// 2025. május 11., vasárnap // Ferenc

A Napochim-sztori: egy korszak, amikor Kolozsvár látta el műanyaggal a térséget

// HIRDETÉS

A kommunista érában beszélni se nagyon lehetett arról, mi zajlik a gyárak és üzemek falai között, ma már pedig mindez történelem. Kutatásra szorul.

Arról, hogy a kommunizmus hogyan vágta tönkre a kolozsvári polgári élet fontos intézményeit,  számolta fel a hóstáti kerteket és kényszerítette gyárakba és betoncellákba a hóstátiakat, már írtunk, ezúttal más megközelítésből tekinthettünk rá az időszakra: az ipari termelés kőkemény világából.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület műszaki tudományokkal foglalkozó szakosztályának sokadik ipartörténeti előadása a Napochim múltjába engedett betekintést Katona Zsigmond vezető pozíciót betöltő egykori alkalmazott és a jelenlévő munkatársak emlékeinek felelevenítésével.

Bitay Enikő házigazda, az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára bevezetőjében kifejtette: ma már csak az ott dolgozók emlékein keresztül ismerhető meg a gyár múltja. Az általuk felmutatott szakmai értékek – gyakorlatilag egy egész élet munkája – elveszett, hiszen a gyárakban nyújtott teljesítményeknek nem maradt nyoma, a kommunizmus idején nem lehetett terveket vagy iratokat kihozni az épületekből, még fotózni sem volt szabad. A Minerva fotóarchívumában fennmaradt képek pedig beállítottak, a kommunista termelés nagyszerűségének bemutatására hivatottak.

Fotó: Minerva fotóarchívum

A gyárakban a munkások életük fontos részét töltötték, gyakran itt választottak párt maguknak, életre szóló barátságok kötődtek, a munkán kívül más közösségi tevékenységeket, például kulturális programokat, kirándulásokat is szerveztek. Sok vetülete van tehát az ipartörténetnek, ezek kutatása, illetve dokumentálása a célja az előadássorozatnak.

Katona Zsigmond a kezdetektől 1993-as nyugdíjazásáig látott el adminisztratív feladatokat a Napochimben, illetve annak elődjében. Hivatalosan 1949-ben indult a vállalat, azt követően, hogy néhány mester összeállt a Malom utcában, mivel csak kollektívan lehetett dolgozni. A szövetkezetbe lépés után a legfőbb feladat a mihamarabbi bővülés és munkahelyteremtés volt. A gyártott termékek igen széles skálán mozogtak: vegyszereket, mosószódát, szappanokat, töltőtollakat, vonalzókat egyaránt előállítottak, de a jövőt a műanyag- és az üveggyártásban látták.

A világháborúban lebombázott területeken megkezdődött a gyárépítés, a Napochim a Dézsma (Someșului) utca 34. szám alá költözhetett. Ekkoriban 600 munkás dolgozott a vállalatnál. 1961-65 között rendezte helyzetét a szövetkezetek között, míg 1971-ben át nem került a helyi ipari vállalatokhoz. A vezetést is váratlanul érte, amikor jött a rendelet és a fekete autó, nyolc személyt áthelyeztek a néptanácshoz, magyarázta Katona Zsigmond.

A vállalat különböző ipari iskolákban – többek között Tordán – „termelte ki” a munkások legfiatalabb generációját. Csak érettségivel és a szakmai iskola elvégzése után kerülhetett valaki a Napochimhez. A gyáron belül az idősebb mesterektől tanulták el a szakmát a fiatalabbak. A bukaresti vegyipar 1977-ben megirigyelte Kolozsvár teljesítményét, így az ottani vállalat átvett bizonyos feladatokat, egy későbbi profilmódosítás több részlegtől is megfosztotta a Napochimet. Maradt a műanyag- és az üveggyár, illetve a vegyi anyagok előállítása. Érdekes, hogy a foglalkoztatottak 60 százaléka nő volt. 

Katona Zsigmond mesélt a régi Napochimról

1979-ben száz darab műanyagfröccsentővel egészítették ki a gépparkot, a kényes gépek működését külön karbantartási részleg felügyelte. 1983-ra Kolozsvár egyik legnagyobb gyárává fejlődött a Napochim, mely több mint kétezer munkást foglalkoztatott.

A műanyaggyártás volt a leginkább jövedelmező ágazat, a vas helyettesítésére is azt használták. A vedrek, tálak, poharak, vázák, fürdőszobakellékek mellett csomagolóeszközöket, matricákat, füzetborítókat, továbbá az Oltcit és a Dacia akkumulátorait is itt gyártották. Nemcsak belföldi megrendeléseknek tettek eleget, hanem külföldieknek is: elsősorban Törökországba, Bulgáriába, Olaszországba, Spanyolországba, Oroszországba szállították a Kolozsváron gyártott termékeket. A Napochimnek saját üzlete is volt az Unió (Memorandumului) utcában, de Tordán és Désen is jelen volt. A munkásoknak lakásokat építtetett, és finanszírozta a Nagy (Horea) úti óvodát.

Az 1989-es forradalomhoz a Napochim munkásai is csatlakoztak, bár a rendszerváltás eleinte nem hozott változást a gyár életében, az irányítás is a régi maradt. Tíz év alatt folyamatosan csökkent a termelés és a munkaerő, míg részvényekre nem osztották a tulajdonjogot. Különböző érdekcsoportok alakultak ki, majd új épületbe költöztek.

A Napchim egyike azon kevés kolozsvári gyáraknak, melyek túlélték a rendszerváltást. A gyár jelenleg is működik a Szentgyörgyhegyi (Muncii) úton. Főleg kerti műanyag asztalok, székek, fürdőszobai és konyhai kellékek gyártásával foglalkozik.

Aki tárgyi emlékkel, esetleg fényképpel rendelkezik a régi Napochimről, az jelentkezhet a EME-nél.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
Krónika

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

Kell-e tartanunk George Simiontól?
Főtér

Kell-e tartanunk George Simiontól?

Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat
Székelyhon

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
Krónika

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Hatalmas jégeső okozott károkat Udvarhelyszéken
Székelyhon

Hatalmas jégeső okozott károkat Udvarhelyszéken

Jégesőbe forduló vihar vonult végig és okozott károkat Udvarhelyszék több településén, köztük Székelyudvarhelyen és Szentegyházán is. A mintegy tíz percen keresztül hulló jég megállt az utcákon, a fákban, termésben is kárt tett.

// még több főtér.ro
A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS