AntePortum Egyesület legutóbbi rendezvényére éppen az elmúlt hétvégén került sor: a rossz emlékű 1949-es kitelepítés 75. évfordulója alkalmából rendeztek be egy, pontosabban két emlékszobát a már említett kutyfalvi Degenfeld-kastélyban, amely bemutatja az iszonyatos kontrasztot az erdélyi nemesek kitelepítés előtti és utáni élete között.

A kiállítás első részében egy biedermeier stílusú kastélyszobában mutatják be az érdeklődőknek, hogyan nézett ki egy átlagos erdélyi nemesi szoba, majd a pincébe vezetik a látogatókat, ahol bemutatják a kitelepítés utáni nyomort is. Az interaktív tárlat audioguide segítségével mutatja be a korszak eseményeit, illetve korabeli visszaemlékezések részleteit, hogy jobban átélhetővé tegye a szomorú eseményt.

A fiatal nemesek hosszú távú tervei között szerepel ugyanakkor az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontjának beindítása,

amelynek a központja Kolozsváron lesz, a feladata pedig többek között a még meglévő hagyatékok begyűjtése, digitalizálása, a 20. századi változásokkal kapcsolatos anyagok, cikkek, visszaemlékezések közzététele, illetve egy nemességgel kapcsolatos szakkönyvtár létrehozása. A kutatóközpont működését lehetővé tévő alapítványt már bejegyezték, a támogatóit pedig nemesi felmenőkkel rendelkező üzletemberek adják.

A nemesség tehát nem cím vagy vagyon, hanem hozzáállás és elkötelezettség kérdése. Jó lenne, ha ez itt, Erdélyben valóban „másképp” működne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Úgy gyepálja egymást a PNL meg a PSD a megszorítások kapcsán, hogy öröm nézni…
Főtér

Úgy gyepálja egymást a PNL meg a PSD a megszorítások kapcsán, hogy öröm nézni…

… Dan Tanasă uszítása sajnos nagyon bejött, ezúttal Kolozsváron vertek meg súlyosan egy vendégmunkást… és habként a tortán, az Új Jobboldal nevű szélsőnackópárt tüntetni készül a vendégmunkások ellen.

Perelni készül az SZNT az Európai Bizottságot régiós polgári kezdeményezése elutasítása miatt
Krónika

Perelni készül az SZNT az Európai Bizottságot régiós polgári kezdeményezése elutasítása miatt

A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezése is.

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
Főtér

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre
Székelyhon

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre

Jóváhagyta a kormány csütörtöki ülésén a tanulói ösztöndíjak odaítélésének módszertanát. A kormányhatározat négy típusú ösztöndíjról rendelkezik.

„Magyarul beszélj otthon, ne az utcán!” Újabb soviniszta megnyilvánulás, ezúttal Kolozsváron
Krónika

„Magyarul beszélj otthon, ne az utcán!” Újabb soviniszta megnyilvánulás, ezúttal Kolozsváron

Agresszívan rászóltak egy nőre Kolozsváron, hogy ne beszéljen magyarul, sőt még bozgornak (hazátlan) is nevezték. A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság a Krónikával közölte, hogy a történtek kapcsán eljárást indított.

Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében
Székelyhon

Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében

A drasztikusabb, tehát a 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita és Kovászna megyében összesen majdnem 500-an veszíthetik el állásukat a polgármesteri hivatalokban és a megyei tanácsokban a tervezett megszorítások miatt.

// még több főtér.ro
„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS